Már lőnek egymásra: emberéletekbe kerülhet Orbánék baklövése

Egy azerbrjadzsáni hírportál arról számolt be, hogy lövöldözés tört ki az örmény-azeri határon. Tegnap Magyarország kiadott egy azerbajdzsáni férfit a hazájának, aki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egyetemen baltával meggyilkolta örmény diáktársát. Ramil Safarov nemzeti hősként tért vissza Azerbajdzsánba, ahol azonnal kegyelmet kapott az elnöktől és őrnaggyá léptették elő. Ez felszította a konfliktust a két ország között.

2012. szeptember 1., 13:19

Az azeri

weboldal híre szerintaz örmények sértették meg a tűzszünetet, az azeri Nemzeti Hadsereg csak válaszolt a lövésekre. A lövöldözés Aghdam régióban, Shuraabad, Marzili és Javakhirli községek környékén tört ki, tegnap este.

A gyilkos kiadásáról

ittés ittolvashatja el a cikkeinket.

Az azeri gyilkos egyébként hazájában azonnal kegyelmet kapott, őrnaggyá nevezték ki, lakást vettek neki és kifizették az elmúlt nyolc év elmaradt zsoldját.

Kovács László kezdeményezi a külügyi bizottság összehívását

Kovács László, az MSZP külügyi kabinetének vezetője az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökeként kezdeményezi a parlamenti testület rendkívüli ülésének mielőbbi összehívását, és arra a kormány illetékeseinek meghívását.

A szocialista politikus ezt szombaton az MTI-vel közölte. Kovács László szerint tisztázni kell az ország megítélésének komoly károkat okozó lépések hátterét, és a kormány szándékát a tanulságok levonására.

Az ellenzéki képviselő szerint az Orbán-kormány szinte naponta követ el olyan durva hibát, amely súlyos károkat okoz Magyarország nemzetközi megítélésének. Hozzátette: most az a magyar kormányzati lépés váltott ki széles körű nemzetközi felháborodást, hogy kiadták Azerbajdzsánnak azt az azeri katonatisztet, aki 2004-ben Magyarországon brutális módon meggyilkolt egy örmény tisztet, és akit ezért a magyar bíróság jogerősen életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélt.

Kovács László szerint a magyar kormány illetékeseinek tudniuk kellett, hogy Ramil Sahib Safarovot hazájában nemzeti hősként fogják ünnepelni, és fel sem fog merülni, hogy ott töltse le a jogerős büntetést.

Ezért szerinte a magyar döntést megfelelő azeri garanciához kellett volna kötni. Ha ez megtörtént - fűzte hozzá -, és azt az azeri fél megszegte, akkor az azeri köztársasági elnöki kegyelem hírére azonnal határozottan tiltakozni kellett volna. Ez azonban mostanáig nem történt meg, és a kormány azóta is hallgat döntése indokairól.

Kovács László szerint ráadásul a magyar-azeri kapcsolatok alakulása, a többszöri kormányfői és más magas szintű találkozók, a magyar kötvények vásárlásának azeri szándéka igen rossz - mint mondta, reméli hamis - látszatot is kelt, mintha ez állna a döntés hátterében.

A Fidesz szerint egy nemzetközi jogilag lezárt ügyről van szó

– A Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelően történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy - közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője szombaton az MTI-vel.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az üggyel kapcsolatban pénteken délután adott ki közleményt, ebben egyebek mellett azt írták, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

Emlékeztettek arra, az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

Azt írták, a Magyarországon 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez az átszállítását kérte Azerbajdzsánba.

Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese, azt a magyar Országgyűlés az 1994. évi XX. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény szerint az egyik fél területén elítélt a kiszabott büntetés letöltéséhez az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az egyezmény alapján szállítsák át.

Rögzítették: a végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkező államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához - mutatott rá a KIM közleménye.

A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az azeri minisztérium arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

Kitértek arra: mivel Ramil Sahib Safarov átszállításának az egyezmény által megkövetelt feltételei fennállnak, az elítélt átszállítását a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyezte. Ramil Sahib Safarovot pénteken átszállították Azerbajdzsánba.

Az egyezmény szerint az átszállítást követően a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó és egyedül ez az állam illetékes a megfelelő döntések meghozatalára - mutatott rá a minisztérium.

A közleményben megemlítették, hogy Magyarországról a strasbourgi európai egyezmény alapján 2010-ben 11 elítéltet, 2011-ben 7 elítéltet, 2012-ben eddig 8 elítéltet szállítottak külföldre. Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében is mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint jár el - tették hozzá.