Majtényit szeretnék államfőnek

Majtényi Lászlót javasolja az ellenzék államfőjelöltjének mintegy negyven civil – tudtuk meg Székely Sándortól, független fővárosi képviselőtől, aki egyébként a Magyar Szolidaritás Mozgalom egyik vezetője. A civilek arra kérik a parlamenti pártokat, hogy jelöljék Majtényit, abban bíznak, hogy a titkos szavazáson sokan lelkiismereti alapon szavaznak majd az ellenzéki jelölt mellett.

Fotó: MTI/Kovács Attila

A civilek szerint demokratikus jogállam nem működik fékek és ellensúlyok nélkül, a mai hatalomnak azonban szerintük nincs ellensúlya. Szerintük a Fidesz által a posztra újra jelölt Áder János nem az alkotmányossághoz, hanem pártjához maradt hű.

Úgy vélik, a tavasszal megválasztandó elnöknek őszintén beszélnie kell az ország problémáiról és képviselnie kell az állampolgári egyenlőség, a társadalmi szolidaritás, a szabadság és a jogállam értékeit. Az ellenzéki jelöltnek ajánlott Majtényi László akadémiai doktor, ma az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, korábban az Alkotmánybíróság főtanácsosa volt, de dolgozott adatvédelmi biztosként, valmint az Országos Rádió és Televízió Testület elnökeként.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben személyesen tájékoztatta Áder Jánost arról, hogy a Fidesz ismét őt jelöli az államfői posztra. Áder a két ünnep között közölte: vállalja a jelölést.

Áder Jánost 2012 május 10-én választotta meg öt évre államfőnek az Országgyűlés. Az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt a korábbi államfő megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal kell megválasztani. Így várhatóan áprilisban titkos szavazással döntenek arról, hogy ki legyen Magyarország új államfője. De előtte a jelölteknek indulásához az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, vagyis negyven törvényhozónak írásbeli ajánlását össze kell gyűjteni.  Vagyis ahhoz, hogy Majtényi ellenzéki jelölt legyen 10 független, 5 LMP-s és 29 szocialista törvényhozó többségének szignójára szüksége lesz. Első körben az lesz államfő, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha ez senkinek nem sikerül, új kör kezdődik: a második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni: itt már az győz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, akkor az egész folyamat újraindul: ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

 

• Bayer Judit – médiajogász


• Bíró András – újságíró, alternatív Nobel-díjas emberjogi aktivista


• Bitó László – orvoskutató, író


• Bogdán László – Cserdi polgármestere


• Bojár Gábor – közgazdász, üzletember


• Boris János – műfordító


• Bródy János – zenész


• Bruszt László – szociológus


• Csák Gergely – ligetvédő aktivista


• Dávid János – szociológus


• Ferge Zsuzsa – szociológus


• Földiák András – szakszervezeti vezető


• Göncz Kinga – volt külügyminiszter


• Gulyás Balázs – civil szervező


• Heller Ágnes – filozófus


• Inotai András – közgazdász


• Iványi Gábor – lelkész


• Jámbor András – civil aktivista


• Kéri László – politológus


• Kiss László – ápoló


• Krasztev Péter – kultúrantropológus


• Krémer Balázs – szociológus


• Lakatos Béla – Ács polgármestere


• Magyar György – jogász


• Máté Gábor – színművész, rendező


• Mellár Tamás – közgazdász


• Mendrey László – tanár


• Parti-Nagy Lajos – író


• Perecz László – filozófus


• Petschnig Mária Zita – közgazdász


• Rauschenberger Péter – filozófus


• Sándor Judit – jogtudós


• Sándor Mária – ápolónő


• Setét Jenő – polgárjogi aktivista


• Surányi András – rendező


• Székely Sándor – független fővárosi képviselő


• Tóth Krisztina – költő, író


• Vojnich Erzsébet – képzőművész


• Wildmann János – teológus.