Majdnem lett Horthy Miklós utcája Budapestnek
Újabb átnevezési hullám öntötte el a fővárosi közgyűlést szerdán: 13+1 közterületet neveztek át vagy neveztek el a képviselők. A névadók között káplán, szerzetes, plébános, apáca, templomépítő és papi rend is található, két neves, múlt század eleji magyar író neve viszont lekerült az utcatábláról. Visszatért Tisza István, Teleki Pál és majdnem Horthy Miklós is.
14 közterület elnevezéséről vagy átnevezéséről döntött szerdai ülésén a fővárosi közgyűlés, ebből egyet, a Szerémi út Horthy Miklós úttá nevezését a fővárosi Jobbik-frakció külön kezdeményezte, a többiről egy csomagban döntöttek. A jobbikos javaslatot a fővárosi közgyűlés végül nem vette napirendre, írja az
„Index”.Az átnevezések közül a legnagyobb értetlenkedés a XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétány Somogyi László sétánnyá keresztelése, valamint a XVI. kerületi Gelléri Andor Endre utca Regele János utcává nevezése váltotta ki, főleg az internetes fórumokon.
A másik „íróáldozat” Gelléri Andor Endre, akinek utcáját a XVI. kerületben Regele János (1833?-1904) királyi főtanácsos, a magyar országgyűlés képviselőházának iroda-főigazgatója, a szentmihályi templomépítő bizottság vezetője kapta. Az új Regele utca a szentmihályi templom mögött halad, és a mellékelt térképrészlet szerint a Gelléri utcának csak két szakaszát foglalja el, a többi marad az eredeti nevén.
Az egyház előretörése mutatkozhat meg abban, hogy a III. kerületben (korábban névtelen) parkot neveztek el Fischer Ágoston (1863-1918) pápai káplánról, valamint Kiss Mihály (1891-1947) szalézi szerzetes papról. A II. kerületben egy eddig névtelen közterület viseli majd a Boldog Teréz anya tér nevet. Az aktust az albán nagykövet kezdeményezte, lévén Kalkuttai Boldog Teréz, közismert nevén Teréz anya Albániában született Agnes Gonxha Bojaxhiu néven. Nemzetiségre nézve vlach volt, ami a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő, román gyökerű népcsoport, amit a horvátok csiribirinek, a magyarok cincárnak is neveznek. Az aktualitás a boldoggá avatás közelgő évfordulója.
Zuglóban egy eddig szintén névtelen terület a Teleki Pál köz néven kerül fel a térképekre, a neves földrajztudós, egyetemi tanár, miniszterelnök, akadémiai tag után. Új teret neveznek el a IX. kerületben Szentágothai János (1912-1994) neurobiológus, agykutatóról születésének 100. évfordulója alkalmából, és egy új park viselheti Ruttkai Éva színésznő nevét a XIII. kerületben. Egy utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvány szerint a csepeli gerincút egy szakasza Teller Ede nevét viseli majd.
Az ukrán önkormányzat javaslatára nevet kap az a tér, amelyen 2007 óta amúgy is ott áll Tarasz Sevcsenko (1814-1861), ukrán költő, prózaíró, festő, grafikus és humanista szobra. A kőbányai egzisztencialisták pedig a X. kerületi Albert Camus utcában merenghetnek majd a lét kérdéseiről, a Nobel-díjas francia író-filozófus ugyanis utcát kap, mert 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett.
Az LMP-frakció szerint méltatlan a Tersánszky Józsi Jenő és Gelléri Andor Endre utcanevek elvétele, amit még külön kellemetlen kontextusba helyez, hogy közben Teleki Pálról, a II. zsidótörvény beterjesztőjéről, nyíltan rasszista és antiszemita politikusról pedig közterületet neveznek el. A közgyűlés elfogadta az LMP módosító javaslatát arról, hogy a későbbiekben nevezzenek el közterületet a most utcátlanná vált Tersánszky Józsi Jenőről.
