"Magyarország most kitört a ketrecből, amelybe belezárták"

A rendszerváltáskor aktív politikus szerint a felhívás inkább erkölcsi jellegű, de ennek révén Magyarország visszaszerezheti önrendelkezését és önbecsülését. Az ugyancsak a stúdióban nyilatkozó Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke úgy látja: a multiellenességnek inkább politikai hátszele van, és hiba lenne tönkretenni olyan cégeket, amelyek több százezer személy jövedelmét biztosítják közvetve, tehát az alkalmazottak és azok családjain keresztül.

"Harmincnégy, köztiszteletnek örvendő, társadalmi pályán már érvényesült magyar állampolgárral közösen írtam alá a bojkottfelhívást. Főleg az indított erre, hogy az
említett cégek ki akarják vonni magukat abból a közteherviselésből, amely szükséges lenne a válság kezeléséhez Magyarország számra - nyilatkozta a tizenhárom nagyvállalat ellen bojkottra felszólító nyilatkozat egyik aláírója, Pozsgay Imre a Közbeszédnek. Hozzátette: e cégek vonakodását a különadók megfizetésére még csak-csak megértené, azt már kevésbé, hogy "fel is jelentik Magyarországot", olyan nemzetközi fórumhoz fordulva, amely valójában is szankcionálhatja Magyarországot."Ezt a körülményt én felháborítónak és elutasítandónak tartottam; azaz érdemtelennek ezeket a cégeket arra, hogy Magyarország szükségleteinek kielégítésében részt vegyenek, ha a haszon megosztásában nem hajlandók részt venni" - szögezte le Pozsgay.

"Nem örülünk ennek a bojkottfelhívásnak" - reagált az ugyancsak a Közbeszéd stúdiójában nyilatkozó Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Megjegyezte: nem ezek a hazai cégek fordultak Brüsszelhez, hanem az anyacégeik. Példaként említette például a Spar-t, amely nálunk veszteséges volt, ezért az anyacég fizetett a magyar államkasszába, majd "tette amit tett", azaz Brüsszelhez fordult panasszal.

Hogyan képzeli el a bojkottot például egy olyan cég esetében, mint a Deutsche Telekom? Ne telefonáljanak az emberek? Vagy az E.ON esetében kapcsolják le a lámpát és ne fogyasszanak áramot? - kérdezett rá a bojkottfelhívás praktikus oldalára a Közbeszéd. "Ez inkább erkölcsi jelentőségű felhívás" - reagált Pozsgay Imre, aki szerint a keresletet át lehet rendezni egy társadalomban. Továbbá: ezek a külföldi cégek alkalmazkodjanak a magyarországi viszonyokhoz." Azaz: ne egy külföldi multicég mondja meg, mit csinálhatok a saját hazámban, hanem nekem legyen lehetőségem, mint magyar államnak és magyar állampolgárnak lehetőségem arra, hogy rendelkezzem velük" - vázolta felhívásuk hátterét Pozsgay Imre.

A multicégekkel szembeni hazai ellenérzésnek elég erős politikai háttere van, hogy a válságot, a bajt kenjük rá a multikra - mondta kérdésre válaszolva Sáling József, aki szerint a hazaikkal legalább annyi baj van, mint a multikkal, sőt, a kisvállalkozói szektorral még több is, például több a fekete foglalkoztatás a körükben. Megjegyezte: a piac és a mostani világ törvénye az, hogy a globalizációban a nagytőke uralja a piacot, ez alól nem lehetett itthon sem kibújni. "A hazait kell támogatni, de nem kell tönkretenni a másikat, mert elveszítjük a munkahelyeket, a bevételt, szegényesebb lesz a fogyasztás" - szögezte le a szakszervezeti vezető - hangzott el a a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.

Sáling József egyébként nem számít jelentősebb bojkottra az említett cégekkel szemben, mondván: az emberek eddig is a lábukkal szavaztak, ahol olcsóbb és jobb a kínálat, oda mentek, ezt nagyon felrúgni nem lehet, az emberek jövedelme vékony - továbbra is keresni fogják a kedvező lehetőségeket. "Szerintem ebből a bojkottból nem lesz semmi" - sommázta véleményét a szakszervezeti vezető.

"A bojkott az önrendelkezésünk és önbecsülésünk visszaszerzését jelenti. Ebben Magyarország most kitört abból a ketrecből, amelybe belezárták" - összegezte gondolatait Pozsgay Imre.