Magyarország egyre inkább antidemokratikus

Magyarországot az utolsó helyen ugyan, de még a "megszilárdult demokráciákhoz" sorolta a Freedom House (FH) a tavalyi helyzetet értékelő, szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében, ugyanakkor a magyar és az ukrán példán keresztül érzékeltette azt, amit a Közép- és Kelet-Európában, valamint a volt Szovjetunióban érvényesülő antidemokratikus tendenciának nevez - tájékoztat az MTI.

A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet Nations in Transit 2012 (Nemzetek átalakulóban, 2012) című értékelése a tavalyi évvel kapcsolatban összesen hét területen vizsgálta a demokrácia helyzetét a térség 29 országában, a legjobb teljesítményt 1, a legrosszabbat pedig 7 ponttal értékelve.

Alacsony pontszámok

Magyarország a választási folyamat megítélésében 2,25, a civil társadaloméban pedig 2 pontot kapott. A FH szerint a magyar médiafüggetlenség 3,5, az országos szintű demokratikus kormányzás szintén 3,5, a helyi szintű demokratikus kormányzás 2,5, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége 2,75, a korrupció állapota pedig 3,5 ponttal értékelhető. Magyarország összesített pontszáma 2,86.

Ezzel Magyarország a "megszilárdult demokráciák" rangsorában (ebbe a kategóriába az 1 és a 2,99 közötti összesített pontszámot kapott országokat sorolták) az utolsó helyre került. Ebben a kategóriában Szlovénia (1,89 pont) áll az élen Észtország (1,93), Lettország (2,11), Lengyelország (2,14), Csehország (2,18), Litvánia (2,29) és Szlovákia (2,5) előtt. A sort Magyarország mögött Bulgária (3,14) és Románia (3,43) folytatja, de ez a két ország a FH szerint már a "félig konszolidált demokráciák" osztályába tartozik.

A jelentés a szövegében is külön kihangsúlyozta, hogy "Magyarország demokratikus pontszáma az elmúlt néhány év során folyamatosan hanyatlik, ami által közelebb került a félig konszolidált demokráciák kategóriájában található Romániához és Bulgáriához".

Magyarország példa a változások visszafordíthatóságára is

"A 2011-es magyarországi események ismételten azt bizonyítják, hogy a demokratikus fejlődés pozitív pályáját még az EU-ban sem lehet biztosra venni" - hangzott az FH-jelentés, aggasztónak nevezve azt a sokéves stagnálást és növekvő számú visszaesést, amely azokban az országokban következett be, amelyek "a feltételezések szerint átlépték a küszöböt és csatlakoztak a megalapozott demokráciákhoz".

"Magyarország ma alaposan próbára teszi azt a felfogást, amely szerint az ilyen átalakulás visszafordíthatatlan" - fogalmazott a jelentés.

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök az úgynevezett reformok ürügyével szisztematikusan lebontja a kulcsfontosságú fékek és ellensúlyok rendszerét" - vélekedett a jelentéssel kapcsolatban David J. Kramer, a FH elnöke a szervezet által kiadott közlemény szerint - "A jelek szerint "putyinizálják" az országukat, ami ironikus, mert a putyinizmus tavaly még Oroszországban is elvesztette a hitelét."

A FH megállapítása szerint Magyarország, amely valamikor az egyik legjobban teljesítő országa volt, a mutatói tekintetében immár második éve olyan romlást mutat, amely a legkirívóbb az új uniós tagállamok között. 2011-ben négy kategóriában mértek éles visszaesést Magyarország esetében, az FH fél-fél pontot rontott az ország osztályzatán a választási folyamat, az ország demokratikus kormányzása, valamint az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége megítélésében.

Megnövekedett a médiára gyakorolt politikai és gazdasági nyomás

A FH szerint a magyarországi médiakörnyezet korlátozóbbá vált az új jogszabály következtében, amely jelentős hatalmat biztosít kormányzati kinevezetteknek a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása és az észlelt jogsértések büntetése ügyében. A jelentés szerint az új EU-országok közül különösen Magyarországon növekedett meg a médiára gyakorolt politikai és gazdasági nyomás.

A FH arra a megállapításra jutott, hogy Magyarországon - Bulgária, Csehország, Litvánia, Románia és Szlovákia mellett - az elmúlt öt évben hanyatlás volt tapasztalható a médiafüggetlenség kérdésében.

Hanyatlik a bírói függetlenség

Magyarország egyike annak a 8 országnak - Albánia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Bulgária, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna mellett - ahol a FH a bírói függetlenség hanyatlását állapította meg, úgy értékelve, hogy "az igazságügyi igazgatás jelentős átalakítása megnyitotta az utat a bíróságok közvetlenebb politikai manipulálása előtt." A szervezet szerint az Orbán-kormány "folytatta hatalmának megszilárdítását a névlegesen független felügyeleti és igazságügyi szervek fölött" és "széles körű támadást intézett az intézményi elszámoltathatóság és az átláthatóság ellen".

"Orbán Viktor miniszterelnök pártja, a Fidesz arra használta fel parlamenti szupertöbbségét, hogy az év folyamán keresztülerőltessen egy új alkotmányt és módosításokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban, tovább gyengítve a fékek és ellensúlyok rendszerét az országban. Ráadásul, az új választási törvény a kormánypártnak kedvező módon átrajzolta a parlamenti választási körzeteket és olyan korlátozásokat vezettek be, amelyek meggyengítik az ellenfelet, gyakorlatilag annak bebiztosítására, hogy a Fidesz megtartsa hatalmát" - hangzott a FH értékelése.

A washingtoni székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet szerint Magyarországon antidemokratikus tendenciák észlelhetők.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-hez szerdán eljuttatott reagálásában úgy fogalmaz, a Freedom House kettős mércével méri a közép- és kelet-európai demokráciákat, miközben a "megértés legkisebb jelét sem mutatja" a kommunizmusból örökölt hibák miatt további változást igénylő térség, így Magyarország iránt.

A tárca közleményében a nemzetközi jogvédő szervezet több állításával szemben is vitába száll. A KIM szerint a Freedom House hibásan állítja például, hogy az alkotmány elfogadása jelentősebb konzultáció nélkül történt, a valóságban ugyanis azt nemzeti konzultáció és parlamenti előkészítés előzte meg. Valótlannak nevezik továbbá azt is, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek előretörtek, hiszen szerintük éppen a kormány fékezte meg és tiltotta meg létezésüket.

A minisztérium ugyancsak valótlannak tartja, hogy visszaesés lenne a választási folyamatban, hiszen az Országgyűlés az Alkotmánybíróság korábbi javaslatainak megfelelően rajzolta újra a választókerületeket. Megjegyzik továbbá, hogy a közelmúltban bevezetett egyfordulós választási rendszer nem szokatlan Európában, illetve máshol sem, a mindenkori választás eredményét pedig ettől függetlenül továbbra is a választópolgárok döntik el.

Kiemelik még, "a médiaszabadságra tett, már jól ismert kijelentések kapcsán, újra csak a tényekre hívjuk fel a figyelmet": a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. "Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába" - fűzik hozzá.

A minisztérium a kormány antikorrupciós programjára is felhívja a Freedom House figyelmét. Hangsúlyozzák emellett az igazságszolgáltatás függetlenségét, sőt a bíróságok -igazságszolgáltatási reformnak köszönhető - hatékonyabb működését is. A KIM közleménye végén egyetért azzal a megállapítással, hogy az önkormányzatok működését pénzügyi nehézségek veszélyeztetik. Sajnálatukat fejezik ki ugyanakkor, hogy a jelentésből szerintük kimaradtak ennek okai, vagys az "előző kormányok miatti drámai eladósodás, a rossz feladatelosztás, a folyamatos forráskivonás, az elmaradt reformok".