Az MTA új elnöke visszaszerezné az állam által elvett kutatóhálózatát, de szeretne kapcsolatot építeni a kormánnyal
Szerdán online sajtótájékoztatón mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia új vezetőségét. Az MTA elnöke a neurobiológus Freund Tamás lett, és a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja a kutatóhálózatától megfosztott Akadémia élén.
Az intézmény szerda reggel a szavazati arányokat is közölte. Eszerint az 555 szavazati jogú közgyűlési tag közül az elnökjelöltek szavazásán 429 fő vett részt.
Az agykutató Freund Tamás 251 igen szavazatot kapott (58,51 százalék), míg a pszichológus és nyelvész Pléh Csaba 169-et (39,39 százalék).
A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban. A két alelnök Lamm Vanda és Hudecz Ferenc lett. A harmadik alelnöki pozícióért újabb szavazást írtak ki, mert egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget.
Freund Tamás a sajtótájékoztatón első elnöki beszédében köszönetet mondott Lovász Lászlónak, aki – megfogalmazása szerint – óriási áldozatok árán is védte az MTA-t. Gratulált vetélytársának, Pléh Csabának is, aki szerinte kiváló tudós, és komoly támogatottsága is van. Vezetőtársairól elmondta, hogy Erdei Annára jelentős feladatok várnak a társadalmi kapcsolatépítésben. Lamm Vandával igazolni szeretné, hogy különösen nagyra tartja a kiválóságot a társadalomtudományok terén is. Kollár Lászlóval az MTA előtt álló feladatokat és megoldásokat is hasonlóan látják, Hudecz Ferencre pedig az egyetemekkel való kapcsolatfejlesztésben számít.
Kijelentette, hogy minden tudományterületen tiszteli a kiválóságot, politikai hovatartozástól függetlenül, a gyengéket pedig továbbra is kritizálni fogja. Ezzel arra is reagált, hogy a társadalomtudósokat ért kritikus megjegyzései miatt 66 tudós nyílt levélben tiltakozott.
Véleménye szerint szükségesek a belső viták, de egyetértésre kell jutni. Olyanokra, amelyek megfelelnek az Akadémia küldetésének.
– Az MTA nemzeti kincs, működése nemzeti érdek
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az intézmény működése alapfeltétele az ország jólétének, illetve a váratlan kihívásokkal való megküzdésnek. Úgy véli, ehhez a tudomány és a politika egymást tisztelő kapcsolata, illetve széleskörű társadalmi támogatottság kell. Ehhez viszont több évtizedes hátrányt kell lefaragni.
Az MTA intellektuális erejével egyedülálló, azt kell erősíteni, hogy a lehető legjobban működjön, nemzetközi viszonylatban is.
– A társadalom elvárása is ez
– állapította meg.
A legsürgetőbbnek a 18 ezres köztestület megszólítását, szellemi tőkéjének hasznosítását tekinti, mivel kutatóhálózat híján ennek aktív részvétele kell ahhoz, hogy az Akadémia feladatát betöltsék.
Közölte, hogy a teljes magyar tudományosság és az MTA érdekében minden tudását szolgálatba állítja.
Freund TamásAz ATV Híradó arról érdeklődött, hogy mire számíthat most Freund megválasztása után az a 66 tudós, aki a nyílt levelet aláírta. Freund Tamás közölte, hogy az idézett interjúból csak azt idézték, hogy „megint a gyengéket kritizálta”.
– Ezt sajnos a kiválók vették magukra
– tette hozzá.
Azt mondta, ő a sokféleség megmentéséért szállt síkba, mentve a másképp gondolkodókat, mivel a sokféleség a fejlődés motorja, társadalminak és biológiai evolúciónak egyaránt.
Úgy látja, az is támadás szokott lenni kormányközeli sajtó részéről, hogy különböző iskolák dominálnak bizonyos területeken, és másképp gondolkodók nem kaphatnak ott állást. Szerinte nincs baj az egyes iskolák dominanciájával, ha a megbecsültség nemzetközi elismertség és magas színvonal alapján történik, mert az egészséges vetélkedés a tudományterület fejlődésének záloga. Ezt szerette volna kifejezni, és nem érti, hogy lehetett azt kiolvasni a soraiból, hogy bizonyos tudományterületeket el akar tüntetni.
Az Inforádió arra kérdezett rá, hogy elnöki programja szerint egyik legfontosabb feladatának tartja a kormánnyal és Országgyűléssel való kapcsolatépítést. Freund Tamás ezt úgy tervezi kiépíteni, hogy minden minisztériumban a kormányzat segítségét kérve szeretne egy főosztályt létrehozatni, amely kapcsolatot tartana a tudománnyal és az Akadémiával. Úgy véli, ha lesz egy ilyen kapcsolódási pont, akkor megvalósulhat a kétirányú kommunikáció.
Az RTL Híradó azon kérdésre, hogyan látja most az MTA jövőjét kutatóhálózat nélkül, azt felelte, hogy soha nem vesztette el a reményét, minden kapcsolatát felhasználta az intézetek megtartása érdekében. Üdvözölte, hogy a kormány 2021-től megduplázza a kutatóhálózat, vagyis az ELKH költségvetését, de értelmetlennek tartja, hogy a finanszírozás az Akadémia költségvetési fejezetén kívül legyen.
Kijelentette, hogy ma is folynak a viták, leginkább az MTA ingóságairól és infrastruktúrájáról. A névhasználat is gond, az MTA-brand bevonult a köztudatba, nemzetközi folyóiratoknál is. Ha visszakapnák az intézeteket, ez is megoldódna.
Úgy fogalmazott, hogy nem azzal fogja kezdeni a ténykedését, hogy a kormányt erről győzködje. Először a kapcsolatot kell kiépíteni, és ha már megvan a kormánnyal a közös bizalom, akkor lehet ezzel előjönni. Addig az ELKH adminisztrációs szempontból is működőképessé válik, és alkalmas lesz arra, hogy
az MTA-hoz visszaemeljék a kutatóhálózatot.
