Magyar Szakszervezeti Szövetség: hőségprotokoll kell a munkahelyekre!
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll –, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
A szövetség MTI-nek küldött szerdai közleményében kiemelte, támogatják azt a nemzetközi javaslatot, miszerint extrém időjárás idején meg kell adni a munkavállalóknak a munkavégzés szükség szerinti felfüggesztésének jogát anélkül, hogy az bérkiesést jelentene. A szakszervezetek azt várják, hogy készüljön a munkáltatók számára kötelező hőségprotokoll.
A tájékoztatás szerint a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Fundacion1mayo európai partnereként részt vett az AdaptHeat elnevezésű nemzetközi projektben, amely a hőségben végzett munka veszélyeire, a védőintézkedések haladéktalan szükségességére hívja fel a figyelmet.
Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke a közleményben kiemelte, egyetért az AdaptHeat megállapításával, amely szerint a hőhullámok halálos veszélyt jelentenek a munkavállalókra, a tragédiák megelőzésében a munkáltatóknak és a kormánynak is van felelőssége.
A projekt tapasztalatai alapján a szakszervezetek azt várják, hogy készüljön a munkáltatók számára kötelező hőségprotokoll, egységes, automatikusan aktiválódó mérőrendszer, amely jelzi egyebek között a veszély fokozatát, és az adott helyzetben szükséges intézkedéseket – közölte a MASZSZ.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. június 19., 09:45
Rengeteg légkondi nélküli autó működik még az országban (vagy csak spórolni szeretne a tulajdonosa), így nem jön rosszul néhány trükk a nyári hőség közepette.
Itthon
2024. június 19., 08:47
Most megmutatjuk, mit tehet a nagy meleg ellen kánikula és hőségriadó esetén.
Itthon
2024. június 18., 15:16
Éjféltől az egész ország területén érvénybe lép a hőségriasztás a szokatlan kánikula miatt.
Mit tehetünk a hőség ellen?
Ahogy nő a forróság, úgy nő a veszélye is annak, hogy hőgutát kaphatunk. Sőt, 25-30°C átlaghőmérsékletnél, amikor a napi maximum 33-37°C körül mozog ez sokkal nagyobb arányban fordulhat elő – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatásában.
Nyári melegben a bőr hajszálerei kitágulnak az arcon, fülön, végtagokon, ezzel növelik a hőleadást. Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást és a nátriumvesztést. Azonban, ha a párologtatás nem megfelelő, például azért, mert nem iszunk elég folyadékot, akkor a testhőmérséklet emelkedni kezd, ami súlyos következményekkel is járhat.
A hőguta akkor lép fel, amikor hosszantartó meleg hatás miatt a szervezet hőháztartása zavart szenved, a szervezet túlmelegszik, mivel nem tudja leadni a felesleges hőt. A hőgutát a vörös fejről, a forró, száraz bőrről, kifejezéstelen tekintetről, tántorgó járásról, megemelkedett pulzusról és igen magas testhőmérsékletről (az érték elérheti a 43-44°C-ot is) ismerhetjük fel. Az érintett eszméletlen is lehet, kezelés nélkül, akár halálhoz is vezethet az állapot. A beteg maradandó tünetekkel gyógyulhat.
Mit tehetünk a hőség ellen?
Az egyéni védekezés nagyon fontos. Az idősek ne menjenek a forróságban ügyeket intézni, ne főzzenek be sárgabarackot lekvárnak, a vasalás is várhat. Ellenben jót tesz, ha a szobában vizes törölközőket teregetnek ki, lehúzzák a redőnyt, csak éjjel szellőztetnek. A belső térben a 25°C lenne az ideális. Kánikulában hívjuk fel gyakrabban idős, beteg rokonainkat, ismerőseinket, nézzünk rá a szomszédokra, segítsünk a napi bevásárlásban, gyógyszerek kiváltásában. Az idős emberek kevésbé érzik, hogy melegük van, túlöltöznek, elfelejtkeznek a rendszeres folyadékpótlásról.
Nem mindegy, mit fogyasztunk, mit iszunk. A csapvíz önmagában nem elég, mert az izzadással sót, ásványi anyagot is veszítünk. Egy megsózott paradicsom, uborka önmagában is üdítő és pótolhatja az elveszített ásványi anyagot. Igyunk gyakran, együnk lédús gyümölcsöket, görögdinnyét, őszibarackot. Ugyanakkor ne fogyasszunk alkoholt és a kávét is érdemes ilyenkor kerülni, mert ezek vízhajtó hatásúak. Aki ilyenkor extrém sportot űz, vagy a fizikai munkája úgy kívánja, a szokásos a napi 2-2,5 l folyadékfogyasztáson felül még akár 5 liter folyadékot is ihat.
A szökőkút nem jó ötlet, a locsolótömlő viszont igen
A Népegészségügyi Központ kifejezetten ellenzi a szökőkutakban történő megmártózást. Mint írják: a szökőkutak nagy többségében keringtetett víz van, ugyanaz hosszú ideje. Baktériumok, gombaspórák, madár ürülék lehet a vízben – amik többféle betegséget okozhatnak, akár a legionárius betegséget is. Ezt egyébként a légkondicionálótól is megkaphatjuk, ha nincs megfelelően kitisztítva (évente szükséges!). A klimatizált helyiségekben megfázhatunk, ízületeink megfájdulhatnak, ha hosszabb ideig közvetlenül ránk irányul a hideg levegő.”
Ha a városban már vannak párakapuk, esetleg a parkban locsolják a füvet, használjuk ki ezeket a lehetőségeket – ez a vízpermet viszont alkalmas arra, hogy hűtsük magunkat. Azt is megtehetjük, hogy a 10-15 perces tűző napon való tartózkodás után betérünk egy légkondicionált helyiségbe, közintézménybe: okmányirodába, plázába, könyvtárba.
(Kiemelt kép: Arda Kucukkaya / Anadolu Agency / AFP)
