Megtöltik élettel Matolcsy György bölcs várát, 9,3 millió forintért vett egy falikárpitot az MNB alapítványa
Úgy tűnik, kezd afféle miniatűr megalomániává fajulni a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai műgyűjtő szenvedélye. A 260 milliárd forintból életre hívott alapítványi birodalom ékköve, a Pallas Athéné Domus Sapientiae (PADS) szerződési listáján vettük észre, hogy 2019. június 6-án az alapítvány meglepte magát egy faliszőnyeggel, a Kossuth-díjas textiltervező, gobelinművész, Hager Ritta Remény című alkotásával, amelyért
az alapítvány bruttó 9 392 245 forintot fizetett ki.
A húsz évvel ezelőtt készült gobelint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján lehet megnézni, a PADS magától Hager Rittától vásárolta meg.
Megkérdeztük az alapítványt, hogy ki döntött a megvételéről és hol fogják elhelyezni, amire a következő választ kaptuk:
„Az Úri utca 21. szám alatt működő egykori Városháza épületét,
a tudományos kutatóközpontnak és doktori iskolának helyet adó Bölcs Várat magyar tervezők és iparművészek alkotásai ékesítik.
A budai óvárosháza felújítása és az épülethez méltó funkciók szerinti birtokba vétele egyszerre minősült értékmentő és értékteremtő beruházásnak. A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány a sokáig zárt intézményt újra megnyitotta az érdeklődők számára, így bárki megtekintheti a felbecsülhetetlen értékeket rejtő régi budai városházát. A középkori és barokk tereket magyar tervezők és iparművészek alkotásaival tölti meg élettel, ezzel is támogatva a magyar kreatív ipart. Hager Ritta: Remény című falikárpitja is a Bölcs Vár épületében került kihelyezésre.
Megvételéről a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány kuratóriumi testülete döntött.”
A PADS kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György, a MNB elnöke.
Bár a Firenzében eredetileg irodaháznak épült Uffizi-galéria szintje még egy kicsit messze van, az kétségtelen, hogy az MNB és alapítványai hatalmas léptekkel haladnak előre a Medici-család nyomdokain. 2018 májusában az Átlátszó írta meg, hogy az Úri utca 21.-be a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) 38 millió forintért kézi csomózású szőnyegeket vett, 63,5 millió forintért pedig a Lónyay-Hatvany-villába rendelt egy szobrot a görög istennőről, Pallas Athénéről.
Az MNB-nek egyébként van egy 2014 óta futó, 30 milliárd forinttal elindított Értéktár nevű programja is, amelyben a MNB jelentős összegeket költhet festményvásárlásra. Így vehette meg 4,5 milliárd forintért Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotását, aztán 1,6 milliárdért a Munkácsy-trilógia egyik darabja, a Krisztus Pilátus előtt következett, Vajda Lajos 14 alkotását 180 millióért vásárolta meg az MNB 2018 októberében, három hónappal később pedig Jan Van der Heyden Városlátkép című festményért adott 128 milliót. Költeni nyilván van miből, az MNB alapítványait 260 milliárd forintból hozták létre, amely Matolcsy György kívánságára majdnem elveszítette a közpénz-jellegét. 2016 márciusában az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania, hogy az alapítványok vagyona közpénz.
A PADS szerződési listáján szerepel egy másik, még inkább figyelemre méltó tétel, 2018. december 15-én ugyanis az alapítvány megbízást adott EDR hálózati lefedettség kiterjesztésére 5,3 millió forintért a Csónak utca 1. alatt fekvő épület területén. Ez nem az ára, hanem egyáltalán a jelenléte miatt feltűnő, a zárt láncú kommunikációs hálózatot ugyanis a rendvédelmi szervek és a készenléti szolgálatok használhatják Magyarországon. Ezt firtató kérdésünkre a PADS úgy válaszolt, hogy az alapítvány a biztonsági előírásoknak, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) belügyminisztériumi rendeletnek akar megfelelni, csakhogy ebből az következik, hogy minden középületben kellene lennie EDR-hálózatnak, ami nyilván nincs így. Az ügyről egy későbbi cikkünkben írunk részletesen.
