Magyar Nemzet: Bűnözők is kaphattak letelepedési államkötvényt
Olyanok is vehettek letelepedési engedélyt, akiknek otthon zűrös ügyei voltak a hatóságokkal – írja a . A lap szerint sok büntetett előéletű kötvényvásárló egyszerűen átjelentkezett hazájából valamilyen adóparadicsomba, és ott kért magának erkölcsi bizonyítványt, amelyet Magyarországon bemutatott.
A lap szerint a letelepedési kötvényekkel nagyon jól járt a budapesti Kosik Ügyvédi Iroda, amely minden egyes eladott ilyen kötvény után 5000 eurót keres. Vezetőjét, Kosik Kristófot Rogán Antallal és Habony Árpáddal szokták együtt emlegetni. Kosik korábban a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának és Belváros-Lipótváros önkormányzati cégeinek is dolgozott, amikor Rogán Antal frakcióvezető, illetve polgármester volt, és ő segített Habonynak abban, hogy domainnevet szerezzen az egyik online lapjának. Legutóbb pedig a szintén Habony–Rogán-pároshoz kötött fővárosi közbeszerzés-központosítás körül tűnt fel, amíg Tarlós meg nem tiltotta, hogy a Fővárosi Közbeszerzési Kft. szerződést kössön az irodájával. A Magyar Nemzet számítása szerint Kosik eddig 5,6 milliárd forintot keresett a letelepedési kötvényeken, ugyanis a pénzes bevándorlók csak az ő irodáját bízhatják meg azzal, hogy a letelepedési engedélyüket átvegye a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól. Eddig a program 2013-as indulása óta 3647 ilyen engedélyt adtak el – idézi a cikket az
Index.Nagyot kaszál a letelepedési kötvényeken a CMS nemzetközi adótanácsadó cég is, amely a Lichtensteinben bejegyzett VolDan Investments Ltd. közvetítő céggel áll szerződésben. A VolDan (amely a magyar bíróság szerint is a Habony Árpáddal jó kapcsolatot ápoló grúz-izraeli üzletemberhez, Shabtai Michaelihez köthető) főleg orosz és ukrán klienseknek közvetíti a kötvényeket, az ezután kapott 300 ezer eurót pedig a CMS-hez utalják, amíg a kötvények eredeti példányát meg nem kapja a külföldi vásárló. Ezen a CMS minden kötvénynél ötezer eurót keres.
A Magyar Nemzet számításai szerint a kötvényeket közvetítő, leginkább offshore hátterű cégek eddig legkevesebb 84, de lehet, hogy 101 milliárd forintot kaptak, attól függően, hogy olcsóbban vagy drágábban szabták meg a szolgáltatási díjaikat. Ebből legalább 33 milliárd forint közpénznek tekinthető, mert a magyar állam kamatot fizet a kötvények után, amit viszont nem a befektetők, hanem a közvetítők kapnak meg.
