Macron ismét nekiment Orbánnak: Magyarországnak el kell hagynia a schengeni övezetet, ha a kormánya nem tartja be a szabályokat

2018. szeptember 21., 07:27

Szerző:

A francia elnök a salzburgi EU-csúcson talán minden eddiginél keményebben fogalmazta meg azt a Nyugat-Európában egyre hangosabb véleményt, hogy ha egy tagállam nem tartja be a szabályokat, ha nem vesz részt a közös teherviselésben, akkor az EU előnyeiből sem részelhet úgy, mint eddig.

Emmanuel Macron nem nevezte meg, hogy ezúttal melyik országokra gondol, de a Politico szerint is nyilvánvaló a szövegkörnyezetből, hogy Olaszországra és a visegrádi országokra, de leginkább Magyarországra célzott.

„Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy mi a schengeni övezet része vagyunk; szeretjük Európát, amikor pénzt ad, amikor jólétet teremt a népünknek, amikor lehetővé teszi, hogy a munkásaink jobb megélhetést találjanak a szomszédos országokban; de aztán otthon azt mondják, hogy nem engedek be egyetlen migránst, egyetlen menekültet sem az országomba” - fogalmazott Macron a sajtótájékoztatóján az Euractiv szerint.

„Európa nem à la carte menü” - mondta az Orbán Viktor által legfőbb ellenfélnek kinevezett francia elnök. Majd kilátásba helyezte egyes országok kilépését az unión belüli szabad mozgást biztosító, belső határok nélküli schengeni övezetből:

„Azok az országok, akik nem akarják a Frontex fejlesztését, akiknek nem fontos a szolidaritás, távoznak a schengeni övezetből. Azok az országok, amelyek nem akarnak több Európát, nem nyúlhatnak a strukturális alapokhoz.”

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A Frontex az EU közös határvédelmi ügynöksége, amely a salzburgi tanácskozásnak is fontos témája volt. Orbán korábban lelkesen támogatta a Frontex erősítését, de amikor nemrég Juncker bizottsági elnök a létszámát 10 ezer főre akarta emelni, a miniszterelnök elindított egy újabb kommunikációs hadjáratot, hogy „Brüsszelből zsoldosokat akarnak ideküldeni, akik be fogják engedni a migránsokat.”

A kormányzati hazugságról a 168 Óra elsőként írta meg az igazságot, de az Európai Bizottság is tisztázta később, hogy az EU nem venné át a határok őrzését a tagállamoktól, hanem segítene nekik a külső határok védelmében. Valójában a korábban éppen Orbán Viktor által követelt közös uniós határőrizetről szóló javaslatcsomag – amely jelenleg még mindig csak európai bizottsági javaslat formájában létezik –, egyértelműen kimondja, hogy minden nemzetállam szuverén joga a határvédelem. Az Unió a tagállamok kérelmére, válsághelyzetben segítene védeni a határokat és lebonyolítani a határőrizeti feladatokat, a nemzeti szabályok szerint, az állami hatóságok felügyelete és irányítása alatt.

Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.