LMP: sorozatos perek

Legalább három közfeladatot ellátó céggel áll peres viszonyban az LMP, mert azok nem voltak hajlandóak adatokat szolgáltatni a működésükről. Az LMP szerint ezek közérdekű adatok, a társaságok viszont titkolóznak. Hámori Hanna, az LMP sajtófőnöke közölte a 168 Óra online-nal: egyelőre egyik eljárásban sincs előrelépés. Ügyek vannak.

Nem tisztázták Kocsis Istvánt

A Lehet Más a Politika (LMP) közölte lapunkkal: pert indít az MVM Zrt. ellen, miután az állami cég megtagadta az úgynevezett MVM-szállodaügyletre vonatkozó belső vizsgálati jelentések, valamint a belső vizsgálatok költségeinek nyilvánosságra hozatalát.

Az LMP korábban a BKV felügyelő-bizottságától kérte azokat a dokumentumokat, amelyek állítólag tisztázzák Kocsis István korábbi MVM (ma BKV) -vezérigazgató szerepét az állami cégnek milliárdos károkat okozó szállodaügyletben.

Mrs István Kocsis megtartotta az MVM milliárdját

„Mrs Istvan Kocsis" a valódi tulajdonosa annak a brit bejegyzésű, offshore hátterű cégnek, amely nagyjából egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM leányvállalatának, de a szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat – írja az Index.

A Magyar Villamos Művek Zrt. többszöri sikertelen próbálkozás után kikényszerítette, hogy „a másik fél” az MVM Csoport tulajdonába adja azt a horvátországi szállodát, amelyet nagyjából egymilliárd forintért vettek bérbe egy bizonyos „Mrs Istvan Kocsis” tulajdonában álló, offshore hátterű cégtől másfél éve, az előző vezérigazgató, Kocsis István idején. Az MVM szerint ezzel nem térült meg teljes mértékben a szállodaügyletből fakadó kár, és a Kocsis idején szerződött más offshore hátterű cégek továbbra is eurómilliókkal tartoznak az állami vállalatnak - írta a hírportál.

Az MVM-nél belső vizsgálat zajlott, mert több mint tízmilliárd forint került tavaly az állami tulajdonú óriásvállalattól offshore hátterű, ismeretlen tulajdonosi szerkezetű cégekhez. Ezekben az ügyekben az MVM feljelentése nyomán már a Nemzeti Nyomozó Iroda is eljárást folytat. Mint arról márciusban beszámoltunk, az egyik offshore hátterű vállalkozás horvátországi szállodát adott bérbe évtizedekre az MVM leányvállalatának, de a szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat, és a szállodát sem adta át.

Nem tetszett az LMP-nek

A párt még augusztusban fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore-, és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét, valamint a Niker-Jadran szálloda-tranzakció dokumentációját. Az MVM a kérést üzleti titokra hivatkozva megtagadta. Ugyanakkor a megtagadó nyilatkozat utal arra, hogy a felügyelő-bizottság a vizsgálatot azzal zárta le, hogy egyes ügyleteknél felmerülhet büntető törvénykönyvi tényállások megsértésének gyanúja is.

Hámori Hanna, a párt sajtófőnöke azt mondta lapuknak: ma Magyarországon egy botránynak nem tisztességes vizsgálat, hanem egy másik botrány a következménye. Az LMP felháborítónak tartja, hogy a közszolgáltató cégek körüli politikai-gazdasági érdekcsoportok hónapok óta akadályozzák a közvéleményt joggal felháborító ügyek tisztázását és arra várnak, hogy a rivális érdekkör botránya elterelje a figyelmet saját üzelmeikről.

Per a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. ellen is

Az LMP még nyáron kérte az MNV Zrt.-től a sukorói King’s City-ügyben keletkezett telekcsere-dokumentumok: a Joav Blum magyar-izraeli állampolgárral 2008-ban sukorói, albertirsai és pilisi ingatlanok vonatkozásában létrejött csereszerződés, a tárgybeli ingatlanokról az ügyletkötés érdekében készített értékbecslés, továbbá a csereügylettel kapcsolatban az illetékes földhivatalokhoz benyújtott valamennyi dokumentum kiadását.

Az MNV Zrt. a megkeresésre nem reagált, így az LMP bírósági úton kívánja elérni a részben közérdekű, részben pedig közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát. – Az LMP arra számít, hogy a sukorói telekcsere-iratok megismerése esetén a közvélemény tisztább képet kaphat az egész ügylet törvényességéről és a valódi befektetői szándékról egyaránt - mondta lapunknak Hámori Hanna, a párt sajtófőnöke.

Még mindig nem tudni, mi lesz Sukorón

Eredménytelenül tárgyalt Joav Blummal, a sukorói King’s City egyik befektetőjével Oszkó Péter pénzügyminiszter – adta hírül a Magyar Televízió. Nem sikerült ugyanis kompromisszumos megoldásra jutni a befektetővel, az álláspontok nem közeledtek - írta a velenceito.info portál.

Oszkó most a minisztérium belső vizsgálatának eredményére vár Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásról, melyek hamarosan lezárulhatnak. Különösen annak a két kérdésnek a megválaszolására kíváncsi, hogy közérdeket szolgált-e a telekcsere, illetve értékarányos volt-e.

Amennyiben a vizsgálat eredménye azt szükségessé teszi, a pénzügyminiszter akár a jogi lépések megtételét sem zárja ki. A szaktárca vezetője azt sem zárta ki, hogy az állam egyoldalúan eláll a csereügylettől.

A Centrumot sem kímélték

A Lehet Más a Politika (LMP) üdvözli, hogy az ügyészség közérdekű adattal való visszaélés vétsége miatt elrendelte a nyomozást abban az ügyben, ahol még június elején a párt feljelentést tett a Centrum Parkoló Rendszerek (CPR) Kft. ellen is - közölte a párt.

Az LMP azt kifogásolta, hogy a CPR 2006.-2007.-2008. évekre vonatkozó éves bevételeként jelentősen eltérő összeg szerepel a cégbírósági adatbázisban, és a parkolási díjak emeléséről szóló döntés előtt a fővárosi képviselők számára készített anyagban.

– Az állampolgárok akkor nyerik vissza a demokratikus intézményekbe vetett bizalmukat, ha valamennyi, a közbizalmat rongáló ügyben alapos vizsgálatra kerül sor, s a bizonyosságot nyert visszásságok pedig nem maradnak következmények nélkül - közölte a sajtófőnök.

A Centrum "ideiglenesen" tovább működhet Terézvárosban

A legutóbbi hír az volt a parkolótársasággal kapcsolatban, hogy a terézvárosi önkormányzat úgy döntött: ideiglenesen meghosszabbítja a Centrum Parkoló Kft. szerződését, így ideiglenesen továbbra is a Centrum felel a parkolási díjak beszedéséért - közölte Bajor Zoltán alpolgármester az MTI-vel. Mindezt annak ellenére, hogy gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozóügyészség a Centrum Parkoló Kft. igazgatóhelyettesét, pont a terézvárosi közterület-felügyelet vezetője, Farkas Kálmán ellen indult eljárásban.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség a terézvárosi közterület-felügyelet vezetője, valamint társai ellen indult büntetőeljárás során, gyanúsítottként hallgatta ki a kft. ügyvezető igazgatójának helyettesét, D. Gábort. A gyanú szerint D. Gábor augusztus 10-én, reggel 8 óra körüli időben, jogtalan előnyként - azért, hogy ezzel a terézvárosi közterület-felügyelet munkatársait minél több kerékbilincs elhelyezésének elrendelésére ösztönözzék - 215 ezer forintot adott át Farkas Kálmánnak a Centrum Parkoló székhelyén. A gyanúsított kihallgatása során nem tett vallomást, őrizetbe nem vették, szabadlábon védekezik az eljárás során. D. Gábort hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetéssel gyanúsítják. Farkas ellen ugyanakkor vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetés miatt folyik az eljárás - írta a stop.hu.

Kiszoríthatják a Centrumot

A Népszabadság szerint a főváros arra készül, hogy egyik, parkolással foglalkozó társaságát (a mélygarázsokkal és kamionok behajtási engedélyei kiadásával foglalkozó Parking Kft.-t, vagy a két önkormányzati parkolási társulást, a Nagykörúton, az Andrássy úton és az Újlipótvárosban dolgozó BÖPT-öt vagy az V. kerületben tevékenykedő FKPT-t) közszolgáltató céggé minősítse. Ehhez az alapító okiratot kell módosítani, s ennek révén az adott cég közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, közvetlen szerződés alapján vehetné át a fizetőparkolás működtetését.

Gyarmati Zoltán, a Parking Kft. vezetője a Népszabadságnak a részletekről azt mondta, hogy a fővárosi cég megbízása esetén a parkolási bevételek teljes egészében az önkormányzatokhoz folynának be. Az üzemeltető cég pedig az üzleti terv elfogadásával kaphatná vissza a parkolási bevételekből a működéshez szükséges költségeket. Ezen felül legfeljebb minimalizált profithoz juthatnának, amelynek mértéke a saját tőkére vetített infláció plusz három százalék volna. Gyarmati szerint ez jóval előnyösebb konstrukció, mint a jelenlegi Centrum-megbízások.