Drasztikusan romlik a levegő minősége – kiderült, mi okozza
Különösen Budapest és néhány vidéki nagyváros érintett: a levegő egyre szennyezettebb.
Van ok az aggodalomra, ugyanis a levegő minőségének romlása az egészségünkre is hatást gyakorol. Az utóbbi napokban egyáltalán nem biztatóak a mérési eredmények, ám arra is megvan a magyarázat, hogy miért állhatott elő ez a helyzet – derült ki a Jazzy Rádió Business Class című műsorából, melynek vendége Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője volt.
A légszennyezettségi adatokból is látszik, hogy Budapesten, illetve több nagyvárosban, köztük Pécsen, Veszprémben, Szegedben és Győrben is az egészségügyi határérték felett vannak jelen a káros anyagok a levegőben, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat az emberi egészségre nézve. Mint azt a szakember ismertette, évente 12 ezer fő hal meg olyan betegség következtében, amely a légszennyezettségre vezethető vissza, ám azok száma, akiknél egyértelműen meghatározható az érintettség – minden bizonnyal ennél is magasabb azok száma, akiknél emiatt alakul ki súlyos betegség. Egyre többen halnak meg szív- és érrendszeri betegség következtében, amelyek nagy részéért szintén a környezeti ártalmak, köztük a légszennyezettség tehető felelőssé.
Szegő Judit azt is elmondta, hogy miért alakulhatott ki ez az állapot, és mit tehetünk ellene.
Levegő nélkül nincs élet, vigyázni kell rá
A szakember ismertette, hogy a légszennyezettségi adatok mérése során a szemmel nem látható, legkisebb méretű anyag mennyiségét mérik. Minél kisebbek a szálló por szemcséi, az annál károsabb az emberi egészségre, hiszen képes a tüdő és a véráram legkisebb részeibe is eljutni, és ott megtelepedni.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2022. július 27., 10:21
A keringési rendszerbe kerülő szennyező anyagok befolyásolják az agy vérellátását.
Tech-Tudomány
2022. február 19., 14:40
Aggasztó összefüggést találtak a kutatók a légszennyezés, és a spermiumok mozgékonysága között.
Hogy éppen milyen mérési eredmények születnek, azt több tényező is befolyásolja, például az aktuális időjárás és a domborzati viszonyok is, ám legnagyobb részt az emberi tevékenység számlájára írható. Télen jellemzően magasabb a légszennyezettség, melynek hátterében az áll, hogy egyrészt ilyenkor hosszabb ideig is leállhat a légmozgás, a hideg levegő megrekedhet egy-egy település (ez történt most Budapesten is). Másrészt a fűtési szezon is ilyenkor kapcsol magasabb fokozatra.
Még Budapesten is több helyen szilárd tüzelésű kályhát használnak, ám a valódi problémát az jelenti, hogy sokan nem száraz fát, hanem hulladékot használnak a fűtéshez. Mint azt Szegő Judit kifejtette, bár kétségtelenül nő a szociálisan nehéz helyzetben lévők száma, ám egy 2017-es felmérés szerint csak a szemétégetők 15 százaléka szorul rá arra, hogy hulladékkal fűtsön. Az ő esetükben mindenképpen kormányzati segítségre van szükség, másoknál azonban minden bizonnyal tudatlanságból fakad az, hogy szinte bármit elégetnek télen.
A legveszélyesebb anyagok a gumiabroncsok, illetve a lakkozott vagy festett bútorlapok. Ezeket olyan anyagokkal kezelték, amelyek toxikusak, és az égetés során rendkívül mérgező kemikáliák szabadulnak fel. Ezt jelenleg is napi 300 ezer forintos bírsággal büntetik, ám így is rengeteg űzik ezt a tevékenységet.
A szakember szerint a lakosság sokat tehetne a levegő minőségéért azzal, ha felhagyna a hulladékégetéssel, illetve a személyautók használatát is mérsékelni kellene, ugyanis a légyszennyezettségi adatok romlásáért a fűtési módszereken túl a közlekedés tehető leginkább felelősség.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
