Létminimum alatt él az egyszülős háztartások háromnegyede

Magyarországon a létminimum számítását a rendszerváltás óta a Központi Statisztikai Hivatal végezte. Ezzel a munkával 2015-ben

felhagytak, ekkor közölték utoljára (2014. évre vonatkozóan) a létminimum összegét. A Policy Agendaszerint szükséges lett volna magyarázatot adni arra, hogy mi változott meg a módszertan hitelességét tekintve 2014 és 2015 között. Nehéz megtalálni annak az okát, hogy mi lehetett az a fordulópont, ami miatt 2014-ig még jó volt a módszertan, de 2015-ben már rosszá vált – írja az elemzőcég.

A Policy Agenda szakértői a KSH által alkalmazott módszertan alapján, a KSH által felvett háztartás-statisztika és kapcsolódó adatbázisok segítségével kiszámították a létminimum 2015. évi összegét. Szerintük 2015-ben 88 ezer forintra volt szükség a megélhetéshez, így négymillió ember élhet a létminimum alatt.

A Központi Statisztikai Hivatal kétségbe vonta a Policy Agenda

számait. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese azt nyilatkoztaa HírTV 2016. május 23-i adásában: „Tekintettel arra, hogy legutóbbi számításaink óta nem volt infláció Magyarországon, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatottak száma nagyon intenzíven gyarapodott, és tekintettel harmadsorban arra, hogy ez alatt az egy év alatt, 2015 óta jól mérhetően és jelentősen nőtt a családokhoz kiáramlott jövedelem, tehát emelkedett a családok jövedelmi pozíciója, ezek mellett kihozni azt, hogy nőtt a létminimum, ez szerintem kétségbe vonható eredmény.”

A Policy Agenda közleményében úgy reagált: általánosságban igaz az az állítás, hogy nem volt infláció 2015-ben Magyarországon, ugyanakkor, ha már a létminimum alatt élők körét nézzük, sokkal árnyaltabb a kép. Az élelmiszerek ára ugyanis 0,9 százalékkal nőtt (a létminimumhoz kapcsolódó élelmiszerkosár értéke 1,2 százalékkal nőtt). Ez az elem teszi ki a létminimum alatt élők költéseinek harmadát, miközben az inflációs kosárban ez csak 24,7 százalékos súllyal szerepel. Azaz jól látszik, hogy a napról napra élő háztartások a bevételük nagyobb részét költik élelmiszerre, mint a statisztikai átlag.

A KSH szerint nagyon intenzíven gyarapodott a foglalkoztatottak száma, ezért nem nőhetett a létminimum alatt élők köre. A Policy Agenda megjegyzi: valóban nőtt a foglalkoztatottak száma, hiszen 2015-ben 4,2 millióan, 2014-ben még 4,1 millióan dolgoztak. Az is tény azonban, hogy ebből tízezer főt tett ki közfoglalkoztatottak számának növekedése, és a maradék kilencvenezer fő „valahol” talált magának munkát. Miután az alkalmazottak száma alig növekedett, ezért a mikrovállalkozások, önfoglalkoztatás, idénymunka, illetve természetesen a külföldi munkavállalás táján kell keresni ezeket a munkavállalókat.

A 2015-ben a munkaviszonyból származó béreket nem ismerjük, a KSH sem ismerheti, hiszen a tavalyi évről szóló adóbevallásokat még csak most nyújtották be az adózók – emlékeztet a Policy Agenda. Ezért szerintük bátorságra vall azt kijelenteni, hogy a foglalkoztatás növekedése miatt nem nőhetett a létminimumon és az az alatt élők száma. Ugyanis amennyiben valaki a mindenkori minimálbérnek megfelelő vagy attól csekély mértékben eltérő bérért talál magának munkát (nem beszélve a közfoglalkoztatottakról), attól még létminimum alatt élőnek minősülhet, különösen akkor, ha gyereket/gyerekeket is nevel, és nem beszélve arról sem, hogy a minimálbér nettó értéke a létminimum alatti összeg.

A KSH szerint jól érezhetően nőtt a családokhoz „kiáramlott jövedelem”. A Policy Agenda szerint ugyan 2010 és 2015 között 26 százalékkal nőtt az egy gyermeket nevelő családok nettója, míg a gyermeket nem nevelőké 23 százalékkal. Ez a különbség azonban csak és kizárólag 2010 és 2011 között keletkezett. Ezt követően romlott a gyermekes háztartások helyzete. 2011 és 2015 között a gyermeket nem nevelő munkavállalók nettó bére 16 százalékkal nőtt. Az egy és két gyermeket nevelő munkavállalók nettója pedig 13 százalékkal. Az tehát szerintük adatokkal nem támasztható alá, hogy a gyermekes családokhoz kiáramlott jövedelem miatt a létminimum nem változhatott. Az adatok 2015-ben azt mutatják, hogy a 18 év alatti gyermeket nevelő háztartások 58 százaléka van létminimum alatt. Ez a gyermeket nem nevelők esetében 31 százalék. A legdrámaibb helyzetben viszont az egyszülős háztartások vannak, körükben 75 százalékos a létminimum alatt élők aránya.

Az szja-befizetésekből származó bevételek alapján feltételezhető, hogy nőttek a munkajövedelmek. 2015-ben 2014-hez képest 6 százalékos volt ezen a soron a többletbevétel. Erről a többletről azonban – bár még nem ismert az adóstatisztika – feltételezhető, hogy a jobban keresőknél, a legfelső jövedelmi ötödben csapódott le. Az elmúlt évek politikája miatt ugyanis nőttek a jövedelemkülönbségek.

A Policy Agenda szerint a KSH korábbi években végzett létminimum-számítása értékes munka volt. Megszüntetésénél szerintük csak az érthetetlenebb, miért akarnak ebből hitelességi vitát generálni, főleg úgy, hogy érveiket számokkal nem támasztották alá. Érthetetlen többek között azért is, mert a KSH által, EU-s módszertan szerint számított szegénységi arány is nőtt 2010-hez képest 21 százalékkal (12,3 százalékról 14,9 százalékra) – írják.