Lesz képünk hozzá?

Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott tervei alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) körlevélben utasította az önkormányzatokat: állítsák fel az Alaptörvény Asztalát szeptember 1-jéig. Szabó Erika, a KIM államtitkára azt is előírta a hivataloknak: az új államiságot szimbolizáló bútort törhetetlen üveggel fedjék le, nemzeti zsinórral rögzítsék hozzá az alkotmányt és egy tollat.

Asztalkurzus

Ha kedvünk tartja, a jognak asztalánál mind helyet foglalhatunk. S ha ott kitöltjük a megrendelőlapot nevünkkel és címünkkel, ingyen postázzák nekünk az alaptörvény szövegét – Kövér László házelnök dedikálásával. E kormányzati szuvenír máris ötvenmilliójába kerül a költségvetésnek.
De a „nemzeti asztalkurzus” még csak az „alapfok”. A 168 Órához is eljutott Kerényi részletes tervezete: ebben az alaptörvény propagandaszintjeit alapfoktól a felsőig határozza meg. (E dokumentumot teljes terjedelmében közölte múlt héten a Népszava.) Ő maga minderről úgy nyilatkozott a Klubrádió Megbeszéljük műsorában: „Havonta megjelenik majd valami újdonság az Alaptörvény Asztalán. Például a Nemzeti Hitvallás zsebfüzetváltozata. Ezt október 6-án minden tízéves magyar gyermek alanyi jogon megkapja, a tizennégy évesek pedig az egész alaptörvény miniatűr változatát. Jövőre a sikeresen érettségiző tizennyolc éves diákokhoz eljuttatjuk az alaptörvény készülő díszkiadásait.”

A „húsvéti alkotmány” „felsőfokú” népi tanévzárója 2012-ben, stílszerűen Jézus feltámadásának napján lesz. Ez alkalomból a Fidesz megajándékozza önmagát az alaptörvény különleges, bőrkötéses változatával, benne régi és új történelmi festmények reprodukcióival. E drága kuriózumból összesen három készül: egyet a parlamenti patkóban, egyet Schmitt Pálnál, egyet Orbán Viktor miniszterelnöki trezorjában helyeznek el.

Kerényinek persze komoly tapasztalata van a személyi kultusz fényezésében. Az „átkosban” – az MSZMP tagjaként – november 7-i és április 4-i állami ünnepségeket koreografált idehaza és Moszkvában is. Vörös csillagos múltja nem akadályozta fideszes karrierjét. Barátsága Orbánnal nem új keletű: 2002-ben együtt kezdték szervezni a polgári köröket. Ugyanabban az évben Kerényi rendezte az első polgári körös demonstrációt labdadobálással az Erzsébet téri Gödörnél.

Sőt, tőle ered a Fidesz forradalmi nyelvezete is. Még 2006-ban nyilatkozta a választások előtt: „Aki szereti a hazáját, lépjen be a polgári körök hadseregébe. Az a cél, hogy 8-12 éves periódusban nekünk kell uralkodni. Ha ők győznek (értsd: baloldal – a szerk.), forradalmat csinálunk.”

A háborús hangnemet akkor még a Fidesz több vezetője is bírálta. Rogán Antal így: „Én személyesen nem forradalomra szerződtem, hanem arra, hogy változás legyen.” Ám Orbán kiállt hűséges fegyverhordozója mellett: „Bárcsak Kerényi Imrékkel lenne tele az ország. Valószínűleg kevesebb lenne a félelem, az idegesség meg a szeretetnélküliség.” Nem sokkal később Kerényi az árpádsávos, zsidózó Kossuth téri tüntetők szónoka lett.

Egyes jobboldali körökben szinte szállóigévé vált az a mondása: „A Fidesz Isten ajándéka.” Orbán pedig most őrá bízta a Fidesz-alkotmány közéleti misztériumjátékának celebrálását.

Kerényi tervezete szerint az Orbán-kormány alaptörvénye lényegében az új magyar biblia. A Kövér László dedikálta ingyenes példányok kapcsán így fogalmaz: „Az ilyen papírt örökösödéskor nem dobják el. Ez mágia. Így teljesülhet be a bibliai parancs: mondd el fiaidnak.”

Mágikus kísérlet

A Fidesz-alkotmány Kerényi képzetében vélhetően különleges lény, akinek asztalait az önkormányzatoknál külön személyzetnek kell gondoznia és szolgálnia. A díszkötetek is mintha egy magasabb rendű világ „vendégei” lennének köztünk:
„A felsőfokú díszkiadás példányai ünnepélyes keretek közt elfoglalják a helyüket a Parlament üléstermében és a Sándor-palotában.” Az Alaptörvény Asztalát pedig „intézménynek” nevezi Kerényi.

Aki tréfának vélné mindezt, téved. Ez leginkább a Szent Korona-tan kerényis átirata. E tan lényege az: léteznek olyan állami ereklyék, amelyek egyben az „égi királyság” uralkodójának szimbólumai is. A tan egyik alapelve: „Őfelsége a Szent Korona jogi személy.”

Ha ezt vesszük: „Őfelsége az alkotmány” a Fidesz öröklétét hivatott hirdetni.

Gerő András történész azt mondja: politikai szövegek szakralizálására a múltban ritkán volt példa, mivel a hatalmi kurzusok végesek, eszméik is mulandóak. Legfeljebb egy-egy jelszó vált maradandóvá. Például a francia forradalomé: „Szabadság, egyenlőség, testvériség.” Vagy a kommunista korszakból: „Világ proletárjai, egyesüljetek!”

– Ám az még nem fordult elő, hogy világi hatalom teljes politikai irományt, egész törvénykönyvet szakralizáljon. Másrészt a Fidesz olyan alaptörvényt akar előre szakralizálni, amely még nem is hatályos.
A történész szerint a Fidesz „mágikus kísérlete” kudarcot fog vallani. Az alaptörvény nem parlamenti és társadalmi konszenzussal született: nem tud az egész ország azonosulni vele.

Persze diktatúrák gyakran próbálkoztak azzal, hogy eszméiket ráerőltessék a népre. Rákosi idejében „vörös sarkot” kellett kialakítani a munkahelyeken, hivatalokban. Ott állították ki a „népi forradalom” kultikus relikviáit. Szokás volt az is, hogy pártünnepeken a nép vezére kedveskedjen az iskolásoknak. Az 1948–50-ben épült úttörővasút is a haza első emberét dicsőítette: „Rákosi pajtás ajándéka a magyar gyerekeknek.”

Nézzük tovább Kerényi tervezetét. Szerinte mivel az alaptörvény szövege önmagában „unalmas”, a 2012-re tervezett húsvéti díszköteteket historikus festmények színes reprodukciójával kell „feldobni”. Részben azokkal, amelyeket az 1896-os millenniumi ünnepségekre készítettek a kor festői történelmünkről. De Kerényi új műveket is rendelt mai művészektől. Kijelölte a tematikákat is. Fessék meg például Rákosi és Kádár korát, Nagy Imre 1989-es újratemetését, a 2006-os „őszi eseményeket” és a „lovasrohamot”, a tavalyi vörösiszap-tragédiát, s persze az új alkotmány születését ugyancsak.

Nem is titkolja: az általa felkért művészeknek leginkább az lesz a szerepük, hogy dekorálják, eladhatóvá tegyék a Fidesz politikáját. Az elkészült művekből kiállítást szerveznek jövőre, az alaptörvény ünnepére.

Ez sem új a nap alatt. P. Szűcs Julianna művészettörténész említi: az 1949-es alkotmány első évfordulójára a Műcsarnokban rendezték meg a Dolgozó Nép Alkotmánya tárlatot. Az első Magyar Képzőművészeti Kiállításként is emlegetett bemutatóhoz tematikát is adtak. Például: „Rendőrnő az utcán gyermeket vezet.” Vagy: „Muszka elvtárs a Moszkvába induló vonat ablakából integet.” E kiállítás szervezésére a Képző- és Iparművészeti Szövetség zsűrit kért föl, amelynek tagjai voltak – mások mellett – Bernáth Aurél, Berény Róbert, Hincz Gyula, Pátzay Pál.

A mostani alaptörvény képzőművészeti projektjére a kormány nem írt ki pályázatot. Zsűri sincs. Orbán megbízásából Kerényi Imre önhatalmúlag döntött a tematikákról, ő kérte föl a művészeket, ő véleményezi a műveket. Ugyanakkor az általa szervezett képzőművészeti eseményt a millenniumi ünnepséghez hasonlítja: „Annak egyik fontos kulturális hozadéka volt a magyar historikus festészet felvirágzása. Az akkori kormánybiztos neves festőket arra buzdított, hogy ábrázolják a magyar történelem fényes és rettenetes korszakait. Bő ezer évről van művészi ábrázolás. Az elmúlt száz évről nincs. Folytassuk a sort.”

P. Szűcs Julianna úgy véli, a Kerényi által követendőnek vélt historikus irányzat már száz évvel ezelőtt is avíttnak számított.

– Már az impresszionizmus és a szimbolizmus hódított a világban. Az akkori millenniumi festészeti kiállítás retrográd irányváltást jelzett. Teljesen abszurd ma újra ezt a vonalat erőltetni államilag.

Pártos művészet

A művészettörténész hozzáteszi: nem hitte volna, hogy ’89 után visszatérhet a pártos állami művészet. De mivel a festészet pénzigényes, a honi piac meg kicsi, alkotóink mindig is kiszolgáltatottak voltak a tekintélyelvű politika nyomulásának. De ami most kezdődik, az a hazai képzőművészet „fülkeforradalma”. Szellemi időutazás a múltba. Jövőre újra megnyílik nálunk például a képzőművészeti Magyar Szalon, amely egykor a régies, konzervatív irányzatoknak adott teret.

Az alaptörvény képzőművészeti népszerűsítésére felkért művészek közül Kerényi csak Gyémánt Lászlót nevezte meg nyilvánosan. Gyémánt a 168 Órának elmondta: Kerényi valóban fölhívta hetekkel ezelőtt, megállapodtak a holokauszt témájáról, amelyről ő amúgy is képsorozatot tervezett. Ám az ígért szerződést azóta sem kapta meg.

– Amíg a feltételek nem tisztázottak, szó sincs arról, hogy elvállalnám a megbízást. Másfelől aktuálpolitikai témát, netán Orbán Viktort dicsőítő művet nem is festenék – hangsúlyozza a művész.
Kerényi kiválasztottjairól még meghatározó szakmai körökben sincs információ. Számos művészettörténésszel beszéltünk, de csak találgattak, kiket érdemes megkeresnünk. Így hívtuk föl Bráda Tibor festőművészt, a magyar festészet napjának ötletgazdáját. Kiderült: őt is megkereste Kerényi. A második világháború témáját vállalta, kizárólag személyes okból: művével a szüleinek szeretne emléket állítani. Édesapja nem jött vissza a frontról, édesanyja egyedül nevelte fel három fiát. De hogy a festménye megszületik-e, azt Bráda sem tudja. Szerződését hetek óta hiába várja.

Szinte Gábor viszont már készíti a művét: Kerényi ajánlott témái közül a dualizmus korát választotta. Lapunknak elmesélte: képén egy óbudai kocsmaasztalnál „hozza össze” Széll Kálmánt, Tisza Istvánt, Apponyi Albertet és Wekerle Sándort. Utóbbi a róla elnevezendő telep terveit magyarázza a többieknek. A háttérben naplemente.

Akár ingyen is

A 83 éves művész idén augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. Megjegyzi: korábban soha nem díjazták, nem támogatták.

– II. Szilveszter pápa franciaországi szülővárosában 110 négyzetméteres falfestményt készítettem 2005-ben. A Medgyessy-kormány semmiféle segítséget nem adott. Ők már sehol nincsenek, de az én képem még mindig ott van, és világsiker.
Neki Kerényi már elküldte a szerződést. Összeg nem szerepel rajta.

– Ha nincs pénzük, ingyen is odaadom a képet – közölte Szinte.
Sváby Lajost is megkereste Kerényi. Két témát vetett fel a Kossuth-díjas festőművésznek: Nagy Imre újratemetését vagy a 2006-os „őszi eseményeket”. Sváby azonnal nemet mondott.

– Arra hivatkoztam, távol áll tőlem a historizáló festészet. Kerényi mégis elküldte nekem az alaptörvény ünneplésével kapcsolatos terveit. Elképesztő, zűrzavaros. Politikai önreklám. Az egészről a Rákosi-kor jutott eszembe. Fiatal festőként a hatvanas évek elején még nekünk is kellett Lenin-portrét készítenünk. Azt hittem, ezen a korszakon már túljutottunk.
Mindenesetre Kerényi már azt is bejelentette: az alaptörvény díszkiadásához készülő új festményeket 2012 januárjában a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) reprezentatív kiállítás keretében mutatják be, amelynek tárgya a magyar alkotmányosság. Ott láthatjuk majd például Munkácsy Honfoglalását, Benczúr Vajk megkeresztelése című művét, a koronaékszerek másolatát és az Aranybullát. Illetve az új alkotmány képeit.

Megkérdeztük erről az MNG főigazgatóját, Csák Ferencet. Azt mondta: igaz ugyan, hogy a következő évben Államiságunk a kultúrában címmel rendeznek historikus tárlatot, ám annak semmi köze Kerényi politikai projektjéhez. A galéria tervezett kiállításának műveit csakis közgyűjteményekből válogatták.

Kíváncsiak voltunk arra is, vajon mit gondol Szőcs Géza kulturális államtitkár Kerényi koncepciójáról, amelyet amúgy maga a kitaláló „hazafias társasjátéknak” nevezett a tervezetében. Szőcs írásban válaszolt kérdéseinkre. Miként fogalmazott, tudott a tervekről, s pozitív a véleménye az elképzelésről, amely – véli – „a nemzeti értékrendre való nevelés egyik fontos eszközévé válhat, bárhogy nevezzük is, az alkotmány asztalának vagy hazafias társasjátéknak”.

Köznevetség

Azt is írta: „Tárcánk a maga eszközeivel igyekezett professzionális segítséget nyújtani Kerényi Imre számára, hogy a szóban forgó album valóban méltó legyen a magyar alkotmányosság és jogfejlődés bemutatására.” Ám ennek költségeit nem a kulturális tárca finanszírozza: „Nem hiszem, hogy ez a saját forrásainkból fedezhető lenne” – említi válaszlevelében Szőcs.

Szakértők szerint Kerényi Imre tervezetének megvalósítása több száz millió forintba kerülhet, akár az egymilliárdot is elérheti. Sokan úgy látják: a Fidesz méregdrága néphülyítése könnyen visszaüthet a kormányra.

A hatalom tekintélyét leginkább az ássa alá, ha köznevetség tárgyává válik.

Szerettük volna hivatalos forrásból megtudni az alaptörvény „alap-, közép- és felsőfokú” állami-kormányzati propagálásának összköltségét.

Írásban küldtük el kérdéseinket Szabó Erikának, a népszerűsítő programokat irányító Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. Telefonon is hívtuk többször. Titkárságától mindig ugyanazt a választ kaptuk: „Azonnal visszajelentkezünk.” Lapzártánkig nem hívtak vissza minket, nem küldték a válaszokat.

Kérdéseink közül most közzéteszünk néhányat:
– Kerényi Imrét ki kérte fel erre a feladatra? A miniszterelnök?
– Kerényi Imrének mi a pontos megbízatása? Mennyi fizetést, illetve díjazást kap a munkájáért? Koncepcióját ki hagyta jóvá: személyesen Orbán Viktor, vagy az Önök minisztériuma?
– Kerényi a tervezetében arról is ír: 2011. május 11-én politikai döntés született a népszerűsítő kampányról. Kik döntöttek, és konkrétan miről? Mennyibe kerül az egész projekt összköltsége?
Szabó Erika államtitkár válaszát lapzártánk után is várjuk!