A TASZ szerint lekötözik a betegeket a kórházi személyzet hiánya miatt

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt állítja, a hozzájuk érkező megkeresések alapján, hogy a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a betegeket lekötözik, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk. 

2023. március 31., 16:02

Szerző:

Még Székely Lászlónak hívták az alapvető jogok biztosát, az egészségügyért pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelt, amikor az ombudsman felkérte a tárcavezetőt arra, hogy rendeletben szabályozza, hogyan lehet szabadságukban korlátozni a nem pszichiátriai osztályokon kezelt kórházi betegeket, írja az RTL.

Az alapvető jogok biztosa 2017 szeptemberében kapott panaszbejelentést arról, hogy egy férfit, aki két évvel korábban került be a Tolna megyei kórházba – és kéthavi bennlét után egy fertőzés következtében meghalt –, az őt látogató lánya többször is kikötözve találta. Székely László megkeresésére a kórház azt válaszolta, hogy a néhai beteg a kanüljét többször kitépte vagy húzogatta, ezért kötötték le a kezét, illetve a csuklóját, amikor infúziót adtak neki.

A kórház arra hivatkozott, hogy a jogszabályok alapján korlátozható a beteg személyes szabadsága a saját élete, testi épsége és egészsége védelmében. Az intézmény saját eljárásrendje arra is kitért, hogy a korlátozó intézkedés csak addig tarthat, amíg az elrendelésének oka fennáll, és a korlátozás minden lépését dokumentálni kell.

Az ombudsman felkereste az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökét is, aki leszögezte, hogy a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett a kórháznak legalább annyira fontos kötelessége, hogy a beteg életét, testi épségét megóvja, a további egészségkárosodását megakadályozza. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fizikai korlátozás sokszor kiváltható, ha elegendő szakképzett személyzet – azaz ápoló – áll rendelkezésre.

Jelentésében az ombudsman megjegyezte, hogy a cselekvőképes beteg, ahogyan a kezelésbe ráutaló magatartással beleegyezhet, úgy meg is tagadhatja azt. Mivel a vizsgált eset kapcsán a kórház nem tett eleget a dokumentációs követelményeknek, így utólag nem lehet megállapítani, hogy biztosították-e a beteg számára, hogy gyakorolja az ellátás megtagadásához fűződő jogát.

Az alapvető jogok biztosa szerint a betegek önrendelkezési, illetve tisztességes eljáráshoz való jogának védelmébe beletartozna, hogy jogilag szabályozzák, milyen feltételek mellett lehetséges olyan korlátozó intézkedéseket alkalmazni, mint a lekötözés. Uniós szintű, illetve hazai szabályozás hiányában azonban a kórházak legfeljebb saját hatáskörben rendelkeznek erről belső normáikban – a legfeljebb itt azt jelenti, hogy korántsem biztos, hogy minden intézménynek van erre vonatkozó belső szabályozása, ha pedig nincs, akkor végképp az egészségügyi személyzet belátásán múlik, hogy hogyan jár el.

Nem történik előrelépés az ügyben

Ezért döntött úgy Székely László még 2018-ban, hogy felkéri az emberi erőforrások miniszterét, Kásler Miklóst arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy mielőbb szülessen rendeleti szabályozás a nem pszichiátriai osztályokon kezelt betegek esetén alkalmazható korlátozó intézkedésekről. Ennek a felkérésnek azonban az RTL beszámolója szerint azóta sem tett eleget sem Kásler, sem a tőle azóta az egészségügyi tárcát átvevő Pintér Sándor. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az RTL-nek úgy nyilatkozott: az alapvető jogok biztosa nem tudja kikényszeríteni azt, hogy egy miniszter hozzon meg döntéseket, de a nyilvánosságon keresztül tudna nyomást gyakorolni, sőt, akár az Alkotmánybírósághoz is fordulhatna.

A jogvédő szervezethez érkező megkeresésekből az rajzolódik ki, hogy a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a betegeket lekötözik, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk. Takács Ádám konkrét példákat is említett: több hozzátartozó is beszámolt a TASZ-nak arról, hogy nem pusztán lekötözve, de kiszáradva találtak rá szeretteikre a kórházban, a személyzet ugyanis nem tudott rájuk nézni annyiszor, ahányszor indokolt lett volna, ők pedig nem tudták magukat megitatni. Az is előfordult, hogy gerincbántalmakkal küzdő beteget szíjaztak le, még nagyobb fájdalmakat okozva neki.

Olyan beteget is lekötöztek, aki a kezelés visszautasításának jogával élve el akarta hagyni a kórházat, de a kapuból visszafordították.

A fizikai vagy gyógyszeres korlátozás orvosi indoka általában az, hogy a beteg zavart állapota miatt van rá szükség. A jogász szerint ugyanakkor – a magyar egészségügy állapotát ismerve – könnyen lehet, hogy a beteg azért zavarodott, mert nincs, aki elmagyarázza neki, hogy mi történik vele, mire számíthat, de ahelyett, hogy csökkenteni próbálnák a kiszolgáltatottságát, lekötözik.

A jogvédők szeretnék, ha ezekre a kiszolgáltatott betegekre több figyelem irányulna, és érvényesülnének a jogaik. Ehhez arra lenne szükség, hogy az ombudsman érdemben foglalkozzon az üggyel, és a Belügyminisztérium meghozza azokat a szabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az egészségügyi ellátásban csak szakmailag megalapozott indokokkal korlátozzák a betegek szabadságát.


Az alapvető jogok biztosának február 23-i keltezéssel megküldött levélre a TASZ mostanáig nem kapott választ, és ezidáig a Belügyminisztérium sem reagált.

(KIemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Komka Péter)

 

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően a belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, 2024. május 24-i kezdettel.