Lehet, hogy nincs igazam

Bízik abban, hogy Pásztor Albert jó jelölt lesz, bár egy DK-s párttársa kilépése miatt nem alszik jól. Kéri: „Kérdéseinket, dilemmáinkat ne tekintsük azonnal az elveink elárulásának, mert így esélyünk sincs megoldást találni.” Az Együtt–PM-et viszont elveinek feladásával vádolja. Az Ellenállás napjára készülő DK elnökét KRUG EMÍLIA kérdezte.

2014. július 7., 09:10

- Várható még további Pásztor Albertek felbukkanása, vagy csak Miskolc megszerzése ennyire fontos?

– Amennyire ismerem a jelöltek nevét, ilyen sok vitát kiváltó ember nem lesz. Bár a budapesti főpolgármester jelölése nyilván hozhat még kérdéseket.

– Pedig nem csak Miskolcon vannak komoly problémák cigányok és nem cigányok között. Ahogy most fest, másutt is lehetne rendpártiságban versenyre kelni a Fidesszel és a Jobbikkal.

– Amit mond, az létező, de nem valós leírása a történetnek. A tényleges dilemma az, hogy feloldható-e az ellentmondás, ami az erős antirasszista meggyőződés és aközött van, hogy az ebből eredő gyakorlat nem hozott eredményt. Már a kérdések feltevésével is gondunk van, mert nem tudjuk összeilleszteni a politikai korrektség és a valóság szempontjait. Ettől még Pásztor öt évvel ezelőtti mondatai nem hibátlanok.

– A mostaniak sem azok. Olyanokat mond, hogy „kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az együttélés, ennyi”, és nem hisz az integrációban.

– Végigolvasva a korábbi szövegeit meg a mostanit, az utóbbiakkal van a nagyobb baj.

– Akkor?

– Sokat kell beszélgetni Pásztor Alberttel.

– Nem a jelölése előtt kellett volna?

– A helyiek nyilván sokat beszéltek vele, én eddig a hétig nem ismertem őt személyesen. Ezek a mondatok nyilvánvalóan annyira pontatlanok, hogy így már nem igazak, hiszen nincs olyan, hogy cigányság általában, ez a világ nagyon rétegzett. Ha Pásztor azt mondja, az integráció lassú és sok helyen kudarcos, abban igaza van.


– De nem ezt mondja.

– Ezért kell vele megbeszélni, mire gondol.

– És akkor majd megváltozik? Őszintén mást gondol?

– Azt hiszem, igen. Bízom benne. Mondtam már életemben rossz mondatokat, én leszek az utolsó, aki valakit ilyenekért elítél. Egészében próbálom nézni az embert, aki persze nem hibátlan, de tisztességes polgári demokrata.

– Pásztor azt mondja a Népszabadságnak, hogy „termeljék meg saját fogyasztásukra a krumplit, s védjék is meg a termést azoktól, akik el akarják azt tőlük lopni”. Azt hittem, erre van a rendőrség. Hogy megvédje – mindenkiét.

– Ott van Bogdán Laci cigány polgármester példája Baranyában, akinek bizonyos megoldásai hihetetlen vitákat váltottak ki, tavaly mégis az év embere lett a megyében. Ott voltam a faluban: a nyolcvan százalékban romák lakta településen mindenki dolgozik, nyugalom, rend van. Amikor Bogdán köcsögmentesítő túrát szervezett, hogy megmutassa a cigány fiataloknak a börtönéletet, én is felszisszentem. A szöveg bántotta érzékenységemet. Csak közben azt látom, hogy a megoldás működik. Hülye az a politikus, aki szereti a konfliktusokat. De tudja, hány civillel beszéltem személyesen, hogy vállalja el Kriza kihívását? Néggyel. Akadt köztük kitűnő, volt iskolaigazgató, köztiszteletben álló, nem ügyeskedő üzletember, ismert egyetemi tanár. Nem hisznek a maguk erejében, nem kívánják a konfliktust. Pásztornak van bátorsága megtörni a trendet, és talán megoldást hoz. De lehet, hogy nincs igazam. Ha egy Hell István nevű nagyszerű ember elmegy a pártunkból, akkor a szó szoros értelmében nem tudok aludni.

– Ő jogvédő, ózdi egyéni képviselőjelöltjük volt tavasszal. Úgy vélte: a párt „szavazatmaximalizáló pragmatizmusa és elvtelensége miatt” ki kellett lépnie.

– Azt hiszem, nincs igaza. Szavazatmaximalizáló pragmatizmussal lehet vádolni Debreczeni Jóskát, aki támogatja Pásztort?

– Tudható, hogy megmérték a jelöltek esélyeit, és Pásztor lett a befutó.

– Nem tudtam róla, de ha ezt tették, az rendben van. Nem érzem, hogy a győzelemért feladtuk az elveinket, de lehet, hogy hozzá kell nyúlnunk olyan verbális és nem elvi tabukhoz, amelyek tiszteletben tartása Miskolcon oda vezetett, ahol tartunk.

– Ön azt kérdezi: van-e a szegénységen túlmenő ok is a háttérben? Mire utal?

– Mondok egy példát: Klára, a feleségem egyetemista korában Rómában dolgozott. Első nap este hazajött egy szép szőke svéd lány, hogy ő ezt nem bírja, bármerre jár, fütyülnek utána, próbálnak kikezdeni vele. Félt, előbb-utóbb megerőszakolják. Ilyen, amikor két kultúra találkozik. A cigányok nem integrált csoportjai sokszor másképp élnek együtt, máshogy kommunikálnak, más a csoportdinamika és más normák fontosak. A konfliktusok többsége nem bűnügyi természetű, hanem életmódbeli különbségekből fakad, de még ezt sem tudjuk megbeszélni. Most is úgy vigyázok minden szavamra, mintha vékony jégen járnék. De a kérdéseinket, dilemmáinkat ne tekintsük azonnal az elveink elárulásának, mert így esélyünk sincs megoldást találni. Muszáj azzal a ténnyel is kezdeni valamit, hogy miskolci polgári demokraták sokasága azt mondja: Pásztor jó jelölt.

– Csak épp nem attól lesz jó valaki és nem attól lesz igaza, hogy mennyien állnak mögötte.

– Egyetértek. De ez az ember a következő hónapokban elő fog állni a terveivel, és akkor eldől, melyikünknek volt igaza.

– Ezzel az üggyel és Bauer Tamás kilépésével összefüggésben is hallani: a DK ezentúl inkább balra politizál, mint liberális vonalon.

– Folyik a DK-ban egy bonyolult kísérlet: hogyan lehet a liberális, a baloldal különböző irányzataiból és a mérsékelt konzervatív politikából egy új demokratikus közepet csinálni. Emberjogi kérdésekben személy szerint liberális vagyok, egyéb társadalompolitikai vonatkozásban pedig blairista balközép. A kormányzás kívánatos módszerét tekintve meg például inkább konzervatív. De ez az átalakulás tényleg konfliktusokon keresztül megy előre.

– A kiábrándult MSZP-híveket markánsabb baloldali üzenetekkel könnyebb megfogni.

– A minimuma sincs meg bennem annak a politikai számításnak, amire utal.

– Interjúban én sem mondanám ki az ön helyében.

– Nem én választok szavazót, ők választanak bennünket – vagy másokat. Én a helyes utat keresem, biztosan nem hibátlanul.

– Miért indult el megint az összefogásmantra, főleg a fővárosban? Annyira jól sikerült a tavaszi gyakorlat?

– Igaza van, de tegyük hozzá: összefogás nélkül még rosszabb lett volna az eredmény.

– A fővárosi EP-eredmények nem ezt mutatták.

– Az egy tisztán listás választás volt. Többségi rendszerben könnyen lehet, hogy a meglévő 11 egyéni mandátumból egyet sem szereztünk volna meg.

– Koordinált jelöltállítás a fővárosban?

– Akkor öt-hat kerületben egyik pártnak sincs jelöltje.

– 6 : 5 : 5 arányban kellene felosztani a nyerhető kerületeket, hetet pedig biztosan buknának.

– Nincs ennyi nyerhető kerület. És a kompenzációs listán három-négy mandátumot is veszíthetnénk összefogás nélkül.

– Böcskei Balázs azt írta lapunkban: súlyos árat fizethet a teljes ellenzék, ha pártérdekmotivált összefogásra építi a jövőt, s az érdek a DK-é. Merthogy miközben volt MSZP-s szavazókból építkezik, az összefogással a Fidesz kottájából játszik.

– A DK nem azért összefogáspárti, amiért Böcskei mondja, hanem mert azt tartja jó stratégiának.

– Akkor kik is hoznak új szavazókat? Eddig talán az Együtt–PM tudott Budapesten olyan területeken támogatókat szerezni, amelyek nem voltak baloldali fellegvárak.

– Az Együtt–PM inkább a városias, polgárosult körzetekben volt sikeres, ahol az egykori SZDSZ. Mindegyik baloldali pártban korrekciós folyamat zajlik, ami biztosan nem lesz egyenes vonalú, sok konfliktussal jár, de el lehet vele jutni új választókhoz. Van, ahol közben az elveket is feladják: szerintem a Jobbikkal való vitatkozás, ami az Együtt korrekciója, az. Miközben Pásztor elfogadása csak praxiskorrekció.

– Ez elég meredek.

– Így gondolom. Nem ugyanaz, ha beszélgetek velük és ezzel legitimálom őket, de közben csak ismétlem a régi igazságaimat, vagy ha saját döntéseimben korrekciókat teszek és valódi alternatívát mutatok.

– A Jobbikot kilencszázezer választó legitimálta, nem egy vita.

– Makacsul tartom magam ahhoz, hogy újnáci nézeteket valló pártokkal nem tárgyalunk.

– És biztos, hogy a nyár közepén, a partnerekkel nem egyeztetve kell Ellenállás napját tartani?

– Mint kés a vajban, úgy megy előre a kormány, miközben az ellenzék magával van elfoglalva. Ha szombaton ötezer ember mondja azt, hogy szembemegy ezzel a rezsimmel, az éppen ötezerrel több, mintha senki nem szólalna meg. A Fidesz nem úgy fog megbukni, hogy lesz egyszer egy egymilliós tüntetés, amely elsöpri a hatalmat. Hanem úgy, ha fennmarad és épül a demokratikus ellenállás alternatívája. Ez a tüntetés nem fogja kibillenteni a magyar politikát a sarkaiból, de sokak számára reményt ad, és lehetőséget a cselekvésre.