Legyőzhető lesz a rák

– Barack Obama elnökségének utolsó évértékelőjében még új programot hirdetett a rákbetegség kezelésére. Azt mondta, olyan léptékű ez, mint amilyen egykor a Hold meghódítása volt. Az sikerült. De a rák vajon legyőzhető-e?

– Biztos vagyok benne. A rákgyógyítás új korszakát, amelyről Obama elnök is beszélt, precíziós orvoslásnak nevezik. 1971-ben már Nixon elnök is bejelentette, hogy Amerika hamarosan legyőzi a rákot, de akkor belebuktak, noha rengeteg pénzt költöttek rá.

– Persze a nagy felfedezésekhez tévutak is kellenek, nem?

– Ez igaz. A „Nixon-programban” mindent megpróbáltak, voltak például genetikai kutatások molekuláris biológia révén, de csak nem jött el a várt áttörés.

– Egyébként mi a precíziós orvoslás?

– Abból indul ki, hogy igyekezzünk mindinkább személyre szabottan végezni a rákterápiát és a gyógyító eljárások kutatását. Még nem tartunk ott, hogy egy adott daganatos betegnek készítünk személyre szabott gyógyszert. De a precíziós orvoslással már elérhető, hogy a betegek egy viszonylag jól definiált csoportjának adunk egyfajta kezelést, a másik csoportnak pedig másikfajtát.

– Többször nyilatkozta: a rákgyógyítás mesterségesen drága. Hogy érti ezt?

– Magába a rendszerbe van belekódolva a drágaság. Azaz: rendkívül sokba kerül a gyógyszer-engedélyeztetés.

– Indokolatlanul sokba?

– Abszolút. Valaki föltalál egy rákgyógyszert, amelyből egyszer engedélyezett gyógyszer lesz. A két időpont között 8-10 év is eltelhet, és rá kell költeni körülbelül 1-2 milliárd eurót. Ezt a világon csak néhány cég engedheti meg magának. A többi nem.

– Utóbbiak akkor mit tehetnek?

– A gyógyszerüket valameddig fejlesztik, utána pedig eladják egy nagy cégnek, amely – mivel ugye milliárdokat költ egy gyógyszerfejlesztésre az engedélyezésig – valahogy vissza akarja nyerni ezt a pénzt. Ezért drágán kell adnia. Az egész rendszer úgy rossz, ahogy van.

– Részt vett egy amerikai kutatóprogramban, ahova – az ön által kitalált, fejlesztett Avemar-készítmény kapcsán – a világhírű tudós, James Watson hívta meg. Ő a DNS egyik atyja: Francis Crickkel együtt 1962-ben orvosi Nobel-díjat kaptak a DNS szerkezetének felfedezéséért. Watson hogyan talált rá önre?

– Watson professzor cikket írt a The New York Timesba arról, ő miként képzeli el a jövő rákgyógyszerét, mi mindent kell tudnia annak a gyógyszernek, milyen hatásmechanizmusai lehetnek, miből áll. Egy ismerősöm az USA-ban olvasta ezt, és levelet írt Watsonnak, hogy amiről cikkezett, az a készítmény már megvan. Avemarnak hívják és Magyarországon találta fel Hidvégi Máté. Watson válaszolt, majd 2009. augusztus 20-án csöngött a telefonom, Amerikából hívtak, kérdezték, tudnék-e most beszélni doktor Watsonnal. Gyorsan kerestem egy széket. Fél órát beszéltünk az Avemarról, majd minden cikket elküldtem a professzornak, amit kért. Aztán meghívtak az intézetébe: ez a világon a legjobb a molekuláris biológia és a genetikatudomány terén. Ott kellett beszélnem rákkutatóknak szerény rákkutatási munkámról.

– Hároméves kutatóprogrammal folytatták az együttműködést.

– Mert megtetszett nekik az Avemar hatásmechanizmusa.

– Voltaképpen ott tovább kutatták az Avemart?

– Igen.

– De hát azt ön már felfedezte. Mit kutattak még?

– Az Avemar fermentált búzacsíra-kivonat. Komplex anyag, rengeteg alkotóeleme van, rengeteg fajta molekulából áll. Van, amelyiket ismerjük, akad, amelyiket nem. De mindig ugyanúgy készül az Avemar, mindig ugyanazt gyártjuk. James Watson intézetében viszont azt mondták: szedjük ki belőle a hatásért felelős molekulát vagy molekulákat, és azokból lehetne rákgyógyszer. A programba Magyarországról bekapcsolódott Kéri György és Őrfi László: mindketten világhírű professzorok.

– Jutottak valamire?

– Találtak egy olyan molekulát, amelyet a világon még senki nem írt le, senki nem fedezett fel és ami benne van az Avemarban. Ez áttörő hatású.

– Miért?

– A ráksejt életében egy olyan folyamatba szól bele, ami miatt az nem tud élni. De többet még nem mondhatok erről.

– Ez lehet az új rákgyógyszer?

– Nem „a” rák gyógyszere, de egy új rákgyógyszer.

– Miközben még azt sem tudjuk, valójában mitől alakul ki a rák. Sokat hallani egy-egy kisgyerek, újszülött daganatos betegségéről is. Más a daganatok természete kiskorban, mint a hatvan-hetven éveseknél?

– Igen, a gyerekkori daganatok mások. Orvosilag is más szakma a gyermekgyógyász onkológus, mint a felnőttekkel foglalkozó. Máskülönben a gyerekek sokkal többet kibírnak, mint a felnőttek.

– Úgy érti: jobban bírják a kezeléseket?

– Pontosan. Egy gyereket onkológiai gyógyszerekkel vagy sugárterápiával sokkal agresszívabban lehet kezelni, mint egy felnőttet. Ha az arányokat nézzük – akár testfelszínre vetítve –, ugyanolyan kezelés során egy felnőtt meghal a mellékhatásoktól, amelyeket egy gyerek túlél. Ezért is lehet komoly sikereket elérni a gyerekek kezelésében. Ebben Schuler Dezső gyermekonkológus professzor világszinten az úttörők közé tartozik. Azt is tudom: ha itthon egy daganatos gyerek bekerül például a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklinikájára, ott ugyanolyan kezelést fog kapni, mint ha Torontó legjobb gyerekklinikáján lenne. Persze azért a rák inkább az idősebbek betegsége, nem a gyermekekre jellemző.

– Kimondható: a rák az immunrendszer kudarca?

– Természetesen. És számít az életmód, a táplálkozás és így tovább. Ha valaki cigarettázik, konyakot iszik mellé, és jó sok feldolgozott húsárut is eszik, nem ússza meg a rákot. Másfelől: a véletlennek is szerepe van ebben, hiszen olyan sok mutáció történik a szervezetben. De ma már korábban felismerjük a rákot. Bár az emberek utálják, ha megmondják nekik az igazságot.

– Sokszor ezért sem mennek szűrővizsgálatra, orvoshoz sem.

– Elsősorban a férfiak nem mennek szűrővizsgálatra. A férfi ugyanis gyávább, mint a nő.

– Bátor állítás. Egyébként ön biokémikusként miért kezdett rákkutatással foglalkozni?

– Szondi Lipót pszichiáter egyszer azt mondta: az megy onkológusnak, aki fél a ráktól. Lehet ebben igazság. Én mindenesetre félek a ráktól. Kerülöm azokat az ételeket, amelyek rákot okozhatnak, mert tudom, ha azokkal etetném a laboratóriumi egeret, rákja lenne. Vagy ha azt az élelmiszert föloldanám egy kis alkoholos valamiben, és beinjektálnám az egér bőre alá, diónyi daganat nőne ott. Ha sütés, grillezés közben odakapott a hús, rákkeltő anyagok keletkezhetnek. De a WHO szerint rákot okozhatnak a nitrites pácokkal agyonkezelt füstölt húskészítmények is. Ne tömjük a gyerekeket virslivel sem.

– Sok vitamint fogyaszt? Vagy inkább gyümölcsöket, zöldségeket?

– Van, amit külön szedek, van, amit nem. D3 vitaminból 1500 nemzetközi egységgel szedek naponta. Meg C-vitamint, természetesen. Lehet multivitamint is szedni.

– De az áttörés mégiscsak az lenne, ha megtalálnák a rák ellenszerét.

– Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb gyógyítani tudjuk majd.

– De mikor? Húsz-harminc év múlva?

– Dehogy kell annyi idő!

– Komolyan mondja?

– Igen, komolyan. Azt mondom: öt év múlva a ráktól már nem fogunk félni.