Legalább Orbán jobban él, mint két és fél éve

A lap hétfői számában megjelent interjúban a kormányfő elmondta: kiszámíthatóbb és szilárdabb az ország mindennapi élete és politikai vezetése, a legtöbb megörökölt hibát sikerült kijavítani. Orbán Viktor szerint 2013 és 2014 olyan év lesz, amikor az emberek azt mondhatják a saját életük tapasztalatai alapján is, hogy „igen, megérte Magyarország mélyreható átalakítása”.

Európa történelmi változáson, egy valódi gazdasági rendszerváltozáson megy át, és erre Magyarországnak is válaszolnia kell, olyan mértékig és mélységig kell megújítania önmagát, amely csak kétharmaddal lehetséges – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt gyorsan, jól kihasználva javítani lehet Magyarország erején, kilátásain és az elérhető életminőségen.

Szólt arról is, hogy 2002 és 2010 között Magyarország gyenge, a saját lábán megállni nem tudó ország volt, és mások segítségéért mindig annak mértékét meghaladó árat fizetett. „Nem csoda, hogy térdre estünk a terhek alatt, de kész csoda, hogy sikerült felállnunk” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök az átalakítások tempójával összefüggésben arról is beszélt, a politikában ritkán fordul elő, hogy valaki egy elgondolást véghez akar vinni és a folyamat során nem kényszerül korrekcióra. A diáktüntetések példáját hozva kifejtette: bár a kormány nem változtatta meg céljait, jól láthatóan más úton kell azokhoz eljutni, mert a diákok bizonyos megoldásokat nem fogadtak el – idézi Orbán szavait az MTI.

Kitért arra is, hogy Magyarország gazdasági mutatói egy kivételével rendben vannak, csökkent az államadósság, folyamatosan elviselhető mérték alatt tartják a költségvetési hiányt, nő a foglalkoztatottság, pozitív a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg. „Egyedül a gazdasági növekedés az, ahol 2013-ban be kell bizonyítanunk, hogy ez a gazdasági modell nemcsak a többi kritérium esetében tesz bennünket nemzetközi összehasonlításban is sikeressé” – jegyezte meg.

Úgy vélekedett: Brüsszel stratégiája – miszerint mindenkinek hasonló eszközökkel, egyforma elképzelések mentén kellene megoldania a saját válságát – csak az eurózóna tagállamaira nézve igaz. Akik az eurózónában vannak és bent akarnak maradni, azoknak tudomásul kell venniük: minden egyes lépésük közvetlen és azonnali hatással van a többi országra nézve – tette hozzá. Álláspontja szerint ezen a területen az unió egységesítő politikája sem indokolatlan, de az euróövezeten kívüli országok esetében nem lenne szabad előírniuk ugyanazt a gazdaságpolitikát.

A kormányfő a sikerességről szólva kiemelte: már ma is hallani olyan hangokat, hogy a magyarok helyesen tették, hogy vállalták a vitákat, megharcolták a maguk csatáit. „A magyarok vágta ösvényen egyre nagyobb a forgalom” – szögezte le, utalva egyebek mellett a bankadóra, a különadókra, a munkahelyvédelmi akciótervre és a rezsiköltségek csökkentésére.

Szavai szerint már most látja az egész világ, hogy Magyarország stabilizálta pénzügyi helyzetét, és egyre nyilvánvalóbb lesz mindenki számára, hogy ha úgy alakul, a magyar gazdaság az IMF-megállapodás nélkül is megáll a lábán. Mint fogalmazott, Magyarország már van annyira erős, hogy pontosan tudja, egy biztonságot jelentő hitelmegállapodást milyen áron érdemes megkötni.

A 2013-as várakozásaival kapcsolatban a lapnak elmondta: nőni fog a felkínált álláshelyek száma, lesz bérnövekedés, a falvak után a városokat is kiváltja a kormány az adósságaikból, s ha az ország az első fél évben jól teljesít, a második fél évben újabb támogatásra számíthatnak a családok.

Emelni kellene a bejutási követelményt

A kormányfő a TV2 Frizbi című műsorának vasárnap este sugárzott adásában kifejtette: véleménye szerint emelni kellene a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges minimális, 240 pontos határt, azt ugyanis túl alacsony – írja a hirado.hu

Orbán Viktor ugyanitt azt is elmondta: Magyarország IMF-hitel nélkül is biztosan megáll a lábán. A felsőoktatás átalakításáról szólva a kormányfő hangsúlyozta, a kabinet nem akart tandíjat bevezetni. Mint mondta, az országban eddig kétszer vezettek be tandíjat, mindkét alkalommal a szocialisták, és mindkétszer a Fidesz szüntette meg: egyszer 1998-as kormányra kerülésük után, másodszor pedig a 2008-as népszavazással. „Ebben az országban tandíjügyben úgy vannak leosztva a lapok, hogy ők bevezetik, mi meg rendszeresen kivezetjük. Ezért eszünkbe sem jutott most sem bevezetni” – fogalmazott.

A diákok azonban – folytatta – nem fogadták el a felsőoktatás átalakítására tett első kormányzati javaslatot, egy másik koncepciót követeltek, és kéréseik mintegy 90 százaléka meg is valósult. Egy követelésük viszont nem teljesült, de az nem is fog – utalt a hallgatói szerződések sorsára. Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy 2013-ban nehezebb lesz-e bejutni a felsőoktatásba, mint a korábbi években. Elmondta, a bekerülésnek egyetlen feltétele lesz 2013-ban, el kell érni egy minimális határt, 240 pontot. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem örül ennek, szerinte ugyanis ez a ponthatár alacsony. „Ez azt jelenti, hogy a közepesnél talán valamivel gyengébb képességűek is egyetemre mennek. S fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon annak van-e értelme” – magyarázta, azzal összegezve, hogy bár nem lesz nehezebb bekerülni a felsőoktatásba 2013-ban, mint eddig, de jónak tartaná, ha a következő években kiszámítható, a diákok számára tervezhető, előre látható módon a bejutáshoz elvárt tudásszint, követelményszint emelkedne.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy szerinte az ország ma már erősebb lábakon áll, mint másfél évvel ezelőtt, „jobb a tartása, nagyobb az ereje, az érdekérvényesítő képessége”, és olyan dolgokat is vállalhat, amilyenekre gondolni sem mert korábban. „Azon az úton haladunk, amely erős országgá teheti egy gyenge, rosszul szervezett országból Magyarországot” – mondta, hozzátéve ugyanakkor, ő is tisztában van azzal, hogy az emberek meggyőződése nem olyan erős, mint az övé azzal kapcsolatban, hogy az ország jó irányba halad. Ennek okát abban látja, hogy az embereknek sok kényelmetlenséget és áldozatot kellett vállalniuk az elmúlt két évben.

A Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások ügyében Orbán Viktor megerősítette: „Magyarország elég erős ahhoz, hogy akármilyen áron ne írjon alá megállapodást”. A magyar kormány ugyanakkor készen áll a megegyezésre, mert – bár a nemzetközi pénzpiacok számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarországnak tényleg nincs szüksége pénzre – egy biztonsági megállapodás jó volna arra az esetre, ha valamilyen baj történik a világpiacon – ismertette álláspontját. Azt azonban, hogy az IMF hajlandó lesz-e biztosítási szerződést kötni, „dacára annak, hogy egy éve tárgyalunk, még mindig nem tudom megmondani” – tette hozzá, azzal zárva a kérdést, hogy Magyarország IMF-hitel nélkül is biztosan megáll a lábán.

A kormányfő egyúttal szólt a január 1-jétől életbe lépő, tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentésről, amellyel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy miből finanszírozzák a rezsicsökkentést, azt válaszolta: „aki eddig sokat keresett rajta, az most majd nem keres rajta”.