„Lázári” gesztus

– A Lázár úrral való találkozót nem tekinthetjük klasszikus értelemben vett egyeztetésnek, mert az érdekvédelmi szervezetekkel való tárgyalásoknak megvannak formai és tartalmi előírásai – szögezi le Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. – A tegnapi találkozó Lázár úr részéről inkább meghívás volt, ami olyan szakszervezetei vezetőknek szólt, akik a 98 százalékos különadóval kapcsolatban javaslatot tettek.

Márpedig a PSZ a törvény módosítását indítványozta.

– Azt szeretnénk, hogy ennek a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre vagy a rendvédelmi dolgozókra vonatkozó 98 százalékos különadónak a kifizetése az eddigi előírásoknak megfelelően, a foglalkoztatási törvények szerint történne. Azt gondoljuk, hogy ebben semmiféle összeghatár limitnek nem kellene lennie – magyarázza az elnök. – Szeretnénk azt is, hogy a törvényből kerüljön ki a szabadság megváltása, hisz az nem jövedelem, hanem egy ki nem adott juttatás ellenértéke. Sok estben kollégák önhibájukon kívül nem tudják a szabadságukat kivenni. Olyan még nem volt, hogy egy vezető az évi 46 nap szabadságát fel tudta volna használni.
A szakszervezet ezen kívül azt is javasolja: vegyék ki a törvényből a felmentési időre járó pénzt is.

– Hisz itt két eset lehetséges: vagy a munkáltató kötelezi a dolgozót munkavégzésre, de már a felmentési idő alatt. Vagy a munkáltatónak fel kell mentenie a dolgozót a munkavégzés alól. A törvény ez utóbbi felmentésre is kiterjedt volna. Azt szeretnénk, ha ez a törvényből kikerülne.

Gallóné hozzáteszi: a Fidesz frakcióvezetője a beszélgetést inkább arra szánta, hogy azok, akiknek a törvénnyel kapcsolatban bármilyen javaslatuk volt, személyesen elmondhassák és szóban is indokolhassák elképzelésük lényegét.

– A Pedagógusok Szakszervezete elismeri, hogy az indokolatlan és irreálisan magas – tíz-húsz-ötven-százmilliós – végkielégítések mindenkit rettentően irritálnak. Az ehhez kapcsolódó társadalmi felháborodás teljesen jogos. Ha a kormány ezen változtatni kíván, azzal egyetértünk. De a foglalkoztatási törvényekhez nem szabad hozzányúlni, hiszen a kollégák ezek alapján kapták meg a végkielégítésüket vagy a felmondási idejüket. A jogszabály így pont azokat sújtaná, akik ezt nem érdemlik meg. Sok olyan közszolga kerülne nagyon nehéz helyzetbe, akiknek – munkájuk estleges elvesztése miatt – a végkielégítés hónapokon át a megélhetésüket szolgálná.
Az elnök asszony megjegyzi: bár még miniszterelnök úr részéről is több nyilatkozat hangzott el arról, hogy a harminc-negyven éve dolgozó kollégákat nem küldik el, ezt részéről cáfolnia kell.

– A munkaviszony ilyen jellegű megszüntetésére akkor kerül sor, ha az intézményt összevonják egy másikkal, vagy esetleg megszűnik. Azt nem lehet állítani, hogy az ott dolgozó kolléga tovább foglalkoztatására bárki garanciát tud adni. Ha egy kistelepülésen megszüntetik az iskolát, és valamennyi pedagógus, ott dolgozó közalkalmazott - iskolatitkár, takarítónő, portás – munkanélküli lesz, nem lehet azt mondani, hogy a jól kvalifikált pedagógusokat majd tovább tudják foglalkoztatni. Nem tudják. Hol is foglalkoztatnák tovább?
Gallónétól azt is megtudjuk: az egyeztetésen résztvevő valamennyi szakszervezeti vezető fél órát kapott Lázár úrtól, aki szoros időbeosztással dolgozott. S hogy miként jellemezhető a tárgyalás?
– Még azt a szót sem merem használni, hogy konstruktív volt. Lázár úr nagyon odafigyelt, érveinket nagy figyelemmel hallgatta. Mint Hódmezővásárhelyi polgármester, a felvetett kérdéseket a gyakorlatban sokkal jobban el tudja képzelni, hiszen a városában az intézmények átalakításával kapcsolatban komoly gyakorlattal és mindennapi tapasztalattal rendelkezik.

Gallónéék most várják a Fidesz frakció javaslatát.

– Lázár János többször is nyomatékosan hangsúlyozta: nem a kisfizetésű közszolgákat akarják bántani, nem őket akarták megcélozni. Mégis, hadd tegyem hozzá: azért ezt az egyeztetést, miután több foglalkoztatási csoportot is érint, az eredeti beadvány beterjesztése előtt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) is össze lehetett volna hozni, ott lett volna a helye. A tárgyalásokat a munkavállalói oldal többször is kezdeményezte. Ha az OÉT-et összehívták volna, a szakszervezetekkel történő tényleges egyeztetés megtörténhetett volna. Most viszont a parlament előtt van egy önálló képviselői indítvány, és mint ilyen, a képviselő nem kötelezhető arra, hogy a szakszervezetekkel tárgyaljon. Az egész procedúra inkább Lázár úr részéről egy gesztus volt, hogy most meghallgassa néhány szakszervezeti vezető véleményét.