Hosszú a lista, ezeket a budapesti beruházások sodorják el a kormányzati megszorítások

A HÉV-fejlesztések lehetnek az első vesztesei az állami beruházások spórolás címén elindított, Lázár János építési miniszter vezette felülvizsgálatának – írja a Népszava összeállítása. A fővárosi kormányhivatal a napokban közölte, hogy szüneteltetik a H7 HÉV-vonal fejlesztésével és meghosszabbításával kapcsolatos csepeli autóbusz és HÉV-végállomás, parkolóház, üzemi, szolgálati és járműtároló épületeinek építési engedélyezési eljárását.

Emellett a Népszava információi szerint szinte valamennyi Budapestre tervezett állami projektet leállítanák. Veszélyben van a:

• Galvani híd és a déli körvasút építése
• a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása
• a Ráckevei-Duna revitalizációja
• a Városmajor megújítása
• a csepeli és a gellérthegyi közpark
• a dunai evezős központ létrehozása
• a Városliget autómentesítése
• a dél-budai centrumkórház

S ezzel nem csupán az a gond, hogy ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek és a leállítással ez a pénz kárba vész, hanem az is, hogy  az uniós források esetleges megnyílásakor nem lesznek azonnal indítható projektek, így azok az összegek is veszendőbe mehetnek.

Az Építési és Beruházási Minisztériumnak a lapnak küldött válaszaiból kiderül: „a kormány a jövőben – minden egyes ügyet külön vizsgálva – nem a felfüggesztésről dönt, hanem a beruházások folytatásáról. Ez a munka folyamatos, a mindenkori forrás-helyzettől függ. Az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználjuk.”

Lázár János beruházási miniszter kinevezése után szinte azonnal bejelentette, hogy felülvizsgálják az állami projektlistát és nagy elánnal hozzá is látott a feladatnak – emlékeztet a Népszava. A minisztérium javaslata alapján a kormány egyenként dönt a beruházások sorsáról. A törölt projektek listája még nem állt össze, de a fő csapásirány azért már kirajzolódik.

Lázár János első döntései közé tartozott a Fürjes Balázs miniszter-helyettessé, Vitézy Dávid államtitkárrá való kinevezése után vezető nélkül maradt BFK felszámolása, majd a romokon létrehozott Nemzeti Közlekedési Központ teljes menedzsmentjének menesztése és saját emberekkel való feltöltése.

Bár a tárca azt bizonygatja, hogy a projektek leállításával nem veszik kárba az eddig elvégzett előkészítő munka, például a csepeli HÉV esete nem támasztja ezt alá – írja a lap. A H7 HÉV-vonal fejlesztésének és meghosszabbításának leállítását a projektet elindító, az új kormány által felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) helyébe lépő Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) Zrt. kérte. A HÉV-fejlesztés megállításával milliárdos, több éves előkészítő munka mehet veszendőbe. Ráadásul egy korábbi közvélemény-kutatás szerint éppen ez volt a lakosság által leginkább várt fővárosi közlekedési beruházás.

Az Európai Bizottság július közepén egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőző intézkedési tervet állítson össze a jogállamisági problémák kezelésére. Ha a határidő eredménytelenül telik le, akkor a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részének felfüggesztését javasolhatják a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. Erről szeptemberben születhet döntés.

A tervezés alatt álló, illetve már elindított projektek mellett a Népszava információi szerint a beruházási minisztérium a korábbi, már lezárt állami projekteket is átvizsgálja, különös tekintettel az előző úszó vb-re készült beruházásokra és az olimpiai pályázat előkészítésére. Mindkettő kormányzati felelőse Fürjes Balázs volt, aki Budapest fejlesztéséért felelős államtitkárból a jelen ciklusban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese lett.

A rossz nyelvek szerint Fürjes és Lázár viszonya a Groupama Aréna építése idején romlott meg. Fürjest bízták meg az FTC új stadionjának építésével, Lázár Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt. A helyzet a Fürjes vezette 2017-es úszó vb-re való felkészülés, Lázár minisztersége idején tovább romlott. A kapcsolat elmérgesedésére utal, hogy

Lázár mindenáron meg akarta szerezni a BFK-t, amelyet államtitkárként korábban Fürjes felügyelt

– írja a Népszava, hozzátéve, hogy a Fürjes-Lázár kapcsolatra, illetve a lezárt projektek felülvizsgálatára vonatkozó kérdésükre a minisztérium nem válaszolt.

A felülvizsgálati munkával párhuzamosan, a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé – ez is kiderült az építési tárca válaszából. Az új kerettörvénytől – amely minden állami beruházásra vonatkozik majd – azt várják, hogy az egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre. Az új jogszabály várhatóan jövő januárban lép hatályba. A részletekre azonban nem tértek ki, így az sem derült ki, hogy az új szabályozás felszámolja-e a kiemelt beruházások törvények felettiségét, az engedélyezési eljárások extrém gyorsítósávját, amivel néhány hónap alatt, az érintett önkormányzat legkisebb beleszólása nélkül lehet zavarni az egész engedélyezést – írja a Népszava.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások leállításáért tavaly látványos akciósorozatot indított a Civil Kollégium Alapítvány (CKA). Az eseménysorozattal rá akarták irányítani a figyelmet ezeknek a projekteknek az átláthatatlanságára, környezetromboló hatására, a helyi lakosok érdekeinek és a szakmai szempontoknak a semmibe vételére, valamint a beruházásokat kísérő visszaélésekre. Mint ismeretes a kormány dönt a kiemelésről.

Az elmúlt években szinte minden belefért a nemzetgazdasági szempontból fontos körbe: stadion, alapítványi iskola, kavicsbánya, turisztikai beruházás, hotel vagy éppen lakópark építés. Az sem számít, ha magánbefektetői érdekeket szolgál a projekt.

Az állami beruházások felgyorsításának jogtechnikai módszerét egyébként éppen Fürjes Balázs dolgozta ki még 2000-ben, de a Fidesz 2011-ben érzett rá igazán az ízére. 2010-ig összesen 24 projekt kapta meg ezt a státuszt, a következő évben már 729, az elmúlt három évben a K-Monitor összegzése szerint több mint ezer, összesen 3000 felett lehet a kiemelt projektek száma.

Az eredeti jogszabályt eddig negyvenszer módosították. Az Orbán-kormány mára elérte, hogy a lakossági, a városrendezési és műemlékvédelmi szempontok, valamint az építésügyi szabályozás gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyható, ha a baráti érdekek úgy kívánják.

(Kiemelt képünk: Lázár János Hivatalos Facebook oldala.)