Lázár: Az elmúlt időszak legnagyobb botránya előtt állunk

A kormány meghallgatott egy tájékoztatót szerdán Balog Zoltántól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjétől a veronai buszbaleset kapcsán arról, milyen események történtek a napokban, illetve általában az iskolai kirándulások ügyéről – mondta el Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a 78. kormányinfón.

Arra kérték a minisztert, szervezzen egy konzultációt erről. Érdemes megkérdezni a szülőket, pedagógusokat, milyen intézkedéseket tartanak kívánatosnak. Éjszaka közlekedhet-e autóbusz, milyen követelményeknek kell megfelelni, milyen műszaki elvárások fogalmazhatók meg a járművek kapcsán – sorolta.

A kormány kész intézkedéseket tenni és többletforrásokat biztosítani erre a célra. A részletek kidolgozása jelenleg is zajlik. Nincs még konkrét dátuma a kezdésnek – szögezte le.

Tranzitzónákba kerülnek az illegális bevándorlók

Fotó: MTI

A kormány benyújtotta a törvényjavaslatát a Magyarországra érkező illegális bevándorlás korlátozásáról. Eddig beléphettek Magyarországra, a mostani változtatással korlátozhatók szabad mozgásukban. Aki bejut az országba, őrizetbe veszik, és visszaviszik a határra, a tranzitzónákba. Körülbelül két-háromszáz fős intézményeket állítanak fel. A bíróságok felhatalmazást kapnak arra, hogy az érintettek megjelenése nélkül is dönthetnek az ilyen ügyekben – mondta.

Megerősítette: nem szeretnének lemondani arról, hogy Magyarország eldöntse, a határokon kiket enged be. A kormány tiltakozik az ellen, hogy központosítással döntsenek erről, ez ugyanis hátrányosan érintheti a határon túl élő magyarokat – emelte ki.

Az Európai Bizottság javaslata regisztrációhoz kötné a schengeni övezetből való ki- és belépést, ez szerinte aránytalanul nagy terhet róna a határszervekre.

Csökkent a bűncselekmények száma

A kancelláriaminiszter kifejtette: 2010-ben 447 ezer regisztrált bűncselekmény volt és 428 ezer rendőri intézkedés történt, most 270-290 ezer bűncselekményről beszélünk. Hét év alatt legkevesebb 30 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma.

Ma Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országának számít. Ez összefügg azzal, hogy 7110 fővel növelte a kormány a rendőrök számát – hangoztatta.

Rendőri jelenléttel érdemben tudtak javítani a közbiztonsági helyzeten. Mindehhez hozzájárult a rendőri életpályamodell bevezetése, ami 50 százalékos béremelést jelent a rendőröknek. Ezek mellett négyezer járművel erősítették meg a rendőrséget – sorolta Lázár János, aki megemlítette azt is, hogy új büntető törvénykönyv van hatályban.

A kormány szerdán újabb rendőrségi helikopterbeszerzésről döntött – fűzte hozzá.

Márciusban jön a végleges OLAF-jelentés

A kormány hosszas mérlegelés után úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza az OLAF-jelentést. Erre nyomós közérdek esetén van lehetőség. A végleges változat márciusban érkezik meg, innentől számítva 60 nap áll rendelkezésre, hogy reflektáljon a kormányzat. A fővárosnak kell döntenie, hogy elfogadja vagy nem az OLAF álláspontját. Az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a szabálytalansági kérdésekről a hatóságok döntenek, és nem a kormány – hívta fel a figyelmet.

Lázár János szerint 272 milliárd forintot érintő csalássorozatról van szó. Ez nagyon tanulságos lehet, hogyan működtek a szocialista kormányok és hogyan döntött a főváros akkor egy 406 milliárd forintos beruházásról.

A kancelláriaminiszter kiemelte: mindent elkövetnek, hogy azok, akik a 4-es metró kivitelezése során ellopták a pénzt, megbűnhődjenek. Amennyiben vissza kell fizetni az Európai Uniónak azt a 77 milliárd forintot, amit Brüsszel kér, akkor a kormány és a főváros összefog majd, és visszaszerzi azt azoktól, akik ellopták. Ennek érdekében akár jogszabályi változtatások is lehetnek – mondta.

Harminc százalékkal nő az állami dolgozók bére

Több lépésben 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig – jelentette be.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, 2019-ben pedig 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinál pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékot.

A nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cég esetében döntöttek arról is, hogy az a mintegy százezer dolgozó, aki a minimálbérnél kevesebbet keresne, megkapja az új minimálbért és a garantált bérminimumot.

Brüsszelbe utazik Paks II. miatt

Beszélt arról is, hogy megpróbál lendíteni Paks II. ügyén. Kárt okoz ugyanis a gazdaságnak és növeli az ország importenergia-függőségét, hogy az Európai Bizottság 18 hónapja nem dönt a paksi beruházás esetleges tiltott állami támogatásának ügyében – mondta, hozzátéve, kedden Brüsszelbe utazik, hogy mások mellett ezt a kérdést is tisztázza.

Ismertette, hogy több vita is van a Magyarországra szánt források sorsát illetően, emiatt több biztossal találkozik majd. Mint mondta, Paks II. ügyén is megpróbál lendíteni, a beruházást ugyanakkor újabb támadások érik osztrák és német részről, továbbá az általuk finanszírozott civil és társadalmi szervezetek révén – írja az MTI.

Lassan felvetődik, hogy miért diszkriminálják Magyarországot és miért nem hoznak döntést Brüsszelben – jegyezte meg a tárcavezető, aki reményének adott hangot, hogy a késedelem mögött nem nyugat-európai gazdasági érdekek, hanem a „jog és a bürokrácia dzsungele” áll.

Rosszabbat kapunk

A kormánynak kiemelten, fogyasztóvédelmi és élelmiszer-biztonsági megközelítésből kell foglalkoznia azzal, hogy a multinacionális élelmiszergyártók a nyugat-európainál gyengébb minőségű termékeket árulnak Magyarországon – mondta.

Lázár János azt mondta, megdöbbenve olvasta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jelentését hoszonnégyféle azonos termékminta összehasonlításáról, amelynek lényege: ugyanazok a cégek ugyanazokat a termékeket jobb minőségben árulják az osztrákoknak, mint a magyaroknak. Ez azt a vélelmet erősíti, hogy ezek a cégek „élelmiszer-ipari szemetet” próbálnak Magyarországon eladni – közölte. Mint fogalmazott: az elmúlt időszak egyik legnagyobb botránya előtt állunk.

A miniszter szerint elő kell venni azt, a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak – jelentős munkaadók lévén – jelentős az érdekérvényesítő képességük is.

Bárki gyűjthet aláírást

Az olimpiarendezésről szóló aláírásgyűjtésről kifejtette: Magyarországon mindenkinek joga van népszavazást kezdeményezni és aláírást gyűjteni. A kormány tiszteletben tartja a kezdeményezőket és az aláírásgyűjtőket is, a döntést pedig akceptálni fogja.

Még nem tárgyaltak a PISA-tesztről

Kérdésre válaszolva közölte, a kormány még nem tárgyalta a PISA-jelentést, hamarosan napirendre kerül majd egy kormányülésen.

Szegedet összekötnék Debrecennel

A kormány 2018. december 31-ig megtervezteti a Szeged és Debrecen közötti út négysávosítását, úgy, hogy az 2021-re meg is épüljön – jelentette be.

Döntöttek arról, hogy Zalaegerszeget Sármellék irányában kötnék össze az M7-es autópályával.