Last minute – A turisztikai szektor államosítása
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal propagandaügyi miniszter régóta csatázik, melyikőjüké legyen a turizmus. A versenyből Varga már biztosan kiesett: az újonnan alakult Nemzeti Turizmus Ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, Seszták Miklós miniszterhez. De Rogán Antalnak azért még mindig vannak „fejlesztési ötletei”. S bár szakemberek szerint a váltás jót tehet a turizmusnak, kérdés, a háttérben esetleg nem a turizmus visszaállamosítása, majd újraprivatizálása zajlik-e.
Önmagában semmi különös nincs abban, hogy a turizmus irányítása és felügyelete minisztériumot vált. Az idegenforgalom a rendszerváltás előtt tartozott például a közlekedési és postaügyi minisztériumhoz is, idővel meg a belkereskedelmihez.
– Ésszerű döntésnek tűnt ez akkoriban, hiszen főként belföldi turizmusról volt szó Magyarországon – említi a 168 Órának Jandala Csilla, az Edutus Főiskola rektora, a turizmus-vendéglátás képzés vezetője. Hozzáteszi: többféle elképzelés létezik a turizmus erősítésére, s mindig a döntéshozókon múlik, mely koncepciót emelik ki és ennek alapján melyik tárca irányítja a szektort. A rendszerváltás után az Ipari-Kereskedelmi, a Gazdasági, később pedig az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium is gazdájává vált a területnek. Rövid ideig a miniszterelnökségen belül is működött.
Egyes szakértők szerint a turizmus megérdemelne egy önálló minisztériumot. Ám Jandala Csilla úgy látja: ez főképp azokban a fejlődő országokban indokolt, ahol a legfőbb bevétel az idegenforgalomból származik.
De miért került más tárcához itthon a turizmus?
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára azt mondta a Budapest Turizmusa 2020 konferencián: a turisztikai iparág fejlődéséhez modern, jól működő szervezeti rendszer kell, ezért jött létre a Nemzeti Turisztikai Ügynökség.
Magyarán: egy kézbe kerül a turisztikai szervezés, irányítás és képzés is. Minderre így reagáltak ellenzéki politikusok: megkezdődött a turisztikai szektor államosítása. Nem véletlenül: a következő időszakban 8,4 milliárd forint áll az idegenforgalom irányítóinak rendelkezésére, amit marketingre fordíthatnak. Túl ezen: több tíz milliárd forintnyi uniós pályázati forrásokból fejleszthetnek. Csak egy példa: januárban turizmusfejlesztést támogató pályázat jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Program keretében 41 milliárd forint keretösszeggel.
A 168 Óra is beszámolt már a Korrupciókutató Központ Budapest kutatásáról: az EU-s pályázatok korrupciós kockázata mindig magasabb a hazai közbeszerzésekénél. Vagyis a brüsszeli forrásokat könnyebben osztogatják a döntéshozók verseny nélkül, barátilag. Illetve: az egyéb kockázatok is gyakoribbak, mint mondjuk a túlárazás.
Jandala Csilla azonban úgy véli: a koncentráltabb forráselosztás szakmai előnyökkel is járhat. Mivel így jóval könnyebben juthat pénzhez a turizmus, nem kell más ágazatokkal osztozkodnia.
Semsei Sándor, a Magyar Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) Szövetség elnöke is egyetért vele: – Már az is nagy dolog, hogy végre turizmusirányításról beszélhetünk. Az elmúlt években ilyen nem volt. Biztos vagyok abban, hogy puszta névtáblacserénél többről van szó.
Nyilván lényeges, hogy minél magasabb szintű képviselete legyen az ágazatnak. A turizmus akkor sikeres, ha vezetői érdemben tudnak egyeztetni más területek illetékeseivel. Ám megállapodni csak azonos rangúak tudnak: osztályvezető osztályvezetővel, államtitkár államtitkárral, miniszter a miniszterrel.
– A hazai turizmus a GDP tíz százalékát termeli. Ekkora súlyú ágazat megérdemli a legmagasabb szintű képviseletet. Eddig a turizmus állami szintű képviselete „megállt” a helyettes államtitkári posztnál – magyarázza Semsei Sándor.
Más szakértők jelzik azért a 168 Órának: 2011 óta szakképzettség nélküli végrehajtó emberek kerültek az iparág vezető pozícióiba. Két éve szünetel a Turizmus Bulletin című tudományos folyóirat is, amely fontos fóruma volt a szakmának. A folyóirat mellett a régen jól működő gyakornoki program újraélesztését is reméli az új turisztikai szervezettől az Edutus Főiskola rektora.
– Egy időben egyszerre nyolc diákom töltötte szakmai gyakorlatát a Magyar Turizmus Zrt.-nél. Ez a lehetőség is megszűnt, az utóbbi években nem fogadtak ennyi diákot. Pedig mindenki számára hasznos volt az együttműködés, amely talán újraindulhat. Annyit biztosan tudok: az új szervezetben több lesz a valódi szakember – hangsúlyozza Jandala Csilla.
Semsei Sándor különösen abban bízik, hogy megvalósul a külföldön már jól működő, alulról szerveződő turizmusirányítás is.
– Eddig az idegenforgalom képviselete a megyéknél megállt. Települési szinten már nincsenek kötelező feladatok, holott épp az önkormányzatokra hárulna a legnagyobb kötelezettség a mindennapi szervezésben. Külföldön ezeket a települések egyesületeknek, szervezeteknek adják ki – olyanoknak, mint itthon a TDM szervezetei. Hiszen a turisták idecsábítása csak az első lépés: hogy jól is érezzék magukat, arról ezeknek a kisebb területi egységeket képviselő szervezeteknek kellene gondoskodniuk – mondja Semsei Sándor.
Kiegészíti még annyival: az elmúlt hatvan-nyolcvan évben nem volt „trendi” a turizmus különböző területi szervezeteinek együttműködése. S bár nem könnyű a szemléletváltás, elkerülhetetlen.
