Lapos a pénztárcája? Ez lehet a magyarázat
Az évi 3 millió forint alatti bruttó jövedelmekből kevesebb marad idén, mint 2010-ben, a fölött viszont minél többet keres valaki, annál több marad most a zsebében ugyanakkora bruttó fizetésből, mint három évvel ezelőtt – derül ki az Adózóna cikkéből.
Hogyan befolyásolta a nettó kereseteket pusztán az adó-, illetve járulékrendszer változása nem számolva a családi adókedvezménnyel? – ezt vizsgálta Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) szakértője.
Az átlagkeresetből – nagyjából havi bruttó 220 ezer forint környékén, vagyis évi 2,6 millió forintból – most 61 ezer forinttal kevesebbet kapnak kézhez a munkavállalók, mint 2010-ben. Azok, akiknek a bruttó fizetése mindhárom évben ezen a szinten maradt, a három év alatt összesen csaknem 200 ezer forintot veszítettek. – olvasható az
Adózóna cikkében.Összesen 290 ezer forintot vett el az adójóváírás eltörlése, valamint az egyéni járulékterhek emelkedése azoktól, akik ez idő alatt mindvégig havi bruttó 100 ezer forintot kerestek.Ezzel szemben jelentős bértöbbletre tettek szert azok, akik éves szinten bruttó 3 millió forintnál többet kerestek. Már évi 3,5 millió forintnál érezhető a jövedelempozíció-javulás. Ekkora bruttó keresetből most csaknem 113 ezer forinttal több nettó marad, mint 2013-ban, három év alatt pedig 175 ezer forinttal gyarapodott az érintett munkavállalók pénztárcája.
Mint ismeretes, 2011-ben a korábbi 15 100-ról 12 100 forintra mérséklődött az alacsonyabb keresetűek által érvényesíthető adójóváírás havi összege, miközben a jogosultsági határ (az 1,27-szeres adóalap-kiegészítéssel növelt adóalap) 3 millió 188 ezer forintról 2 millió 750 ezer forintra csökkent. Egy évvel később drasztikus intézkedéssel teljesen eltörölte a kormány a legalacsonyabb keresetűek terheit enyhítő adójóváírás intézményét.
Eközben 2011-ben a korábbi 9,5 százalékról 10 százalékra nőtt az egyéni nyugdíjjárulék mértéke, majd 2012-ben – az adójóváírás eltörlésével egyidejűleg – a korábbi 2-ről 3 százalékra emelkedett a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke. A magasabb keresetűeket csak az idei évben érte nagyobb érvágás a nyugdííjárulék-plafon eltörlése miatt, az érintett körbe tartozók azonban a korábbi években már jócskán megszedték magukat a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, valamint az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés eltörlése révén – írja az Adózóna.
