Lapajánló – Nyolc hónap letöltendő?

A Szabadság téri templomban felállított szobor botrányáról szól a 168 Óra vezércikke. Mészáros Tamás szerint „Horthy budapesti szobra a konzervatív világsajtóban még erősebb visszhangot fog verni, mint a Hazatérés templomának mérgező gesztusa”.

Erről a témáról cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának a résztvevői is. A vita most kiegészül dr. Szabó István református püspök lapzártakor érkezett nyilatkozatával, amelyben az akciót a keresztyén közösség lejáratásának nevezi, olyan provokációnak, amely az egyház tisztességének és a lelkipásztori szolgálat becsületének beláthatatlan károkat okoz.

Első alkalommal ült le közös interjúra Heisler András, a Mazsihisz új elnöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az interjú még a Szabadság téri Horthy-szobor felállítása előtt készült, de a Horthy-kultusz újjáéledése így is szóba került a beszélgetésben. Köves Slomó szerint a kormányzót sok nehezen bagatellizálható bűn terheli. Heisler András úgy gondolja: a szárba szökkent Horthy-kultusz frusztrálja a zsidó közösséget.

A Párbeszéd Magyarországért nemrég listavezetőjévé választotta Szabó Tímeát, aki a 168 Órának az Együtt–PM ambícióiról beszélt, a politikai ingamozgásokról és arról, hogy meddő viták helyett ők mostantól csak a kormányváltásra és a választókra akarnak koncentrálni.

A napokban fog megjelenni egy roppant fontos, érdekes tanulmánykötet, amelynek címe: A magyar polip – a posztkommunista maffiaállam. A 168 Óra most részletet közöl a Magyar polipból. A szerző Magyar Bálint, a fejezetcím pedig elég sokatmondó: A Keresztapa és a családi VIP-páholy.

„Formálissá tettétek a demokráciát, megaláztátok a polgári értékrendet, sárba rántottátok a keresztény hit tanait, lejáratjátok Magyarországot” – írta nemrégiben Semjén Zsoltnak Debreczenyi János, és kilépett a kereszténydemokraták soraiból, noha korábban a Fidesz–KDNP támogatásával volt Veszprém polgármestere. Az ügy hátteréről szól Kardos Ernő írása, és általában arról, hogy nem feltétlenül kell tárt karokkal fogadni azokat, akik az ellenoldalról érkeztek, és akik már többször megfordultak a damaszkuszi úton.

Koltai Tamás azon töpreng, miért tudta a Fidesz szinte népszerűségvesztés nélkül átalakítani a teljes politikai rendszert. Tűnődik azon is: miért hallgat a nép? Ahogyan sokan mások, a mi szerzőnk sem tudja a választ, de van egy fontos mondata: „Mi sem könnyebb, mint hinni egy újabb illúzióban.”

Hogyan lavírozta bele magát Magyarország a tartós stagnálásba? Mihályi Péter tanszékvezető egyetemi tanár szerint a jelenlegi politikával nincs esély kikerülni a csapdából. Orbánt nem érdekli a gazdaság, döntéseiben csakis politikai, hatalmi és választási szempontok vezérlik.

A most megjelent 168 Órában nemcsak a Horthy-szoborral foglalkozunk, hanem a Várban nemrégiben felállított Bethlen-szoborral is, megjegyezve: „A jobboldalnak Bethlen ügyében nem kell megküzdenie azzal a kínzó, bár titkolt érzéssel, hogy politikus hőse életművében van valami mélyen szégyellnivaló.”

A Szerintem rovatban olvashatják Solymosi Frigyes akadémikus írását. A Nemzeti Kör tagja kifejti, hogy szerinte milyen teendői lesznek a választás után megalakuló kormánynak. „Első és legfontosabb feladatunk kapcsolatunk helyreállítása az Európai Unióval és a nyugati demokráciákkal” – írja a konzervatív Solymosi Frigyes.

Kultúra rovatunkban beszélgetünk a fiatal Bodzsár Márkkal, akinek első nagyjátékfilmjét most mutatták be a mozik.

Múltidő rovatunkban az Angliában élő Gömöri György felidézi emigrációjának első időszakát. Bokor László a II. világháború észak-afrikai színteréről ír, a sivatagi háborúról.

Glóbusz rovatunkban Aczél Endre ezúttal Csehországról ad helyzetképet, Kasza László pedig azt mérlegeli, hogy Törökország összekötő kapocs lehetne az Európai Unió és az iszlám világ között.