Lapajánló – Kinek kell a fakormányzó?
Kinek kell a fakormányzó? Riport Kerekiben, ahol kifaragták, majd festékkel leöntötték a főméltóságú úr faszobrát, és vita a 168 Óra internetes fórumán arról: hogyan tiltakozzunk és hogyan ne tiltakozzunk a Horthy-kultusz felélesztése ellen? A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
A múlt démonai címmel adjuk közre beszélgetésünket Paul Lendvaival. A nemzetközileg ismert közíró szerint a Horthy-korszakot visszahozni történelmileg abszurd, morálisan elfogadhatatlan. Az elemző úgy látja, hogy Orbán a kádári tradíciók folytatója, a tekintetben ugyanis, hogy mesterien sakkozik a személyekkel a váltásoknál és a tisztségek betöltésénél. Helyzetelemzését kiegészíti még egy keserű mondattal: „Ami Magyarországon történik, nemcsak a kormány, hanem a baloldal csődje is.”
„Teljes a káosz, a kiszámíthatatlanság” - állítja a 168 Órának adott interjúban Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének elnöke, aki szerint a kormány minden egyes intézkedése szembemegy az európaisággal.
Mészáros Tamás vezércikkének azt a címet adta: A jogállam vége. A jegyzetíró úgy látja: „Orbánék a leváltásukat minden eszközzel lehetetlenné fogják tenni.”
Markó Beáta publicisztikája lényegében levél, amelynek címzettje a nagy többség, amely két évvel ezelőtt a jelenlegi hatalomra szavazott. A levélben sok kérdés olvasható, de a legfontosabb az utolsó: „Ezt akartátok?”
Interjú készült L. Simon Lászlóval, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságnak elnökével. A beszélgetésben szóba kerül a Klubrádió ellehetetlenítésére tett kísérlet, az, hogy leépítik-e az MTI-t, hogy elégedettek lehetünk-e a közmédia kulturális kínálatával, s hogy milyen belső viták vannak a Fideszben.
Két hete mutattuk be Szőnyei Tamás Titkos írás című könyvét, amely az irodalomban működő egykori ügynökökről szól. Egyikük, Pomogáts Béla irodalomtörténész reagál a 168 Órában megjelentekre, és föleleveníti beszervezésének históriáját. Az írás címe: A vádlott megszólal.
Hogyan kerülhetett Izraelbe Szálasi titkos, kézzel írott naplója, amelyben arról értekezik, hogy „a zsidó nem honképes, nem talajgyökeres”, s hogy a háború után Amerikába telepítené a magyarországi zsidóságot?
Bemutatunk egy másik naplót is, amely egy tizenkilenc éves lány történetét idézi fel, aki több német koncentrációs tábort élt túl, és korabeli jegyzeteit most kötetbe szerkesztette a fia, Suchman Tamás.
A kulturális rovatban interjút olvashatnak Végel László vajdasági íróval, aki azt mondja, nincs mit szépíteni: a Vajdaságban egypártrendszer működik. Az évtizedek óta Angliában élő Nádasi Myrtillel is találkoztunk, aki valamikor a Vígszínház színésze volt, sok magyar film főszereplője, s 1965-ben Angliában kezdett új életet.
Bemutatunk egy dél-koreai fiatal tudóst, aki Göncz Árpádról írta a doktoriját, és most elmondja, milyennek látja a magyar rendszerváltozás elmúlt húsz évét.
A Glóbusz rovatban Aczél Endre az édes görög álomról ír, Kasza László pedig Németországról ad helyzetképet.
