Lapajánló – Európai túlélő
„Életemnek egy nagyon mély és sötét korszakában elvégeztem egy önanalízist, amit Freud inkább tilt, mint támogat” – mondja Nádas Péter a 168 Órának adott interjúban, amelyben új könyvéről beszél, és nem titkolja: saját élete az elbeszélés tárgya. Sándor Zsuzsanna interjújában persze szó esik történelmi sérüléseinkről is és arról, hogy nehéz-e szembenézni a múlttal. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Merre tart a Fidesz és Orbán Viktor? Lényegében erről szól Mészáros Tamás vezércikke, amelyben egyebek mellett szóvá teszi azt is: „A magyar miniszterelnök immár nyíltan lekommunistázza az emberi jogok doktrínáját is.”
Az MSZP választmányának elnöke, Botka László az ellenzék esélyeiről fejti ki véleményét, és kertelés nélkül kimondja, hogy a szocialisták lezárták a szövetségkeresést. Botka azt mondja: „A Fidesz forgatókönyve szerint játszunk, ha a következő hónapokban reggelente mond valamit Gyurcsány Ferenc, mi pedig erre reagálunk.”
Interjút készítettünk Chikán Attila közgazdászprofesszorral, aki elmondja, miért csalódott az üzleti szféra érdekérvényesítő képességében.
Beszélgettünk Székely Tamással, aki az újjászerveződő szakszervezetek várható fúziójáról beszél és arról: ki kell kényszeríteni, hogy érdemi egyeztetések legyenek Magyarországon.
Notesz című rovatunkat most Kerékgyártó István jegyzi. Az író visszatér a kaposvári rektor öltözködési szabályaira, s erről eszébe jutott a Tanú című filmből Gogolák elvtársnő, akinek le kellett engedni a szoknyája hosszát, mert Virág elvtárs túl rövidnek találta.
Tudósítunk a bajai kortescirkuszról, írunk arról, hogy miként tette magáévá a Magyar Művészeti Akadémia a Műcsarnokot, és jelezzük a kulturális miniszternek, hogy mi is szívesen kikölcsönöznénk valamely értékes műtárgyat a nemzeti vagyonból, a magyarországi közgyűjteményekből, és Jolsvai András folytatja Abszurdisztánról szóló sorozatát.
Fábri Péter témája a művészvilág számos személyiségét közvetlenül érinti, hiszen azt részletezi, miként veszik semmibe Magyarországon a szerzői jogot.
Bölcs István folytatja Így éltünk című sorozatát: most 1993-94-ről ír, a médiaháború csatáiról, a rádiós kirúgásokról és arról a plakátfotóról, amelyen a kirúgott 168 órások láthatók ezzel a felirattal: „Így járhat mindenki!”
Kulturális rovatunkban interjút olvashatnak Ráckevei Annával. A Jászai-díjas, érdemes művész színésznő – miután Vidnyánszky Attila elnyerte a Nemzeti Színház vezetését – sikeresen pályázott a debreceni teátrum igazgatói posztjára.
Múltidő rovatunkban Bokor László a délkelet-ázsiai Vörös Napóleonról ír, Heltai András pedig felidézi, hogy nyolcvan éve miként kötött egyezményt a Vatikán a náci Németországgal, és miért mondják még ma is, hogy ez volt a Szentszék történelmének egyik legvitatottabb fejezete.
Glóbusz rovatunkban Aczél Endre közel-keleti helyzetképet ad. Kasza László Németországból tudósít: arra keresi a választ, megszűnik-e a politikai liberalizmus Európa egyik gazdaságilag legerősebb országában. Ausztriában a választásokat követő heteket a találgatások jellemzik. Ki kivel lép szövetségre és kivel nem, milyen kormány alakul Bécsben? Erről Szászi Júlia tájékoztatja az olvasót.
Internetes vitafórumunk témáját ezúttal a Hollandia elleni csúfos vereséggel zárult futballmérkőzés adja, amelyről valaki azt írja: igazi unortodox foci volt.
