Lapajánló – Esély

Külön lista, közös cél. A demokratikus ellenzék összefogásáról, új esélyeiről szól a 168 Órában Mészáros Tamás vezércikke. „Bajnai és Mesterházy végül belenéztek a szakadékba, és úgy döntöttek, nem próbálják meg átugrani” – ezzel a gondolattal kezdődik a publicisztika, és így zárul: „Nem olyan időket élünk, amikor a demokratikus ellenzék bármelyik szervezete negligálhatja a reálpolitika parancsolatát.” A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.

2013. szeptember 4., 13:04

Elmagyarázható-e a választónak, hogy van összefogás, a listán még sincs? Sikerül-e összehangolni a korteskedést? Beállnak-e a szocialista aktivisták az Együtt jelöltjeinek kampányába? Lesz-e elegendő bizalom és megállapodás Gyurcsánnyal? Ezek a kérdések kerülnek szóba a 168 Óra összegző elemzésében. Az eredeti terv szerint közösen kérdeztük volna a szereplőket, de Mesterházy Attila lapzártánkkor a Gyurcsány Ferenccel való tárgyalás miatt kénytelen volt lemondani a beszélgetést, vele jövő héten készítünk interjút, most Bajnai Gordonnal beszélgettünk. Bajnai úgy látja: „Az ország szempontjából döntő, hogy 2014-ben kormányváltás legyen, nem bírjuk ki még négy évig ennek a cinikus, kontár és maffiaállamnak az építkezését.”

Ellenzéki körökben már kezdenek arról beszélni, hogy Orbán elkezdett készülődni az unió elhagyására. Megkérdeztük erről Hegedűs Istvánt, a Magyarországi Európa Társaság elnökét, aki a helyzetet árnyaltabban látja, és kijelenti: „A kilépésen kívül más forgatókönyvek is lehetnek Orbán fejében. Az egyik, hogy bent marad a Fidesz az Európai Néppártban, annak jobbszélén. Dönthet viszont úgy is, hogy amikor az uniót bíráló pártok várhatóan megerősödnek, átül, és vezére lesz az euroszkeptikusok egyik részének.

Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait és a tényeket. Ezúttal Hoffmann Rózsa, Kósa Lajos, Rogán Antal, Kubatov Gábor és Czomba Sándor egy-egy kijelentését kommentálja.

Az új választási rendszer buktatóiról Szigeti Péter professzorral, az OVB egykori elnökével beszélgettünk, és lényegében arra kerestük a választ: működik-e még a szabad választás a független intézményeitől megfosztott, lefagyasztott demokráciában? Egy elgondolkodtató rövid mondatot idézünk Szigeti Pétertől: „A győztes hiába kap bizalmat, a kétharmad híján képtelen kormányozni.”

A 168 Óra következő tíz oldala a tanévkezdéssel foglalkozik. Itt olvashatják Kerékgyártó István Notesz-jegyzetét, riportot a káosz tanóráiról, Jolsvai András Abszurdisztán-sorozatának témába vágó fejezetét, az olvasók vitáját az egész napos iskoláról, beszélgetünk Hiller Istvánnal az új iskolaigazgatók furcsa kinevezéséről, és egy oktatáskutató elmondja véleményét a központi erkölcstanról. Nahalka István szerint „a fél ország röhög azon, hogy egy ilyen erkölcsű rendszer vezeti be az erkölcstant az iskolákban”.

Riportot olvashatnak a szélsőjobb és Kubatov Gábor különös viszonyáról, arról, hogy milyen következménye lesz annak, ha a radikális szurkolók továbbra sem férnek a bőrükbe, milyen módszerek vannak arra, hogy megállítsuk a gyűlölködést a lelátókon.

Bölcs István folytatja Így éltünk című sorozatát, most arról az évtizedről beszél, amikor „fellazultunk”, felidézi azt a rádiós korszakot is, amikor a 168 Óra még nem újság volt, hanem műsor minden szombat délután a Kossuth adón.

Kulturális rovatunkban olvashatják Grecsó Krisztián írását Újlipóciáról, és képekben fölidézzük a Pozsonyi piknik epizódjait.

A közmédia napja előtt megkértük Buják Attila kollégánkat, a szokásosnál figyelmesebben nézze az M1 és a Duna TV adásait, és mélyüljön el a televíziós állami nemzetnevelés titkaiba.

Salvador Allendére emlékezik Múltidő rovatunkban Heltai András, Glóbusz rovatunkban Barát József folytatja amerikai útijegyzetét, Aczél Endre pedig a szíriai helyzet miatt kirobbant nemzetközi vitáról ír, azt mérlegelve: indít-e katonai akciót Szíria ellen az Egyesült Államok?