Lapajánló – Ebből elég!
„Kormányunknak köszönhetően külföldön keresett és híres vagyok” – mondja Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház volt igazgatója, aki most Bécsben rendez, és azt üzeni: „A mai hatalom azt sem akarja meglátni, hányszor bizonyította már a történelem, hogy semmi sem állandó.” Alföldi azt kérdezi: még az is előfordulhat, hogy a közeli jövőben be kell majd nyújtani a rendezői koncepciót egy illetékes kormányzati hivatalba? Az interjú címe: Ebből elég! A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
A lap első harmadában publicisztika, helyzetelemzés, interjú és vita is foglalkozik a hét legfontosabb témájával, amelynek összefoglaló címe: Oroszok Ukrajnában.
A vezércikk arról szól, hogy Orbán még az orosz beavatkozás előtt nyélbe akarta ütni a paksi szerződést. Jól tudta, hogy utána már semmiképp sem tehette volna meg.
Aczél Endre figyelmeztet: „Annak, aki Oroszországot büntetni akarja a pillanatnyilag még teljesen vértelen krími háborúért, gondolnia kell arra, hogy mi mindenre terjedhet ki Putyin globális bosszúja.”
Bársony András volt külügyi államtitkár, korábban kijevi nagykövet, lényegében a tájékozatlan olvasót informálja: „Aligha téved, aki Julija Timosenkót is a gyűlölt oligarchák közé sorolja. Jobbkeze, Turcsinov átmeneti államfő volt már Komszomol-főnök, a levitézlett Kucsma elnök híve, csak akasztott ember nem volt.” Bársony András válaszol arra a kérdésre is: kell-e Brüsszelnek Ukrajna, illetve van-e Ukrajnának útja nyugatra?
„Az erősödő orosz kapcsolattal Magyarország mozgási szabadsága ismét növekedni fog” – olvasható abban a felhívásban, amelyben a Demokrata című lap főszerkesztője (még az ukrajnai katonai beavatkozás előtt) békemenetre hívta a kormánypárti híveket a választások előtti hétvégére. Békemenet Putyinért? A 168 Óra vitafórumának résztvevői erről cserélnek eszmét, és egyikük megjegyzi: „Azért arra kíváncsi vagyok, hogyan fogják éltetni azt a Putyint, aki közben „betévedt” Ukrajnába, és szabályosan megszállta a Krímet. Most akkor ki nem lesz gyarmat?” – kérdi a 168 Óra olvasója.
A vártnál feszültebbnek ígérkezik a magyarországi kampány Erdélyben, mivel a Fidesz korábbi stratégiai partnerei új helyzetbe kényszerültek. Voksvadászat folyik, egyre több kettős állampolgár érzi így – tudósít a helyszínről Parászka Boróka.
A helyi Fidesz 2012 végén mondvacsinált indokkal elmozdította a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatói posztjáról Bátyai Edinát, aki most az Összefogás közös országgyűlési jelöltje Szegeden, és a 168 Órának azt mondja: olyan országban akar élni és politizálni, ahol nem kell félni, sorsunk pedig a saját kezünkben van és nem a hataloméban.
„Legderűsebb olvasmányaim közé tartozott az az interjú, amelyet Szőcs Géza adott a Népszabadságban.” Így kezdi írását Koltai Tamás, és mi megtudhatjuk, hogy a művészeti díjakat teljesítménnyel vagy politikai hűséggel lehet-e kiérdemelni.
Szakmai támadások, kémgyanú, politikai vádak, ellenséges hangok. A Fidesz-kormány négy év alatt ezt a légkört teremtette a civil jogvédő szervezetek köré. Vajon azért, mert kritikájuk túlságosan egyértelmű a hazai közéletben? Három civilszervezet képviselője válaszol a 168 Óra kérdésére. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, és nyilatkozik a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű civil szervezet is.
Notesz című rovatunkat ezúttal Kerékgyártó István jegyi. Az író azon tűnődik; vajon a Tárki legutóbbi közvélemény-kutatási eredményeit igazolni vagy cáfolni fogja az április 6-i választás.
Mit gondol a nőkről a magyar társadalom? Magyarország valóban szexista? Kell-e mégis kvótarendszer? Mindez szóba került a 168 Óra nyílt közéleti vitafórumán, és a most megjelent lapban olvashatják a vita szerkesztett változatát, meg azt is; mit ígér a demokratikus ellenzék a nőknek.
A legfurcsább interjú ezen a héten az Oktatási Hivatal projektigazgatójával, Kerekes Balázzsal készült, aki arra próbál válaszolni, miért kellett megalázni a tanárokat egy tökéletesen átgondolatlan minősítő eljárással. A projektigazgató szó szerint ezt mondja a portfoliófeltöltésről (lassan mondom, hogy mindenki értse): „Amikor majd a minősítéseket végzik, nyolc pedagóguskompetencia alapján, indikátorok segítségével, objektíven értékelik a tanár képességeit.” Ismétlés a tudás anyja, az interjú hosszabb változata a 168 Óra online-on olvasható.
Ügyvédek egy csoportjának nem tetszik saját kamarája, s ezért kiplakátolták, tizenkét pontos követeléseiket a Mahir hirdetőoszlopain. A szokatlan kampány nem végződött sikerrel. A Budapesti Ügyvédi Kamara múlt heti tisztújításán kikaptak, és maradt a régi vezetés. Az ügy hátteréről beszélgetünk Zamecsnik Péterrel.
Kardos Ernő riportja egy olyan hajléktalanról szól, aki nem kéreget, hanem munkát keres, és aki életének sokféle kudarcos kanyarja után mégis szerencsés flótásnak tartja magát.
Krug Emília riportja egy huszonegy éves autista fiatalemberről és családjáról szól. Szülei hét éve próbálnak megfelelő intézetet találni neki, mindhiába. A feladat egyre sürgetőbb, mert a fiú édesanyja rákos, ha nem jár kezelésre, elveszítik. A család megélhetése egyre nehezebb, megoldás nem látszik, a helyzet egyre kilátástalanabb. A megrázó írás címe: Peti dühe.
Végül ismét egy interjú a kulturális rovatból, amely ugyanúgy a művészeket bedaráló hatalomról szól, és a megszenvedett szabadságról, mint a címlapinterjú Alföldi Róberttel. A Kossuth-díjas Cserhalmi György beszél a hatalmi huliganizmusról, és arról: a művész jól teszi, ha igyekszik kikerülni a hatalom érdeklődését.
Ha végiggondolják a felsorolt témákat, illetve a 168 Óra hangos tartalomjegyzékét, és már régóta követik a huszonöt éves újság írásait, akkor talán egyetértenek velem, ha ismét csak azt mondom: vagyunk, akik voltunk.
