Lapajánló – Az utolsó óra

Vezércikkünk a kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László menesztésével foglalkozik, megállapítva: „Itt senki nem térhet el a radikális „nemzeti gondolat” lózungjától.”

Ki fizet a végén? A kérdést a rezsi kormányzati letekerése indokolja, amelyről lapunkban több ismert közgazdász is kifejti véleményét. Egyikük azt mondja: „Olyan katyvasz jön létre, amelyben senki sem tudja majd követni, mi mennyi volt, mennyi lesz, és miért annyi. A víz nem annyi, amennyiért adják, a földgázt mélyen ár alatt mérik, a villany is eltér a szolgáltatói ártól, a benzin árát pedig súlyos járulékos költség terheli.” Ezért fontos megbeszélni: ki fizet a végén?

Rétvári Bence államtitkárral az Alkotmánybíróságról, a korrupciógyanúról, a pártfinanszírozásról beszélgettünk, meg arról, hogy a közszolgák hamarosan „integritásfelelősöknél” jelenthetik fel korrupciógyanús kollégáikat. Természetesen ez is a békés közjogi állapotok megteremtése érdekében történik, és majd meglátjuk, ki kit fog feljelenteni.

Az Alkotmánybíróság és a kétharmad harcát jellemzi Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász-politológus szerint a kormány mindig addig megy el, ameddig kell, és mindig egy kicsivel tovább, mint ameddig lehet. Véleménye szerint ez az időszak nem az alkotmányosság korszakaként vonul majd be a magyar közjog történetébe, hanem úgy: amikor a hatalom bármit megtehetett.

A Bajnai-féle gazdasági programról Chikán Attila egyetemi tanárt, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét kérdeztük. Chikán koherens, erős elvi alapokon nyugvó, összefüggő koncepciónak tartja a Bajnai-programot.

Beszélgettünk Bihari Mihállyal, aki most, hetvenévesen elhagyja az Alkotmánybíróságot. Bihari Mihály a rendszerváltás előtti reformértelmiség egyik meghatározó tudós alakja, a hazai politológia megteremtője, akit egyebek mellett az Alkotmánybíróság tisztességéről, becsületéről kérdeztünk, és arról: mi változik azzal, hogy tavasszal többségbe kerültek a testületben a kormányhű emberek?

„A pártot most tettük vízre, rövidesen beindítjuk a motorokat is” – mondta Jávor Benedek a Hír Tv riporterének, aki azon élcelődött, hogy egy állóhajón mutatkoznak be. Mi is ott voltunk, láttuk őket, találkoztunk sok megkönnyebbült, nevetős, rokonszenves arccal az A38 fedélzetén.

A bedőlt GDP adja a témát azoknak, akik hétről hétre vitáznak a 168 Óra internetes fórumán.

Jakab Attila teológus doktor, egyetemi tanár a 168 Órában adta közre Hatalmi hittan című írását, amelyből itt most csak egyetlen kérdést idézünk: „Ha az erkölcs bizonytalan, hittanként vajon mit tanulnak majd a gyermekek?”

Bölcs István folytatja Így éltünk című sorozatát, ezúttal katonakorának emlékeit idézi föl.

Glóbusz rovatunkban Aczél Endre az Észak-Koreában végrehajtott föld alatti atomrobbantás hátterébe avatja be az olvasót, Kulcsár István a nukleáris ipar történetének harmadik legsúlyosabb balesetét idézi fel, Szelestey Lajos pedig szokás szerint beszámol arról, hogy mit ír a világsajtó Magyarországról, s hogy milyen nézőpontból figyeli ugyanezt a Nézőpont Intézet újonnan alakult Médiaműhelye.

Vissza még egy interjúhoz, amely a kulturális rovatban jelent meg. Beszélgettünk a Munkácsy-díjas képzőművésszel, Bukta Imrével, aki elsők közt lépett ki a Magyar Művészeti Akadémiából, miután Fekete György kirekesztő nyilatkozatokkal jelölt kötelező irányt a kultúrpolitikában. Bukta Imre kijelenti: „Nem szeretném, ha visszatérnének azok az idők, amikor párthatározatokban jelölnek irányt a művészetnek.”