Lapajánló – Az év műsorvezetője
A 168 Óra címlapján Gundel Takács Gábor, az év televíziós műsorvezetője. A portré egy olyan rokonszenves személyiségről szól, aki pontosan tudja, milyen az, ha valaki alatt megnyílik a föld. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig
Közéleti rovatunkban a fővárosi csörtékről adunk képet. „Vitézy Dávidot tehetséges embernek tartom, azonban vállalatvezetési téren még valószínűleg nem áll a megkívánható szinten” – mondja Tarlós István a 168 Órában. „Biztos vannak generációs problémák, a tempóból eredően néha akadnak súrlódások.” Ezt pedig Vitézy Dávid mondja ugyancsak a 168 Órának. Az ikerinterjúkból megtudhatunk néhány érdekes dolgot Tarlós és Vitézy konfliktusáról.
Egy előítélet-kutatás meghökkentő tényeit tárja elénk Sándor Zsuzsanna írása. Ebből kiderül, hogy például egyetemista joghallgatók és a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói bizony nem állnak távol a diszkriminatív, kirekesztő elgondolásoktól.
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait és a tényeket. Ezúttal Orbán Viktor, Selmeczi Gabriella, Martonyi János, Halász János és Giró-Szász András egy-egy kijelentését kommentálja.
Az Orbán-kormány hatalomra kerülését követő két évben az elmúlt két évtized legnagyobb kivándorlási hulláma indult el Magyarországról. Az okokról cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői. A fiatalok kivándorlási szándékával külön összeállításban foglalkozunk. Akad szakértő, aki ezt normális folyamatnak tartja, mások ezt vitatják, és magyar exodusról beszélnek.
A korábban magánkézbe adott üdülők egy részét polgári peres úton akarja visszaszerezni az állam. Van, aki arra kíváncsi, hogyan zajlott az ingatlanok privatizációja, mások meg arra: ki fog most üdültetési jogot szerezni a Fidesz-állam jóvoltából?
A nádudvari parasztelnök, Szabó István elmesélte roppant tanulságos életútját Romsics Ignác történésznek. A most megjelent könyvet lapunkban Aczél Endre mutatja be, értékelve azt a parasztembert, aki mindig okos munkatársakat keresett: tapasztaltakat, iskolázottakat, függetlenül attól, hogy osztályszempontból milyen az előéletük.
A női önmegvalósításról annyi ostobaságot hallottunk már kormánypárti képviselőktől, hogy bizonyára örömmel veszik Lévai Júlia írását, amely arról ad hírt: az új generációknál a fiatal férfiak is szívesen vállalják az egyenrangú szülői szerepet.
Nemrégiben mutatták be az Új Színházban Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényének színpadi változatát, de a Márai család még élő tagjai nyilvánosan közölték, hogy elhatárolódnak. Márai egyik rokonával beszélgettünk, aki egy alanyi mondatban világossá tette: „Nálunk nem volt jellemző, hogy valaki nyilasnak álljon.”
Már játsszák a mozik a Védőháló nélkül című filmet, amely a fődíjat is elnyerte egy nemzetközi fesztiválon. A film rendezőjével, Deák Krisztinával beszélgettünk a moziban megörökített cirkuszvilágról és a kultúrpolitika cirkuszairól.
Török tükör című regényével Horváth Viktor elnyerte nemrég az Európai Unió irodalmi díját, a „kis Nobel-díjat”. A kitüntetett könyv szerzője arról beszél a 168 Órának, miért nehéz ilyenkor regényt írni.
