Lapajánló – Arcvonalak logikája
A címlapon Pokorni Zoltán, aki interjút adott a 168 Órának, és szavaiból kiderül: az iskolák visszaállamosításáról különvéleménye van. Pokorni veszélyesnek tartja, ha felülről szabályoznak mindent, és szó szerint azt mondja: „Amint kihúzzuk a pénzt a jobb önkormányzat alól, megszűnik a zeneóra, a nyelvi szakkör és a többi olyan szolgáltatás, amitől jó volt az oktatás.” A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
A vezércikkíró Mészáros Tamás szerint a miniszterelnök pávatánchoz hasonlatos módon sasszézik a nemzetközi porondon; úgy utasítja el az európai válságkezelést, mintha egyébként barátkozni szeretne. A publicista leszögezi: „Az orbáni rendszer erőfitogtatása tönkreteszi az országot.”
Pártok és elpártolások címmel adjuk közre Sík Endre véleményét. A szociológus professzor a TÁRKI közvélemény-kutatásáról szólva arra figyelmeztet: „A szocialisták csak akkor tudják elvinni a Fidesztől a bizonytalanokat, ha hiteles kormányképes erőként bízhatnak bennük.”
Geréby György professzor érintettként beszél a filozófusok meghurcolásáról, és így összegzi a történteket: „Gonosz, ostoba politikai hecckampány volt. Koncepciós eljárás folyt ellenünk, amelynek a félelemkeltés volt a célja.”
Szekeres Imre a jelenlegi honvédelmi miniszter, Hende Csaba vádjaira reagál, de beszél a gazdasági helyzetről is, és arról, hogy a második Széll Kálmán terv adónöveléssel akarja betömni a hiányt.
Az évek óta romló román-magyar diplomáciai kapcsolatok az utóbbi napokban „megzuhantak”, és ebben jelentős szerepet játszik Kövér László meg az úgynevezett újratemetési taktika. Parászka Boróka Erdélyből küldött tudósítását kiegészíti az újratemetett író életpályáját bemutató cikk, ezzel a címmel: Nyirő József visszacsatolása.
Az új nemzeti konzultációról, Orbánék kérdőívéről cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának a résztvevői, akik a kormány hátsó szándékait próbálják eltalálni.
Az önkormányzati egészségügyi intézmények sorra kerülnek az állam vezérlete alá. Köztük Veresegyházon a Misszió Egészségügyi Központ, amely magánerőből épült, és eddig az önkormányzat tulajdona volt. A Tavaszi lenyúlások című riport bemutatja az ügy hátterét.
Két héttel ezelőtt interjút és értékelést közültünk Szőnyei Tamás Titkos írás című könyvéről, amelyre múlt héten az ügynökügyben személyesen érintettek egyike, Pomogáts Béla irodalomtörténész reagált. Most a szerző, vagyis Szőnyei Tamás azt írja: „Semmivel nem vádoltam, nem adtam okot arra, hogy – mint írásának címe mondja – vádlottként szólaljon meg, mindössze dokumentumok alapján közzétettem, hogy kényszerhelyzetében, első elzárása napjai és ügynöki létének hetei alatt információhoz juttatta az állambiztonsági szolgálatot. Majd kiszállt.”
Nagy Bandó András folytatja „levélféléit”. Ezúttal a fából készült Horthy-szobor a témája, és van néhány szava „a fafaragók megbízóinak”.
A könyvhétre jelenik meg Borbély Szilárd esszékötete. A szerzőtől azt kérdeztük: miért fordult el az utóbbi két évben a közélettől? Borbély Szilárd egyebek mellett azt mondja: „A szabadságról, egyenlőségről és a jólétről eddig legalább illúzióink voltak, most már azok sincsenek.”
Most jelent meg Kerékgyártó István Rükverc című regénye, amely a társadalom legelesettebbjeinek világát tárja az olvasó elé. Kerékgyártó úgy látja: „Nálunk a gróf előtti szemlesütött kalapgyűrögetés kezd ismét hagyománnyá válni. Ma ifjú, végtelenül magabiztos vállalkozók előtt ácsorognak alázattal az emberek a munka kiosztásakor.”
Május végén, Budapesten tartotta konferenciáját a FIFA. Ebből az alkalomból Kasza László a labdarúgó világszövetség körüli korrupció botrányok alakulásáról ír, Aczél Endre pedig – ugyancsak a Glóbusz rovatban - a brit uralkodó, II. Erzsébet trónra lépésének gyémántjubileumáról.
Külön is figyelmükbe ajánlok egy – mondjuk így – „napfényes írást”, Barát József riportját, amely a mostanában parcellázott válságkertekről szól, ahol kedvére kapálhat, ültethet az erre vágyó, de nagy kertről hiába álmodozó városlakó.
