Lapajánló – A jogállam lebontása

A 168 Óra címlapján Holló András, aki az Alkotmánybíróság és a kormány viszonyáról mond véleményt. Holló megdöbbentőnek tartja, hogy az Országgyűlés korlátozta az AB hatáskörét, hogy nem jogállami módon bánnak az alkotmánnyal, Kövér László a testületet becsmérlő megjegyzésére pedig annyit mond: egy politikus indulatos és sértő kritikájának az Alkotmánybírósághoz és a szakmához az égvilágon semmi köze. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.

2013. április 24., 13:04

Az interjú lényegében a jogállam lebontásáról szól, és akár ennek folytatásaként is felfoghatjuk a Bárándy Péterrel készült beszélgetést, amely a jogállam újjáépítésének az esélyeivel foglalkozik. A jelenlegi helyzetet Bárándy úgy látja, hogy az alaptörvény a társadalom megkérdezése nélkül jött létre, statáriális úton. Pillanatnyilag semmi nem gátolja a politikai hatalmat abban, hogy ha akarja, akár népköztársaságot is bevezethet, ha már annyiszor hivatkozik a nép hatalmára. Bárándy a tekintélyes jogászokból álló Szalay-kör tagja, amely meg akarja újítani a magyar jogrendet.

Az ellenzéki összefogás elhúzódásáról szól Mészáros Tamás vezércikke, amelynek már a címe is állásfoglalás: „Nem érünk rá.” A lap állásfoglalása szerint a demokratikus oldal mindennél előbbre valónak tartja egy szilárd ellenzéki tömb kialakulását.

Magyarország nem olyan ország, ahol a rendőrök agyonverhetnek egy embert, de ne csodálkozzunk, ha bárki bárhol ezt fogja mondani – írja e heti publicisztikájában Koltai Tamás, aki rossz hírünk hátteréről ad képet az olvasónak.

A rendőrök halállal végződő kényszervallatásáról szól Buják Attila írása, és erről a témáról vitáznak a 168 Óra internetes vitafórumának a résztvevői is.

Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben szembeállítja a jobboldal állításait és a tényeket. Ezúttal Orbán Viktor, Navracsics Tibor, Martonyi János, Rétvári Bence és Zsigó Róbert kijelentéseit kommentálja.

Múlt heti számunkban megszólaltattuk a HÖOK elnökét, Nagy Dávidot, most pedig Tóth Fruzsina Mártát, a Hallgatói Hálózat egyik tagját, akinek szinte mindenben más a véleménye, mint a HÖOK elnökének. Írásunk címe: A HaHa nem olyan.

Valóban nincs gazdasági, pénzügyi válság Magyarországon? Lesz-e gazdaságélénkítő hatása a rezsicsökkentésnek? A 168 Óra ezekre a kérdésekre is kereste a választ két szakértővel, Ádám Zoltánnal és Kákosy Csabával.

Mit tehet a szülő, amikor megtudja, gyermekét a tanár állítólag molesztálta az iskolában? A kérdés apropóját az adja, hogy nemrég egy vidéki általános iskolában – sajtóhírek szerint – „bugyira vetkőztette a gyerekeket egy hittantanár”. A 168 Óra utánajárt, milyen vizsgálat indult az ügyben. Nem fogják elhinni: a szálak Rómáig vezettek.

Mit jelent, kiknek milyen segítséget kínál a helyettes szülői szolgálat. Erről beszélgettünk nemrégiben a 168 Óra Szerda 11 című interaktív rádióműsorában. Most a beszélgetés szerkesztett, nyomtatott változatát olvashatják.

Most megjelenő lapunk érdekes írása egy olyan emberről szól, aki beintett a parkolótársaságoknak, nem hajlandó fizetni a parkolásért, mert szerinte a rendszer törvényellenesen működik, és kizárólag pénzbehajtásról szól. A parkolótársaságok és az önkormányzatok folyamatosan perlik őt, de eddig minden perét megnyerte, jogerősen nem fizet.

Kulturális rovatunkban interjút olvashatnak Gálffi Lászlóval, az Örkény Színház Kossuth-díjas művészével, aki a múlt héten vehette át a Gábor
Miklós-díjat.

Folytatódik a 168 Óra közéleti kerekasztal sorozata. Múlt heti vendégeink – Parti Nagy Lajos író, Mélyi József művészettörténész, Schilling Árpád rendező és Czeglédi Zoltán politikai elemző – ezúttal a kultúráról beszélgettek. Egyebek mellett arról, kik a kultúraharc provokátorai, és kik az áldozatai. A meghívott közönség előtt zajlott estéről a beszélgetést vezető Szénási Sándor tudósít.

Idősebb olvasóink talán még emlékeznek a hetvenes években sugárzott frenetikus tévésorozatra, A tavasz tizenhét pillanatára, amelynek főhőse egy Stirlitz nevű felderítőtiszt volt. A film és a valóság összejátszásáról szóló írásunk arra a kérdésre válaszol: mit tudott Stirlitz?

A bostoni robbantás hátterével és kérdéseivel Aczél Endre foglalkozik. Bódis Gábor Horvátország helyzetét elemzi, és a Glóbusz rovatban szokás szerint szemlézünk a világsajtóban, amely naponta foglalkozik Magyarországgal.

Végül még figyelmükbe ajánlom azt a cikket is, amely egy futball-legendára emlékezik, róla nevezték el a Fradi stadionját, annak idején szinte berobbant a világfutballba, és azóta is úgy emlegetjük: a mi Flórink.