Lapajánló – 2014-ben leváltjuk a Fideszt
Mesterházy Attila összefogáspárti, és kormányváltást akar 2014-ben, mert „ha a populista fideszes politika folytatódna, az további visszafordíthatatlan károkat okozna az országnak”. A 168 Órában megjelent interjú végén szóba kerül, hogy milyen összefogás alakulhatna ki a demokratikus politikai alakulatok között, és az is, hogy ki lesz ellenzéki oldalon a miniszterelnök-jelölt. Mesterházy Attila így reagál: „A szocialista párt jelöltje az lesz, akivel meg lehet nyerni a választást.” A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Több szerzőnk is foglalkozik Matolcsy Györggyel. Lengyel László írása így kezdődik: „Kedves kis ugribugri majmocska volt. Barátságos és önzetlen, kíváncsi és együttműködő.” A karcos portré címe: Maki.
Idézet Mészáros Tamás vezércikkéből: „Orbánnak számolnia kellett azzal, hogy Matolcsyt – aki egyébként járatlan a monetáris politikában – mértékadó szakmai körökben veszélyes pojácának tekintik.”
A 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői arról cserélnek eszmét, hogy miért Matolcsyt választotta Orbán Viktor.
Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt valószínűsíti: „A kormány ráteszi kezét a jegybanki devizatartalékokra is.” A professzor a 168 Órának kifejti, hogy államszocializmus felé haladunk, vagy legalábbis államkapitalizmus felé. Szerinte Orbán rendszerének csak akkor lehet vége, amikor a külső környezet nyomása már elég erős lesz ahhoz, hogy távozzon a kormány.
Az újrarajzolt egyéni választókerületek miatt is elég nehéz dolga lesz a kormányt leváltani kívánó ellenzéknek. El kell dönteni ugyanis, mi a célravezető: közösen állított egyéni jelöltek, hátuk mögött a közös listával, vagy közös jelöltek és megosztott pártlisták? Elemzők segítségével próbál a 168 Óra választ adni a kérdésekre.
A Diákfrontok című riport azzal foglalkozik, hogy milyen nézetkülönbségek vannak a hallgatók hivatalos és lázadó érdekvédői között.
A magyar társadalom, a gazdaság, az életmód változásait követi a kétévenként megjelenő Társadalmi Riport, amelynek most megjelent kötetéről beszélgettünk Kolosi Tamással. A szociológus úgy látja, hogy a mai társadalomban a személyes indulatok háborúja zajlik, és szerinte a gyűlöletet az értelmiségnek kell felszámolnia.
Bolgár György sorozatában ezúttal kizárólag a Jobbanteljesít.magyarország.hu elnevezésű friss kormányhonlap tesztnek álcázott propagandaállításait helyezi szembe a tényekkel. A tesztet egyébként egy hét elteltével eltüntették a kormányzati honlapról.
Ernst Gelegsnek hívják az Osztrák Rádió és Televízió budapesti tudósítóját, akit persona non gratának tekintett az Orbán-kormány. Nem hívták sajtótájékoztatókra, hiába kért interjúkat, nem kapott, nemrég pedig a bécsi magyar nagykövet tiltakozott az ORF-nél, és az újságíró elfogultságát annak magán e-mailjeivel igyekezett bizonyítani. További részleteket is megtudhatnak a most megjelent 168 Órából, mert személyesen informál bennünket az osztrák kolléga.
Bölcs István folytatja Így éltünk című sorozatát, most ’56-os emlékeit idézi fel.
Bemutatjuk az első magyar bűnregényíró-verseny győztesét, egy huszonnyolc éves szegedi beteghordót.
Bodor Pál a nemrég elhunyt költőre, Veress Zoltánra emlékezik.
Múltidő rovatunkban Bokor László a De Gaulle elleni merényletkísérletekről ír.
A Glóbusz rovatban Aczél Endre a csehországi politikai helyzetet elemzi. Bódis Gábor pedig arról tudósít, hogy miért lett a végsőkig kiélezett a viszonya a vajdasági tartománynak és a szerb köztársaságnak.
A világsajtó változatlanul bő terjedelemben foglalkozik Magyarországgal. Ezúttal a Frankfurter Allgemeine Zeitungot idézzük és a The New York Timesot, amely arról ír, hogy „Orbán Viktor nem ismeri el felhatalmazásának semmiféle megkötését”.
