Lánchíd: szándék van, pénz azonban nincs a rozsdásodó híd felújítására
A Lánchidat mindenképpen fel kellene újítani. Fedezete azonban nincs rá a fővárosnak, ahogy korábban sem volt. Pedig már Tarlós István főpolgármestersége idején is ismert volt az állapota. De nem történt semmi. A budapesti hidak általában mind rekonstrukcióra szorulnak.
A Lánchíd utolsó átfogó felújítása óta több mint harminc év telt el. 1986–88-ban, átadásának 140. évfordulójához igazodva, a Kádár-korszak végén indult hídfelújítási program részeként költöttek rá, akkor 510 millió forintot. Harmincévente szükség lenne alaposabb javításokra, ám mindössze annyi történt, hogy a kilencvenes években Kossuth-címerre cserélték a szocialista idők vörös csillagos címereit.
A kétezres évek elején voltak ráncfelvarrások, 195 millió forintból újította fel a Lánchíd járdáit és fémfelületeit a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat. Csakhogy jó tíz éve ismét átlyukadtak a gyalogosrészek, a turisták a Duna habjait láthatják a talpuk alatt. Mégis, előbb a Szabadság híd, majd a Margit híd rekonstrukcióját kellett befejezni, mert azok a Lánchídnál is gyatrább állapotban voltak. Tarlós István kilencéves főpolgármestersége idején egyik budapesti híd felújításához sem kezdtek hozzá – a Margit híd rekonstrukciója még 2009-ben kezdődött, az átadása áthúzódott Tarlós első ciklusára, 2011-re.

A Lánchíd felújításáról szóló új pályázat kiírására még idén sor fog kerülni- mondta a 168 Órának Tüttő Kata (MSZP) főpolgármester-helyettes. A több százmillió forintot meghaladó értékhatár miatt nyílt, nemzetközi tender fognak hirdetni, de – mondta kérdésünkre – ettől nem várható, hogy rendkívüli árletörő hatása lesz. Nem ezen fog múlni a felújítás, hanem azon, sikerül-e és honnan forrást biztosítani hozzá – fogalmazott. A főpolgármester-helyettes a hitelből való felújítást azért nem tartja jó megoldásnak, mert nem megtérülő beruházásra fordítanák, ami nem termel plusz bevételt a főváros számára. Szerinte a kormánynak kell a forrást biztosítani, az üzemanyagok adóterheit, a fővárosi autósok által befizetett 200 milliárd forintot erre a célra megfelelő keretnek tartja. Jelenleg ugyanis sem az 1400 kilométer fővárosi úthálózat, sem a tíz közúti híd, több száz felüljáró és kis híd fenntartásához nem járul hozzá a kormány, miközben Budapesten keletkezik a hazai GDP 37 százaléka.
A cikk teljes változatát a csütörtökön megjelent 168 Órában olvashatja!