Kvótanépszavazás: holt lelkek a választási jegyzékben

Az elmúlt napokban több olyan olvasói jelzés is érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekből kiderül: valami nem stimmel a választási névjegyzékkel.

Egyik XII. kerületi olvasónk a következőket panaszolta:

„Megkaptam az értesítést a népszavazási listán történő nyilvántartásba vételről. Meg anyósom is, akinek ez volt az utolsó lakcíme. Csak az a bibi, hogy két éve meghalt. Természetesen minden papír, temetés stb. el lett rendezve. Felmerül a kérdés óhatatlanul, vajon milyen adatbázisból milyen listákat gyártanak nem tisztelt vezetőink? (Nem lenne jó, ha a »temető is szavazna.«) Beszkennelve küldöm anyósom vonatkozó anyagait (halotti anyakönyvi bizonyítvány stb.) Önöknek.”

A szkennelt dokumentum szerint olvasónk anyósa 2014 szeptemberében halt meg. A halotti anyakönyvi bizonyítványt a XII. kerület anyakönyvvezetője állította ki októberben.

Az eset kapcsán megkerestük a Nemzeti Választási Irodát is, ahol nem tudtak magyarázatot adni arra, hogyan kaphatott egy halott népszavazási értesítőt. Arra kértek, hogy az illetékes kerületnél érdeklődjünk, hogyan történhet meg, hogy egy halott továbbra is élőként szerepel a választási névjegyzékben.

A XII. kerületben nem tudtak az esetről. Általánosságban azt írták: „A választási eljárásról szóló törvény alapján a központi névjegyzék tartalmazza a választáson választójogosult választópolgárok törvényben meghatározott adatait. A választópolgárok központi névjegyzékben szereplő adatai a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásból kerülnek átvételre, a központi névjegyzéket a Nemzeti Választási Iroda vezeti. (A központi névjegyzék adataihoz a Nemzeti Választási Iroda hozzáférést biztosít a választási irodák, így Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatalban működő választási iroda számára is.)

A központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíteni kell többek között a polgárok személyi adat és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásban bekövetkezett változásokkal. A haláleset anyakönyvezését követően a központi személyi és lakcímnyilvántartásban rögzítésre kerül az elhalálozás ténye. Erre figyelemmel a Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből az elhunyt személyt.

A megkeresésében írt XII. kerületi esetről, valamint hasonló XII. kerületi esetekről a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatalban működő Helyi Választási Irodának nincs tudomása.”

Göteborgig vezetnek a szálak

Pedig az eset nem egyedi. Egy másik olvasónk saját esetét írta meg. Eszerint még 1990-ben kapott egy önkormányzati kezelésű lakást. Az előző lakó végleg Németországba költözött, ahol azóta meghalt. Ennek ellenére minden választás és népszavazás előtt menetrendszerű pontossággal megérkezik a szavazási értesítő a németországi halott nevére.

Van ennél cifrább is: kollégánk panaszolta, hogy az elmúlt néhány évben lezajlott választások és szavazások előtt minden alkalommal egy vadidegen, arab hangzású névre érkezik hozzájuk választási értesítő. Rákeresett a neten, és megtalálta: a név egy Svédországban élő lányhoz tartozik, aki évekkel ezelőtt Erasmus-program részeként rövid ideig Magyarországon élt.

Be lehet jelentkezni a tulajdonos tudta nélkül

Az eset kapcsán az is kiderült: jelenleg a jogszabályok lehetővé teszik, hogy valaki bejelentkezzen egy ingatlanba a tulajdonos hozzájárulása nélkül, ami szakértők szerint visszaélésekre ad lehetőséget.

A törvény szerint két esetben nem kell a szállásadónak hozzájárulnia a bejelentkezéshez:

a) a tulajdonos (szállásadó) előzetesen elektronikusan hozzájárult (ügyfélkapun) a bejelentkezéshez,

b) a bejelentkező rendelkezik valamilyen okirattal (előfordul, hogy ezt hamisítják).

A lehetőség olyannyira kézenfekvő és egyszerű, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

javasoltaa közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy a jogalkotás eszközével lépjenek fel a fiktív lakcímet önkényesen bejelentőkkel szemben. Ha a szállásadó biztosra akar menni, akkor nyilatkozhatúgy, hogy a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentéséről értesítést kapjon választása szerint levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével (SMS).

Orbánék rosszul járnának a halottakkal

A sokadik panaszos eset után megkerestük László Róbertet, a Political Capital munkatársát. A választási szakértő meghökkentőnek nevezte a fenti eseteket. Úgy fogalmazott: idáig úgy gondolta, hogy a magyar nyilvántartási rendszer naprakész, ezek az esetek azonban kételyeket ébresztenek. „Ha sok ilyen fordul elő, az befolyásolhatja a népszavazás eredményét is. Nem hiszem, hogy ez tudatos volna, hisz a halottak jelenléte a választási jegyzékben épp Orbánék szándékai ellen hatna. Ha a jegyzékben többen szerepelnek, akkor több szavazatnak is kell beérkeznie, hogy a szavazás érvényes legyen. Ahhoz ugyanis a választókorúak legalább felének érvényes szavazatára van szükség.”

Egy friss kutatásból egyébként kiderült: várhatóan érvényes lesz az október 2-i kvótanépszavazás és a Fidesz által preferált válasz fog nyerni. A

Republikon Intézet kutatásaazt mutatja hogy nagy a részvételi hajlandóság a népszavazáson: 42 százalék biztosan, 27 pedig valószínűleg részt vesz a voksoláson.

A végeredmény nem kérdéses. Azok körében, akik részvételüket ígérték a népszavazáson, elsöprő támogatottságot élveznek a nemek: 85 százalék így szavaz majd, míg 7 százalék voksolna igennel, 1 százalék érvénytelenül, 7 százalék pedig megtagadta a válaszadást vagy jelenleg még nem tudja, miként fog szavazni.