Külföldre menekülnek a tandíj elől a magyar diákok
Közzétették a felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket pénteken, a diákok ennek ismeretében február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzési formára adják be jelentkezésüket. A drasztikusan lecsökkentett ingyenes keretszámok hatalmas felháborodást váltottak ki szakemberek és a diákok körében. Hallgatói szervezetek és rektorok is megfogalmazták azt a félelmüket: a magyar diákok jelentős hányada inkább külföldre megy tanulni, mintsem hogy felvállalja az itthoni tandíjat, illetve a röghöz kötést. Ráadásul nyugat-európai diplomával külföldi elhelyezkedése is sokkal könnyebb.
Az állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára. Felvétel esetén az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. Államilag támogatott képzésben akkor folytathatók a tanulmányok, ha az adott képzési időszakra előírt krediteket összegyűjtötte a hallgató.
Az államilag támogatott hallgatónak kötelessége a meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, ezután húsz éven belül a tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő idejű magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál bejelentett munkaviszonyt létesít, vagy vállalkozási tevékenységet folytat. Ha a meghatározott időn belül nem szerzi meg oklevelét, átalányként meg kell fizetnie az állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50 százalékának megfelelő összeget.
A 2012-ben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a középiskola utolsó évfolyamára járó tanulók becsült száma 83.400 fő. A dokumentum szerint a felsőoktatás költségvetési támogatása a 2011. évi januári állapothoz viszonyítva a benyújtott 2012. évi költségvetési javaslatban 18 százalékkal (mintegy 37 milliárddal) csökken.
Íme, a felsőoktatási felvételi keretszámok intézményi bontásban
Az alapképzésben teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el.
A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak.
Jogot például teljes támogatással Miskolcon, Pécsett és Szegeden lehet tanulni, míg résztámogatással 50-50 hallgató a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem folytathat tanulmányokat.
Külföldre menekülnek a tandíj elől a magyar diákok
A keretszámok kihirdetése után kritikák özöne zúdult az új felsőoktatási koncepcióra. Most tegyük félre a szakmai megfontolásokat, s koncentráljunk a diákok megfontolásaira.
A diákszervezetek képviselői szerint az új rendszer szociálisan igazságtalan, gyakorlatilag kizár bizonyos társadalmi rétegeket egyes szakmákból. A diákhitel rendszere ismét a bankokat gazdagítja, szinte élete égéig eladósítja a hallgatókat, megakadályozva az egyetem utáni egzisztencia megteremtését.
A következmények közül az elvándorlás lehet az egyik legsúlyosabb. Nyugat-Európa tárt karokkal és az itthoniaknál sokszorta jobb megélhetési-tanulási lehetőségekkel várja a magyar diákokat. A továbbtanulás és karrierépítés szempontjából egyre vonzóbbak a nyugat-európai egyetemek. Elsősorban azért, mert az ott szerzett diploma kulcs a jól fizető állásokhoz az adott országban vagy az egész kontinensen.
A másik fontos szempont a megélhetés. Az egyetemista a tanulás mellett diákmunkából olyan körülményeket tud teremteni magának, amilyenekről magyarországi társai még csak nem is álmodnak. A tanulás mellett keres, nem adósodik el, jó körülmények között él és nem kötelezik arra, hogy hogy diplomájával az adott országban kell majd dolgoznia.
Például Ausztria
Eddig sem számított kivételes gyakorlatnak, hogy egy magyar fiatal Ausztriába megy felsőoktatási tanulmányokra, a későbbiekben pedig még erősebb lehet ez a tendencia – vélik szakemberek. Ausztriában nincs tandíj, míg Magyarországon szeptembertől van, akinek fizetnie kell. Ráadásul Ausztriában ma már szabadon vállalhatnak munkát a magyarok, így tanulmányaik mellett pénzt is kereshetnek – írja a hirado.hu
Szabados Viktor most diplomázik Bécsben közgazdaságból, amely szakon Magyarországon a tervek szerint ősztől csak kétszázötvenen tanulhatnak ingyen. A hallgató, aki a Magyar Diákok Egyesületének leköszönő elnöke, elmondta, elárasztják őket a magyarországi fiatalok részéről érkező telefonhívások, érdeklődő levelek, utóbbiakat alig tudják megválaszolni.
Szabados Viktor szerint a nagyszámú megkeresés oka, hogy Ausztriában sokkal stabilabbak a viszonyok, ha valaki beiratkozik az egyetemre, biztos lehet benne, hogy nem vezetnek be egyik napról a másikra „elképesztő nagy” tandíjakat. Kiszámítható rendszerben mozog az ember, ami a jövő szempontjából nagyon fontos lehet, míg Magyarországon ez a tervezhetőség nem jellemző – mondta a bécsi magyar hallgató.
Jelenleg körülbelül kétezer magyar tanul osztrák egyetemeken, többségük műszaki, gazdasági és zeneművészeti szakokon. Polónyi István oktatáskutató szerint idén várhatóan többen jelentkeznek külföldi felsőoktatási intézménybe, mint korábban. A szakember szerint az elit már régóta külföldre vitte a gyerekeit, és ez egyre inkább így lesz a felső-középosztály esetében is, amely elsősorban a vezető budapesti egyetemeket választotta. Kétségtelen, hogy a mosatni helyzetben – például gazdasági szakokra – sokkal jobban megéri elmenni Bécsbe, ahol a megélhetés költségei kicsit ugyan magasabbak, de nincs tandíj – mondta Polónyi István.
