Kritikus a helyzet

Mindenhol porzik a föld, haldoklanak a növények, a Tisza és sok kisebb folyó is teljesen kiszáradt. Az élelmiszerárak egyre magasabbak. Egyre dőlnek meg a melegrekordok. A globális klímaváltozás komoly hatással van Magyarországra.

2012. szeptember 5., 08:18

Országos aszályhelyzetet hirdetett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy héttel ezelőtt, így kárenyhítő juttatást kaphatnak azok a gazdák, akik a szárazság miatt szenvedtek el károkat. A kár több, mint mint 400 milliárd forint - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára.

Hozzátette: az aszály okozta kárt egy hónappal ezelőtt még csak valamivel több mint 200 milliárd forintra becsülték, azóta azonban sokat romlott a helyzet a tovább tartó csapadékhiány és hőség miatt.

A szakember szerint például a kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, ami összesen 200 milliárd forint bevételkiesést jelent a gazdálkodóknak.

Az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. Őszi búzából például mintegy 500 ezer tonnával, az összes többi növényből - árpából, zabból - pedig további mintegy 200 ezer tonnával kevesebb termés került a magtárakba az idén. Ez értékben további mintegy 40-50 milliárd forintos kárt jelent.

A tejtermelő gazdálkodók - összességében - 60-80 milliárd forintos kárt könyvelnek el, többek között a termeléscsökkenés, az állatok elhullása, a termékenység visszaesése miatt. Az állattartók helyzetét tovább rontja a takarmányárak 30-40 százalékos emelkedése, illetve az, hogy az állati termékek árai nem követték a takarmányozási költségek emelkedését.



Kiszáradt folyók

A hetek óta tartó csapadékmentes időjárás nem csak a mezőgazdaságban jelent komoly gondokat. Augusztus második felében kiszáradt például Szabolcs belvízi csatornarendszerének csaknem kétharmada. A Tiszán gyakorlatilag megszűnt a hajóközlekedés. A rendkívüli aszály miatt folyóinkon sorra dőlnek meg a „sekélyrekordok” - írta a

SZON.

A Tiszán Tiszabecsnél például tegnapelőtt reggel 269 centimétert mértek, ami 7 centivel alacsonyabb az eddigi, 1992-ben mért „mélycsúcsnál”. Tivadarnál a 2000-es negatív rekord dőlt meg (293 cm), ahol kedd reggel 304 centi volt a vízállás, Záhonynál pedig 10 centivel alacsonyabb a Tisza, mint volt 1992-ben. A Szamoson is a 2000-es rekord dőlt meg, hisz a jelenlegi vízállás Csengernél –124 cm, ami 21 centivel kevesebb az eddig valaha mért mélyrekordnál.

Jellemző a folyók mederteltségére, hogy például a Tiszán Tiszabecsnél, Tivadarnál, a Szamos Csengernél 0 százalékos, de nem haladja meg az 1 százalékot Vásárosnaménynál és Záhonynál sem.

De nem csak a Szamos szintje alacsony, a Tiszán is sorra dőlnek meg a negatív rekordok. Tivadaron a homokos part mélyebbre nyúlik a szokásosnál, ami nem csoda, hisz egy 2000-es csúcsot múlt alul kedden a folyó.

Szárazság és a vízkészletek hiánya Magyarországon

A globális klímaváltozással foglalkozó kutatók évek óta ismételgetik: elsősorban a nagyobb szárazság és az édesvízkészletek relatív hiánya miatt lehetnek negatív következményei Magyarországra nézve a globális felmelegedésnek. Gyakoribbá válhatnak az extrém időjárási események is, és ugyancsak kedvezőtlen, hogy a kevés csapadék is egyenetlenebbül oszlik majd el: hirtelen zúdul majd ránk kiadós eső, ami sokkal nagyobb károkat okozhat, mint az eddigi csapadékhullás - mondta Bartholy Judit tanszékvezető egyetemi tanár.

A növekvő szárazság a mediterrán térséget és nagyjából Magyarországot is érintheti, miközben a felmelegedés az extrém időjárási események gyakoriságának növekedésével is járhat. Ezt példázza a 2000-es tiszai, a 2002-es dunai árvíz, s arról is szó lehet, hogy a kevesebb csapadék sokkal egyenetlenebbül oszlik majd meg. Vagyis hirtelen zúdul majd ránk eső vagy havazás, aminek sokkal nagyobbak a kárai, mint az eddigi csapadékhullásnak - írta a

National Geographic portálja.

Magyarország számára a szárazság növekedése különösen azért súlyos lehetőség, mert hazánk édesvízkészletei viszonylag kritikus állapotban vannak. Egyes felmérések szerint mi egyedül vagyunk Európában, ahol olyan a vízgazdálkodás e tekintetben vizsgált helyzete, mint Afrika legsúlyosabban érintett övezeteiben – hangsúlyozta Bartholy. Mindez a vízkészletek fokozottabb védelmére inti a döntéshozókat.

Kíváncsi, hogyan alakulnak az élelmiszer-árak a jövőben? Lapozzon és olvasson tovább!