Közszolgálatiság a köbön: nemcsak indokolatlanul oroszbarát, de a kritikát sem bírja az állami hírügynökség

Nemhogy nem közölte Ungár Péter orosz médiabefolyásra és elfogultságra figyelmeztető, az állami hírügynökség eljárását megkérdőjelező közleményét az MTI, de amikor az LMP elnökségi tagja nem nyugodott bele a visszautasításba, és magyarázatot kért az elvileg közszolgálati hírügynökségtől, csak kioktatást kapott.

Méghozzá – a 168 Óra által megismert levelezés alapján – Galambos István, „a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. MTI Igazgatóságának igazgatója” a médiatörvényre hivatkozva állította azt, ők csak közszolgálati feladatuknak tesznek eleget azzal, hogy „az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő” külföldi tudósítói hálózatot működtetnek, amely révén az MTI 2017. december 19-én, kedden délután Oroszország–FÁK-terrorizmus–biztonság – Az FSZB vezetője szerint a terroristák az „autonóm dzsihád” taktikájához folyamodnak címmel tudósítást közölt, méghozzá az FSZB, azaz az orosz belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjének álláspontjával.

Ungár Péter szerint nem a Putyin-függőség a közszolgálatiság

Ezután Ungár Péter közleményt kívánt közzétenni az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül azért, mert az LMP politikusa a tudósítás közszolgálatiságát és céljait megkérdőjelezőnek tartotta, hogy az MTI kommentár nélkül publikálta az orosz külföldi hírszerzés igazgatójának azon gondolatait, amelyben a nyugati országok kelet-európai hibrid háborújáról beszél.

Az LMP szerint a kormány Putyin-függősége elfogadhatatlan, és az ország szuverenitása a tét – írta Ungár, bővebben is kifejtve álláspontját.

Az LMP elnökségi tagja arra is emlékeztetett (volna): Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés igazgatója Vlagyimir Putyin elnök egyik legfőbb bizalmasa, így kérdés, miért is kezelte kiemelten a vélemény publikálását az MTI. „Az LMP szerint elfogadhatatlan ez az eljárás akkor, amikor Magyarország NATO-szövetségesei aktívabb közreműködést várnak a kormánytól a szövetségi rendszerben, továbbá azon a héten, amikor az ENSZ közgyűlése kimondta: Oroszország agresszor, és megszálló hatalomként tevékenykedik Ukrajnában.”

Ungár közleményében az is szerepelt, hogy kérdésekkel fordult az MTI igazgatójához e hírszerkesztési gyakorlat nyomán, valamint arról, hogy kaptak-e jelzést az orosz szakszolgálatoktól a tudósított vélemény kapcsán. Mindezek után az MTI ügyelet szerkesztője arról tájékoztatta Ungárt, hogy nem fogják kiadni az MTI OS-ben a közleményét, mert az szabályzatukba ütközne. Az érdekes megfogalmazású visszautasításban egy olyan mondat is szerepelt, amely szintén a szabályzatukra hivatkozva állítja: „az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, a közlemény közzétételének megtagadásáért semmilyen felelősséggel nem tartozik”.

Noha mindezek alapján az MTI nem érzi saját felelősségének az objektív tájékoztatást, azaz azt, hogy a saját  hírszerkesztési gyakorlatát nyilvános kritika érhesse és valamennyi álláspont megjelenhessen hírfolyamában, Ungár mindebbe nem nyugodott bele. Levelet írt az MTI igazgatójának, akinek – válaszai nyomán – azonban 

határozott álláspontja, hogy az MTI helyesen cselekedett, sőt szerinte nemcsak a jogszabályoknak, hanem a szerkesztői és újságírói szabadság elvének (!!) megfelelően jártak el, és az MTI munkatársai egyébként sem fűznek kommentárt a hírekhez.

Hivatkozott arra is, hogy Szergej Narishin álláspontját más országok nemzeti hírügynökségei, így az olasz ANSA és a spanyol EFE hírügynökség is megjelentette, ám – mint arra Ungár felhívta a 168 Óra figyelmét – a spanyol híradás például megfelelő távolságtartással kezelte az orosz hírszerzési főnök véleményét, és nem állította be úgy, mintha az kommentálhatatlan tényközlés volna.