Közép-Európa nehéz döntése: Macron vagy Orbán?
Krastev, aki a Center for Liberal Strategies kutatóintézet vezetője, Közép-Európa nehéz döntése: Macron vagy Orbán? című cikkében emlékeztet rá: Trump megválasztásával búskomorság telepedett Európára, sokan attól féltek, hogy az EU nagy történelmi pillanatának vége. Mostanra azonban minden megváltozott, a közvélemény-kutatási adatok szerint az európaiak egyre nagyobb arányban bíznak az Európai Unió jövőjében.
Macron győzelmével egy többen hisznek az integrációban, és abban, hogy az EU további egységesülése is lehetséges. Időközben az európai védelmi politikák egységesítése is napirendre került.
Mindezek ellenére egyes közép-európai tagállamok továbbra is fáznak a további egységesülés gondolatától – írja Krastev. Hozzáteszi: arra, hogy a szóban forgó államok kilépjenek az unióból, nincs esély. Egészen egyszerű oka van annak, hogy miért idegenkednek a további integráció gondolatától.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Lengyelország és Magyarország vezetése attól fél, hogy a további politikai integráció felszámolhatja az általuk kiépített illiberális rendszereket. A kelet-európaiakban pedig van egy félelem azzal kapcsolatban, hogy a Merkel-Macron-páros hatására kétsebességes Európa fog kialakulni, amelyben ők csak másodrangú résztvevők lehetnek – írja Krastev.
A közép-európai tagországok többsége nem tagja az eurózónának, Bulgária és Románia még a schengeni-övezetnek sem. A térség gazdaságai jellemzően alacsony bérekre és alacsony adókra alapozzák versenyképességüket. A Macron által kampányában vázolt tervek (európai adóharmonizáció, és az olcsó munkaerőt kibocsájtó államok megbüntetése) komoly veszélyt jelentenek erre a gazdasági modellre.
Hiába azonban a közép-európai államok ellenkezése és – olykor jogos – kritikája, a Lengyelországban és Magyarországon kialakított illiberális rezsimek azzal a kellemetlen mellékhatással jártak, hogy Nyugat-Európában egyre lanyhuló érdeklődéssel hallgatják ezen országok panaszait.
A New York Times cikke szerint különös figyelmet érdemel Lengyelország, Csehország és Magyarország menekültügyben tanúsított magatartása, a közös európai megoldás elutasítása, amely azt demonstrálta, hogy ezek az államok egyszerűen nem rendelkeznek a szükséges szolidaritással. Sőt, az Orbán-kormány hisztérikusan menekültellenes retorikája alapot teremtett a nyugati tagállamoknak arra, hogy lesöpörjék a keleti tagok kritikáit is.
Az egységes Közép-Európa, az 1991-ben megalakított Visegrádi négyek víziója többé nem létezik, hiszen ezek az országok már nem együtt néznek szembe a kihívásokkal – olvasható a cikkben. Szlovákia és Csehország ugyanis egyre inkább próbálja magát kivonni az EU-t folyamatosan ostorozó Lengyelország és Magyarország szövetségéből. Utóbbi kettőt pedig alaposan megosztja a putyini Oroszországhoz való viszonyuk.
A közép-európai uniós tagállamoknak tehát komoly választással kell szembesülniük: mélyebben beintegrálódnak az újjáalakuló Európai Unióba vagy pedig kimaradnak, és ezzel párhuzamosan marginalizálódnak. A cikk szerint a választás leegyszerűsíthető az Emmanuel Macron és Orbán Viktor közötti választásra.
