Közéleti vasútharcok

A vonatjáratok ritkítása a MÁV 49 vonalát érinti: ahol eddig sűrűn jártak a vonatok, most már csak kettő-három közlekedik naponta. Szakemberek szerint ez a legésszerűtlenebb megoldás, hiszen az állomásokat ugyanúgy üzemeltetni kell, műszakilag karbantartani, és a személyi állományt is fizetni.

– Április 15. óta sokfelé látni órákon át veszteglő szerelvényeket. A mozdonyvezető meg a kalauz támasztja a falat, az utasok várakoznak, de az új menetrend miatt nem indulhat a vonat. Ez abszolút pazarlás. Így nem lehet milliárdokat megtakarítani – szögezi le Németh Tamás, a Vasutasok Szakszervezetének szombathelyi területi vezetője.

Tény, a politikai döntést semmiféle hatásvizsgálat, szakmai egyeztetés nem előzte meg.

Viszont a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. kiadott egy közleményt arról, hogy csakis olyan járatok szűntek meg, amelyek kihasználatlanok voltak. Felhívtuk a MÁV Kommunikációs Igazgatóságát, hogy megtudjuk, milyen felmérések és adatok alapján állapították ezt meg. Választ nem tudtak adni, azt tanácsolták, forduljunk inkább a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM). Levelet írtunk nekik, kérdéseket tettünk fel Fónagy Jánosnak, az újonnan kinevezett közlekedésügyi kormánybiztosnak is. Lapzártánkig nem reagáltak.

Németh Tamás lapunknak elmondta: az egyik érdekegyeztető tárgyalásukon a MÁV Start vezetői kijelentették: a járatritkításhoz semmi közük. Az NFM már az átírt új menetrendet adta ki nekik.

A szárnyvonalak bezárása és megnyitása politikai hazárdjáték részévé vált. Milliárdokba kerül ez az adófizetőknek. Magyarországon található Európa egyik legsűrűbb vasúthálózata, ám felújítására, modernizálásra évtizedek óta nincs pénz. Az eredmény: a rozoga vágányokon lépésben döcögő, szó szerint lerohadó vonatok.

A közösségi közlekedés reformja már 1999-ben sürgető volt. Tudta ezt Fónagy János is, aki az első Orbán-kormány idején a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkáraként felügyelte a közlekedési ágazatot. Kormányhatározat is született akkor ezer kilométer vasútvonal megszüntetéséről. Ám abban az évben robbant ki a honi vasúttörténelem leghosszabb, kéthetes sztrájkja, és a Fidesz jobbnak látta, ha lemond a szárnyvonalak bezárásáról. Majd miután a 2002-es választást elveszítették, ellenzékben már ádáz erővel küzdöttek mindenféle vasúti reform ellen.

A Gyurcsány-kormány 2007-ben 478 kilométeres MÁV-vonalszakasz bezárásáról döntött. Noha ez fele sem volt annak, amit korábban a Fidesz akart becsukni, Orbánék politikai támadást indítottak az MSZP–SZDSZ-koalíció ellen. Fónagy János ellenzéki képviselőként már azt hangoztatta: „A szárnyvonalak felszámolása arcpirító eljárás, vasútcsonkítás.” Orbán Viktor pedig a vidék elleni merénylettel, falurombolással vádolta Gyurcsányékat: „Nem lehet olyan kormánya az országnak, amelyik a városi életformát jónak minősíti, a vidékit pedig felszámolandónak.”

De a koalíción belül is egyre nőtt a feszültség.

A közlekedési tárca az SZDSZ-é volt, a vasúti reformokat még Kóka János indította el. Csakhogy az őszödi beszéd után állandósultak a közéleti botrányok. Az SZDSZ vezényelte az egészségügyi reformot is, ehhez jöttek a vasútbezárások. Mindebből az emberek csak a hatalmas káoszt érzékelték. Ebben a légkörben nem tudták politikailag hitelesen kommunikálni, hogy a szárnyvonalak megszüntetésével nem jár rosszabbul senki. Sőt, kényelmesebben, gyorsabban lehet majd közlekedni, hiszen a méregdrága, korszerűtlen vonatok helyett mindenütt Volán-buszokat indítanak. Egyébként az utasoktól nem is érkezett panasz a menetrendek átalakítása miatt.

A Bajnai-kormány 2009-ben újabb vasútvonalakat zárt be. Tegyük hozzá, az akkori döntéseket valóban megelőzték a MÁV és a Közlekedéstudományi Intézet által végzett felmérések, utasszámlálások. Völner Pál Komárom megyei ellenzéki fideszes képviselő mégis feljelentést tett, amiért a MÁV leszerelte saját műszaki berendezéseit a már nem használt vonalakon. A Fidesz választási kampányában azt hirdette: az összes, 38 bezárt szárnyvonalat újranyitják, ha győznek.

Ám amint hatalomra kerültek, feledték az ígéretüket, illetve mindössze öt, politikailag frekventált vasútvonalat „szabadítottak fel”. Például Völner Pál – akit közben a második Orbán-kormány fejlesztési tárcájánál infrastruktúráért felelős államtitkárnak neveztek ki – a Komáromban tartott ünnepélyes vasútnyitón boldogan jelentette be: „A vidéki emberek kerültek ismét a kormányzat fókuszába.”

De két évig sem járt ott a vonat, ugyanis idén áprilisban ezen a szakaszon is ritkították a járatokat. Völner Pál ezúttal nem jött el, hogy választókörzetének a lakói elé álljon. A történteket így foglalja össze Winkfein Csaba, az MSZP megyei alelnöke:

– Amikor a Bajnai-kormány bezárta a komáromi szárnyvonalat, a fideszesek gyászkoszorúval búcsúztatták az utolsó járatot. Majd a választás után újraindítottak itt 14 vonatpárt. Amit most kettőre csökkentettek. Kommunikációs fogásként arra hivatkoznak, hogy ez nem szárnyvonalbezárás. De az emberek nem hülyék, és elegük van már abból, ahogyan a Fidesz szórakozik velük.

Fónagy János korábban még így bírálta az SZDSZ vasútreformját: „Az a liberális szemlélet, amely azzal méri egy közfeladat teljesítését, hogy ráfizetéses-e, nem tartható fenn.” Amint kinevezte Orbán az NFM parlamenti államtitkárának, Fónagynak rögtön megváltozott a véleménye a vasútreformról. „Mindenki belátja, hogy szükség van egy áttekinthetőbb, jobban működő, olcsóbb közösségi közlekedésre” – nyilatkozta most áprilisban.

A Vasutasok Szakszervezetének szombathelyi vezetője szerint a vonatritkítások miatt az érintett szakaszokon kevesebb bevételből kell majd fenntartani a pályákat. Ennél már a szárnybezárás is racionálisabb volt. Németh Tamás hozzáteszi: ráadásul áttekinthetőbb sem lett a közlekedés.

– Az országban sok helyen éppen a csúcsidőben közlekedő szerelvényeket állították le, ugyanakkor déli vonatokat meghagytak. Ezeken a „szellemvasutakon” szinte senki sincs. Azt gondoljuk, szándékosan működtetnek ennyi üresjáratot: a kihasználatlanságra hivatkozva később törölhetik ezeket a vonalakat.
Amíg a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány ügyelt arra, hogy a kieső vonatok helyett buszok induljanak, a Fidesz-kormány erről nem gondoskodott. Nemhogy nem állítottak be több Volán-járatot, de harminc távolsági autóbuszt kivontak a forgalomból. A következmények sok helyen drámaiak. Íme, néhány példa.

Ráczné Jenei Mónika Balástyához közeli tanyavilágban él családjával.

A gyerekei és a környékbeli diákok vonattal járnak be Szatymazra, illetve Szegedre iskolába. Tanítás után zsúfolt vonat hozta haza őket. A vonalritkítás miatt azonban a délutáni járatok megszűntek, így a tanórák után a gyerekek nem tudnak hazaindulni, mert a legközelebbi vonat csak este indul Szegedről. Jó, ha hétre a tanyán vannak. A kimaradt vonatok helyett buszok sem járnak. Még rosszabb helyzetbe kerültek a tanyasi öregek. Bolt nincs, oda is vonattal kell menni. Eddig megoldották valahogy. De amióta nincs napközben visszafelé szerelvény, a fűszerestől is estére érnének haza. Az orvoshoz is csak így jutnának el. A településen élők az MSZP budapesti vezetőitől és a sajtótól kértek segítséget.

Makón egy helyi lakos, Csala Attila már több mint háromszáz tiltakozó aláírást gyűjtött össze. Lapunknak elmondta, az egyik ottani vonalszárnyat már 2009-ben megszüntették. A kormányváltás után a Fidesz nem nyitotta újra ezt a szakaszt, Völner Pál azt üzente nekik: utazzanak busszal. Idén áprilisban pedig a másik makói vonalszárnyat megritkították. Itt sincs helyettesítő közlekedés. Volán-járat ugyan megy, de teljesen más útvonalon és időpontokban: a menetrendjét nem hangolták össze a vasúttal.

Németh Tamás is összegyűjtött majdnem ezer aláírást. Állítja, Zalában és Vas megyében súlyos helyzet alakult ki a vonatritkítás miatt. Például a zalaegerszegi üzemekben sokan dolgoznak három műszakban, és az este tíz után végző munkásoknak nincs visszafelé vonatuk. Többen kénytelenek feladni a munkahelyüket, mert képtelenek bejárni. Alternatív közlekedési megoldást itt sem biztosítottak. Németh azt mondja, Zalában sok a szegény település, a jelenlegi vasútreform őket sújtja leginkább: – Az ott élőknek nem telik autóra. Ha a vonat se fog járni, teljesen elszigetelik őket a külvilágtól.

Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének vezetője is úgy látja: fennáll a veszélye annak, hogy egész térségek lehetetlenülnek el.

– A Fidesz korábban a vidék tönkretételével vádolta a szocialista kormányokat. De azt kell mondanom, ők sokkal inkább hajlandók voltak a társadalmi párbeszédre. Ám amit az Orbán-kormány tesz a közösségi közlekedéssel, az valóban „kegyelemdöfés” a vidéknek.