Köves Slomó: Ami Ukrajnában történik az borzasztó, vérlázító, felfoghatatlan – de nem a Holokauszt

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az izraeli törvényhozók március 20-án Volodmir Zelenszkij ukrán elnököt kritizálták, amiért korábban párhuzamot vont a holokauszt és Oroszország ukrajnai inváziója között. Az ukrán elnök március 25-én az Európai Tanácshoz intézett videójában kritizálta a magyar kormányt, amiért – szerinte – nem támogatja eléggé Ukrajnát, és a Cipők a Duna-parton holokausztemlékművet említve húzott párhuzamot a vészkorszak és a mai háború között. Budai Gyula fideszes képviselő később az ukrán elnök nyilatkozatát a választásokba való beleszólásként értelmezte. A Keljfeljancsi kedd reggeli adásában erről beszélgetett Fiala János Köves Slomóval, az EMIH főrabbijával.

Köves Slomó – aki jelenleg Izraelben tartózkodik – elmondta: távol kell tartani a választások kontextusától mind a holokauszt, mind az orosz-ukrán háború témáját. Elmondta: „ami Ukrajnában történik, az borzasztó, vérlázító, szinte felfoghatatlan, hogy ez hogyan történhet meg napjainkban. Minden civil áldozat szenvedése borzasztó és elítélendő, ugyanakkor pont emiatt fontos, hogy a szenvedéseket ne hasonlítsuk össze, és az egyes emberek szintjén ne állítsunk valamilyen prioritási listát.” Mint mondta, a holokauszt, vagyis a zsidókkal szembeni népirtás arról szólt, hogy a zsidó származású embereket függetlenül állampolgárságuktól, vallásuktól, lakhelyüktől és politikai meggyőződésüktől előre kitervelt módon el akarták pusztítani. Ehhez a náci Németország haláltáborokat hozott létre, ahova napi több tízezer embert szállítottak. Szerinte ez egy olyan téma, amely napjainkból nézve nem kérdés, hogy úgynevezett „erkölcsi igen-nem” terület, és ezzel szemben bármilyen eszközzel fel kell lépni.

Ezek után kifejtette, hogy mindennek ellenére jelenleg egy háború folyik Ukrajnában, amiben egy nemzet hősiesen harcol a szuverenitásáért borzasztó szenvedéseket és civil áldozatokat megélve, „ugyanakkor az a leegyszerűsítés, ami ezt a háborút a holokauszttal azonos erkölcsi igen-nem választásának gyakorlatává akarja leegyszerűsíteni, nem állja meg a helyét”. Úgy látja, itt nemegy leegyszerűsíthető erkölcsi igen-nem erkölcsi kérdésről van szó, hanem egy olyan fegyveres konfliktusról, amely része egy geopolitikai hálózatban hozott politikai döntéseknek. Ezt azzal támasztotta alá, hogy miközben Ukrajna az erkölcsi lelkiismerethez szólva szankciókat követel Oroszországgal szemben, és “ezeket a szankciókat a McDonalds vagy az Ikea hálózat következetesen teljesíti” az USA beleegyezett, hogy Oroszország Iránnal szemben felmentést kapjon a szankciók alól, amelynek része az Oroszország és Irán közötti atomreaktor fejlesztés".

Arra a kérdésre, hogy vajon Zelenszkijnek miért a Duna-parti cipők jutottak eszébe, mint párhuzamra alkalmas tényező, Köves Slomó azt felelte, nem szeretne egy olyan vezetőt sem kritizálni, sem belelátni a fejébe, aki jelenleg is a saját nemzetének a szuverenitásáért harcol. Hozzátette, amennyiben az a cél, hogy hogy a háború és a civilek szenvedése mielőbb megszűnjön, akkor végig kell gondolni az idevezető leghatékonyabb utat.

„Ha valóban igaz lenne a holokauszt párhuzam, akkor nem maradna más választás mint akár a totális háború, amiben további civilek halálával tudjuk csak megelőzni más civilek ellen elkövetett háborús bűnöket és népirtást” – jelentette ki. Mint fogalmazott, amennyiben a holokaszthoz hasonlítjuk az ukrajnai eseményeket, abban az esetben nemcsak a szankcióknak, hanem a teljes totális háború igényének is fel kellene vetődnie.

Bár szerencsétlennek tartja a holokauszt és az ukrajnai háború hasonlatát, nem gondolja hogy ez emlékműgyalázás lenne. Megjegyezte, problémás lenne ebben az ügyben visszautasítóan eljárni, mert akkor akár egy pár pillanatra úgy tűnhet, mintha Magyarország, vagy a zsidó közösség nem lenne érzékenyek mások szenvedésére. „Mindentől függetlenül az első feladat, hogy a civilek szenvedése mielőbb megszűnjön, akik az ostrom alatt lévő ukrán városokban vannak” – hangsúlyozta.

Hozzáfűzte, később középtávon azt azért végig kell majd gondolni, hogy a holokauszt emlékének a politikai színtéren erkölcsi barométerként való hivatkozása mennyire káros, és ez ellen mit lehet tenni. Megemlítette, még hogy a különböző palesztin terrorszervezetek előszeretettel használják a holokauszt-hasonlatot, és „a saját embereik ellen elkövetett bűneiket ezzel próbálják eltakarni”. „Ha az ukrán helyzetnél beég ez a hasonlat, akkor innen egy következő lépés, hogy a konszenzus szintjére legyen emelve az a felvetés, hogy Izrael is népirtást követ el. Ez egy végzetes irány lenne” – zárta a beszélgetést Köves Slomó.

(Kiemelt kép: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija imát mond a budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori budapesti gettó emlékfalánál a VII. kerületi Dohány utcában 2019. január 17-én. A megemlékezést az EMIH szervezte. fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)