Köves Slomó: A Mazsihisz a saját egyházi szabályait sem veszi komolyan

A Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozata nemrég határozatot hozott abban a perben, amelyet a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) indított a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott állami örökjáradék újraelosztásának ügyében.

A Bét Din (vallási bíróság) úgy határozott, hogy a második világháborúban, illetve a kommunista államhatalom idején a zsidó közösségektől elvett ingatlanoknak és más vagyonelemeknek az eredeti vallási irányzatú közösséghez, vagy azok jogutódjaikhoz kell visszakerülniük, ugyanez vonatkozik a kárpótlás gyanánt szolgáló „jószágtestekre” is. Az elosztás arányainak meghatározásánál figyelembe kell venni az egyes közösségek aktivitását, illetve azok számát, akik részesülnek a hitéleti és azokat közvetlenül kiegészítő tevékenységek jótékony hatásából. Amennyiben az elosztás korábban nem a fenti szempontok alapján érvényesült, úgy helyes a már kialakult aránytalanságokat orvosolandó pozitív megkülönböztetést alkalmazni, hogy a „múltbéli hibás elosztás kompenzálva legyen minden érintett irányába” – olvasható a MAOIH közleményében.

Az ügyről a Keljfeljancsi című műsorban beszélgetett Fiala János és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbbija. A műsorban elmagyarázta, miként működik a Bét Din vallási bíróság. A testület előtt ugyanis mindhárom érintett szervezetnek képviseltetnie kellett volna magát, a Mazsihisz azonban távol maradt. Ezt úgy értékelték, hogy „a zsidó vallásjog szerint, aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe”.

A szervezetek Köves Slomó szerint először peren kívül próbáltak megegyezni az örökjáradék elosztásáról, ez azonban nem sikerült. A rabbi elmondta, hogy a vallási bíróság hasonlóképpen működik, mint a polgári peres bíróság, jogerőre azonban nem tudja emelni a döntését.

„A bíróság a beadott keresetek alapján dönt, akár csak egy polgári peres eljárás során. Bekérik az iratokat, kitűzik a tárgyalás időpontját, ha a felek megjelennek, a bíróság meghallgatja az összes oldalt, ha még van kérdés, további időpontokat tűznek ki, majd meghozzák a döntést. Ami különleges a vallási bíróságnál, hogy ha valamelyik oldal nem jelenik meg, akkor a bíróság elvi állásfoglalást adhat ki, ebben különbözik a polgári ügymenettől. Ennek az az oka, hogy a vallási bíróságnak kétezer éve nincs végrehajtó hatalma” – magyarázta a rabbi. Hozzátette, egy zsidó vallási szervezetnek a vitás ügyeit mindenekelőtt egy vallási bíróság előtt kell rendeznie.

A másik két vallási szervezetet egy ügyvéd képviselte, aki egyszerre polgári ügyvéd és a vallási bíróságok dolgaiban is jártas. Kiemelte, a döntésnek van írásos változata, amit meg is kap minden érintett. „Ebben leírták, hogy az a fél, amelyik nem jelent meg, tulajdonképpen kiírja magát a zsidó vallási közösségek sorából” – tette hozzá Köves.  

A rabbinikus bíróság a korábban hozott átmeneti végzését jogerőre emelte. Ennek értelmében felkéri Magyarország kormányát, hogy függessze fel a pénzeszközök kifizetését egészen addig, amíg az elosztással kapcsolatban új – a jogszerűség és az igazságos elosztás talaján álló – kritériumok meghatározása valamilyen módon nem jön létre. Erre egyébként a magyar kormány ígéretet tett. Mint írták, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a magyar kormány figyelembe kívánja venni a Bét Din elvi jogi állásfoglalását.

Köves Slomó hozzátette, hogy az elosztásban a kölcsönös tiszteletet meg kellene adni egymásnak, és érdemes lett volna egy asztalhoz leülni tárgyalni. Továbbá elmondta, hogy a Mazsihisz nem fogadta el a jeruzsálemi Bét Din döntését, amelynek akkor lehet következménye, ha a magyar állam is komolyan veszi a határozatot.

Az EMIH vezető rabbija szerint abszurd, hogy bárki azt vizsgálja, van-e a Bét Dinnek joghatósága. „A kérdés nem az, hogy van-e ennek a bíróságnak joghatósága, hanem elsősorban erkölcsi és vallási kérdés és történelmi kérdés, hogy van egy olyan szervezet, amelyik az elmúlt húsz évben csak az örökjáradék jogán 30 milliárd forintot kapott a magyar államból kárpótlás gyanánt. Emellett van másik kettő zsidó hitközség, amelyik ennek az öt százalékát nem kapta meg. Felmerül a kérdés, hogy mi született ebből az összegből” – mondja Köves Slomó. Szerinte az a kérdés is felmerül, hogy jogos-e, hogy a szervezethez került ennyi pénz, miközben úgy van bejegyezve a Mazsihisz, mint egy zsidó egyház, de közben a saját egyházának a szabályait sem veszi komolyan.

A vezető rabbi kiemelte, hogy „van egy igazságtalan helyzet, és ebben a jó érzés és a jóhiszeműség a kérdés, nem a jogszerűség”. Hozzátette, azt reméli, hogy az igazság a történet végén meglesz, „Istenben bízom, nem a földi jogalkotókban”.

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy korábban Köves Slomó „Isten létezésében bizonytalan textilvállalkozónak” minősítette a Mazsihisz elnökét, Heisler Andrást, akiről a bíróság kimondta, hogy nem ateista. Szerinte abszurd, hogy a Mazsihisz vezetője egy olyan világi ember, aki csődbe vitt egy örökölt textilvállalkozást. Hozzátette, továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy Heislert nem a vallás érdekli, de zsidó egyházat vezet. „Engem nem érdekel a boksz, így nem leszek egy bokszegyesület vezetője.”

(Kiemelt kép: 168 Óra archív)