Kövér ezért nem teszi ki az uniós zászlót a Parlamentre

A magyar Parlamentre nem kell kitűzni az Európai Unió zászlaját, ezt az erre vonatkozó törvény sem teszi kötelezővé – közölte az Országgyűlés sajtóirodája. A kérdést azért tette fel az Index, mert az Országház épületére a nemzeti zászlón kívül csak a székely zászlót tűzték ki, az uniós lobogót nem látni.

2014. május 13., 20:16

Az Országgyűlés sajtóirodája szerint az Európai Unió legtöbb tagállamában a nemzeti kormányzati épületeken tűzik ki az EU-zászlót, a nemzeti parlamenteken viszont nem. Az európai zászló és az európai lobogó használatáról szóló törvény szerint ugyanis az Országgyűlés épülete kivétel, oda nem kell kitűzni a tizenkét aranycsillagos lobogót. Az európai zászlót csak azokra a középületekre kell kirakni, amelyeken a nemzeti lobogó is kint van. A zászló a középületek előtt is elhelyezhető. A törvény szerint ezenkívül az állam vagy az önkormányzat a maga által alapított, közfeladatot ellátó intézményeken is kötelezővé teheti az európai zászló kitűzését – érvelt a sajtóiroda.

A székely zászlót a nemzeti szolidaritás jeleként a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának plenáris ülése alkalmából 2013. február 15-én Kövér László házelnök kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala tűzte ki. A nemzeti szolidaritás jegyében a székely zászló mindaddig lobogni fog a homlokzaton, amíg Romániában jogellenesen és az európai szellemiséggel ellentétes módon tiltják és büntetik a székely zászló használatát.

Németországban az európai zászló mind a Bundestag épületén, mind az ülésteremben látható. Kint van a zászló a szlovák, a szlovén, a román és a lengyel parlament épületénél is, de csak a nemzeti lobogók láthatók az osztrák vagy a nemrég csatlakozott Bulgária parlamentjének épületéről készült képeken – írja az

Index.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.