Orosz-ukrán háború: Kovács államtitkár a magyarok életszínvonaláért aggódik

Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ, és ebből is világosan látszik, hogy az orosz nyersolaj embargójáról szóló brüsszeli javaslat „nagyon messze jár attól", ami Magyarország számára elfogadható lenne – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC televíziónak.

A BBC HardTalk című politikai magazinműsorában csütörtökön elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: ez nem politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem azon egyszerű fizikai oknál fogva, hogy nincsenek helyettesítő források, és bármiféle ilyen kérés teljesítése teljesen romba döntené a magyarok életvitelét és a magyar gazdaságot.

 A fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. A legrövidebb időszak, amely szükséges a változtatáshoz, 3-4 év, nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz – válaszolta az államtitkár arra a felvetésre, hogy olyan EU-országok, amelyek Magyarországnál jóval nagyobb mértékben függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól - köztük például Litvánia vagy Finnország - nem hajlanak az orosz olajimport embargójának megakadályozására. Megerősítette, hogy hogy ha az Európai Bizottság a tagországok elé terjeszti az orosz olajembargó ügyét, Magyarország élni fog vétójogával.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott: a rövid válasz az, hogy igen,

de végső soron azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió miként működik.

A javaslat nem a tagállamok, hanem Brüsszel részéről érkezett, és Brüsszelben pontosan ismerik az orosz olaj és földgáz arányát a magyar energiaellátási portfolión belül. Így pontosan tudják azt is, hogy amit javasolnak, az ellentétes Magyarország érdekeivel, és ellentétes azzal is, ami fizikailag egyáltalán megvalósítható – fogalmazott a BBC-műsorban a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. Hozzátette: a magyar kormány tette a legnagyobb erőfeszítéseket az energiaellátás diverzifikálására, ám nem Magyarország tehet róla, hogy a nyugatról és a délről érkező vezetékek kapacitása nem elégséges a magyar gazdaság földgáz- és olajellátásához, és arról sem, hogy a nyugatról érkező vezetékek ugyanazt az orosz olajat és földgázt szállatják, mint a keleti irányból érkezők. 

Kovács Zoltán szerint a magyar gazdaság és a magyar háztartások számára elengedhetetlen az energiaellátás, és ebben nincs helye kompromisszumnak.

Magyarország mindig is a béke oldalán állt, és a háború előtti, illetve a háború kitörése óta tett diplomáciai erőfeszítései is azt mutatják, hogy Magyarország az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások leghangosabb szószólója – reagált az államtitkár arra a felvetésre, hogy az orosz olajért történő fizetés módjának és Ukrajna felfegyverzésének kérdésében Magyarország teljesen más úton jár, mint a többi EU- és NATO-tag. Ennek van egy különleges oka is, mégpedig az, hogy 150 ezer magyar él a határ másik oldalán – tette hozzá Kovács Zoltán. Szerinte Magyarország pontosan tudja, hogy ki az agresszor, teljes mértékben kiáll Ukrajna mellett, és világosan értésre adta, hogy minden humanitárius segítséget megad, de „ne kérjenek olyasmit, amire a magyar választók pár hete egyértelműen nemet mondtak".

Ugyancsak a magyar választók akaratára hivatkozva közölte: Magyarország támogatja Ukrajnát, de nem katonai eszközökkel. A magyar választók a békére adtak mandátumot a kormánynak, és ezzel elvetették Magyarország részvételét a háborúban – mondta az államtitkár, aki a műsorban „az ostobaságok és hazugságok birodalmába tartozónak" nevezte azokat a BBC-riporter által idézett találgatásokat, hogy Magyarországnak esetleg területszerzési reményei lehetnek, és kijelentette, hogy „na hazugságok hazugságok maradnak, akárki terjessze is ezeket".

(Kiemelt képünk illusztráció: Egy tűzoltó próbálja eloltani a tüzet egy olajraktárban a Donyecki Népköztársaság (DPR) Makiivka városában. Az olajraktár azután gyulladt ki, hogy a várost az ukrán fegyveres erők lőtték - közölte a DPR képviselete a tűzszüneti rendszer közös ellenőrző és koordinációs központjában (JCCC) május 4-én.  Alexey Kudenko / Sputnik / Sputnik via AFP)