Kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az iskolai elkülönítés miatt
Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen az EU diszkriminációellenes jogszabályainak megsértése miatt – tájékoztatott a) . A bizottság korábban Csehországot és Szlovákiát is elmarasztalta a roma gyerekek iskolai elkülönítése miatt.
Brüsszel elsősorban a köznevelési törvény módosítását kifogásolja, amely lényegében felhatalmazást ad a roma gyerekek elkülönítésére – írta az RSK. A törvénymódosításhoz kapcsolódó rendeletterv szerint ha a szülő kérelmezné gyermeke vallási vagy nemzetiségi oktatását, az nem minősülne szegregációnak akkor sem, ha kizárólag roma (és szegény) gyerekek járnak az intézménybe.
A köznevelési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet a mai napig nem lépett hatályba, de Brüsszel szerint maga a törvény is lehetővé teszi az iskolai elkülönítést.
Az
Eurológus portál idézia bizottság mai döntésének indoklását:„A bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, amelyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.”
Az RSK emlékeztet: a nyíregyházi cigánytelepi szegregált iskola ügyében a bíróság megállapította a jogtalan elkülönítést, de a Kúria szerint ez a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt (pedig csak két gyerek szülei jelezték, hogy vallásosak).
A bizottságnak gondja van a Kúria indoklásában hivatkozott esélyegyenlőségi törvénnyel is, amely Brüsszel szerint 28. paragrafusával sérti a faji irányelvet. (Ez alapján készült a köznevelési törvény kifogásolt módosítása.)
Az Eurológus szerint Brüsszel Balog miniszterrel már korábban közölte a kötelezettségszerzési eljárás megindításának tényét, csak az időpont volt kérdéses. A portál úgy tudja, hogy az említett rendelet hatályba lépését épp a korábban megindított uniós vizsgálat akadályozta meg.
Az iskolák 2012-es államosítása óta az egyházi fenntartású iskolák száma másfélszeresére nőtt. Míg ezek korábban az elit gyűjtőhelyeként működtek, mostanra megjelentek azok az egyházi fenntartású intézmények is, amelyek csaknem kizárólag roma és szegény gyerekeket oktatnak – hangsúlyozza az RSK híre.
A brüsszeli döntésben szerepet játszhatott a nyíregyházi Guszev-telepi iskola is, melyet a görög-katolikus egyház indított egy – korábban épp a szegregáció miatt – felszámolt iskola helyén.
Az iskolai elkülönítési ügyekben fő szerepet játszó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak (CFCF) ez az iskola volt az egyetlen olyan bírósági érdekvédelmi ügye, amelyet elveszített. Daróczi Gábor, a szervezet vezetője az RSK-nak úgy fogalmazott: a bizottság döntése ezért elégtételt jelent számukra, mert bizonyította, hogy igazuk volt.
Korábban a 168 Óra Online
elsőként adott hírt arról, hogy a szegregáció legsúlyosabb formája miatt marasztalta el az Emmit és a Kliket a bíróság, mert tömegesen minősítik ok nélkül fogyatékosnak a Heves megyei romákat.
