Nyilvánosságra hoztak három eltitkolt korrupciós jelentést Magyarországról

2019. augusztus 1., 16:35

Szerző:

Nyilvánosságra hozott három, Magyarországról szóló jelentést az Európa Tanácshoz tartozó Korrupció Elleni Államok Csoportja, a GRECO. A két 2017-es és egy 2018-as évközi jelentést a 444 dolgozta fel. A 48 tagországból álló szervezet azt elemzi, hogy milyen korrupciós kockázatokat lát Magyarországon, és ajánlásokat tesz ezek csökkentésére. A jelentések a pártfinanszírozás átláthatóságával, illetve a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek munkájával kapcsolatos korrupció megelőzésével foglalkoznak.

Magyarországnak a GRECO 2015-ben tett javaslatokat, azóta több jelentést készítettek ajánlásaik megvalósulásáról, de ezeket az Orbán-kormány nem engedte nyilvánosságra hozni.

„Négy évvel ezelőtt 18 ajánlást fogalmaztunk meg a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek munkájával kapcsolatos korrupció megelőzésére, ebből a 18-ból összesen 5-öt hajtottak végre. Magyarország összességében nem teljesíti a javaslatainkat, és elszomorító, hogy a hatóságok már felvilágosítást sem adnak, hogy miért nem vezetik be a korrupcióellenes intézkedéseket”

– hangzik a jelentés. amelyről utoljára akkor lehetett hallani, amikor az Orbán-kormány nem járult hozzá, hogy a szervezet közzé tegye a Magyarországról szóló éves jelentését. A szervezet honlapján azt írja, hogy a mostani három jelentést a magyar hatóságok hozzájárulásával hozza nyilvánosságra. 

Fotó: Bazánth Ivola

A GRECO az alábbi megállapításokat és ajánlásokat tette Magyarországnak:

  • Az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszert javasoltak. Azt, hogy ne csak évente egyszer kelljen nyilatkozniuk a politikusoknak, hanem azonnal, amikor jelentős változás áll be vagyoni viszonyaikban, vagy valamilyen összeférhetetlenség merül fel, vagy nagy értékű ajándékot kapnak. Javasolják, hogy szigorú következménye legyen a szabályok megsértésének.
  • Felül kellene vizsgálni Handó Tündének a bírák és bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatos jogköreit, és nagyobb beleszólást adni az Országos Bírói Tanácsnak a folyamatba. Külön kiemelték, hogy aggasztónak találják a Handót ellenőrző OBT tagjaira helyezett nyomást, és külön felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tegyenek többet az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításáért.
  • Az ügyészséggel kapcsolatban a GRECO problémásnak tartja a legfőbb ügyész újraválaszthatóságát, amihez kétharmados többség kell. Azt is megjegyezték, hogy a jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma mindaddig automatikusan meghosszabbodik, amíg a parlament kétharmados többséggel meg nem választja az utódát. Így Polt Pétert a mandátuma lejárta után sem lehetne leváltani, ha a választásokon győztes pártnak nincs kétharmados többsége a parlamentben. 
  • A pártok kampányköltései legyenek könyvelési szinten teljesen nyilvánosan mindenki számára hozzáférhetőek.

A 444 azt írja, hogy egyes ajánlásokból az látszik, hogy a GRECO nem teljesen érti a 2018-ra kikristályosodott magyar politikai rendszer lényegét, vagy legalábbis nincsenek eszközei a magyar típusú korrupció kezelésére.