Koronavírus: a negyedik hullámra sem lesz magyar vakcina

Már egészen biztos, hogy a negyedik hullámra sem magyar vakcina, sem pedig magyar oltóanyaggyár nem lesz. Leghamarabb jövő év végén lehet számítani arra, hogy a magyar fejlesztésű oltóanyag forgalomba kerül. Egyelőre kérdéses, hogy ilyen távlatokban érdemes-e tervezni, egyes szakemberek szerint a negyedik hullám lesz az utolsó erőteljes hullám. A kormány azonban ragaszkodik a saját fejlesztéshez.

Terjed az indiai mutáns

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az indiai delta-variáns elérte Európát, a nyár közepére a környező országokban ismét gyorsult a koronavírus terjedése, és emelkedtek a járványügyi számok. Hollandiában például alig két héttel a korlátozások enyhítése után a kormány kénytelen volt ismét szigorítani az aggasztó adatok miatt. Szigorított a határátlépésen Szlovákia, Szlovénia és Horvátország is: már nem az adott ország biztonsági besorolásához, csupán a beutazók védettségi igazolásához kötik a karanténmentes belépéshez való jogot. Cipruson és Spanyolországban olyan szinten romlott a helyzet, hogy Németország járványügyi szempontból a kockázatos kategóriába sorolta őket, bár ez utóbbi is az indiai variáns terjedésének egyik központjává vált.

A hazai szakértők egyetértenek abban, hogy rövid időn belül Magyarországon is elkezdődhet a negyedik járványhullám, a hangsúly inkább azon van, mikor és milyen intenzitással támad majd. Gulyás Gergely miniszterelnökségért felelős miniszter azonban már többször azt nyilatkozta, ez a hullám más lesz, mint az eddigiek, mert leginkább az oltatlanokat fogja érinteni. Egyelőre kormányzati döntés arról még nem született, hogy az oltottakra és oltatlanokra vonatkozóan milyen konkrét korlátozások visszavezetését tervezi a magyar kormány a negyedik hullám idején.

Koronavírus elleni védőoltást adnak be Gyöngyösön. Fotó: Komka Péter / MTI

Forgalomban lévő oltások

A Covid–19 elleni fellépés eddigi egyetlen ismert és hatásos eleme a vakcina. Az Európai Unióban a tagállamok többsége a beutazást az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinákhoz köti. Ilyen a Pfizer–BioNTech, a Moderna, az AstraZenca és a Johnson & Johnson oltóanyaga. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezen kívül vészhelyzeti engedélyt adott még a kínai Sinopharm-vakcinára, így néhány országba ezzel is be lehet lépni.

Magyarországon az átoltottság valamivel magasabb, körülbelül 57 százalék, mint a környező államokban, ez pedig a keleti vakcinák forgalmazásával hozható összefüggésbe. Hazánkban ugyanis a kínai oltóanyag mellett az orosz Szputnyik V vakcinájával is oltanak, ami a transzparencia hiánya miatt továbbra sem nyerte el az EMA engedélyét. A kormány azonban mindezek mellett egy magyar fejlesztésű vakcina piacra dobását is tervezi, Palkovics László, az innovációs és technológiai miniszter februárban jelentette be, hogy a gyártás akár már a jövő év végén is megkezdődhet.

Nemzeti Oltóanyaggyár

A 168 a múlt heti Kormányinfón megkérdezte Gulyás Gergelyt, ennek tükrében mikor kerülhet forgalomba az első magyar gyártmányú vakcina, mire a miniszter azt válaszolta: „A decemberi termelés megkezdése esetén 2022 végén, vagy 2023 elején lehet számítani a forgalomba hozatalra”. Hozzátette: a gyár bérgyártásra is készül, tehát a saját fejlesztés mellett bármilyen vakcina gyártására is alkalmas lesz. 

A magyar vakcinagyár egyébként Debrecenben épül meg, a Debreceni Egyetem által alapított gazdasági társaság fejlesztésének részeként. A Nemzeti Oltóanyaggyár beruházása nagyjából 55 milliárd forintba kerül, és külön a magyar oltóanyagot gyártó egységgel is rendelkezik majd, amelyhez az állatkísérleteket elméletileg már korábban elvégezték.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég azt nyilatkozta, a gyár építése még mindig a tervezési szakaszban van, de már a nyár folyamán megtörténik az alapkőletétel – derül ki a kormányzati oldal tájékoztatásából. Hozzátette, az intézményben többféle technológiát is alkalmaznak majd a fejlesztésnél és a gyártásnál is. Kijelentése, miszerint az oltóanyaggyár a működését csak a jövő év végén kezdheti meg, egybecseng a Gulyás Gergely által közölt információkkal.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára és Pósán László, a térség fideszes országgyűlési képviselője a Debreceni Egyetem Innovációs Központjában tartott sajtóbejáráson Debrecenben, 2021. július 12-én. Fotó: Vajda János / MTI

Nem lesz a negyedik hullámra magyar vakcina

Ez azonban azt jelenti, hogy a Magyarországon várhatóan nyár végén vagy ősszel beköszöntő negyedik hullám idején még biztosan nem lesz forgalomban magyar gyártmányú vakcina, sőt feltehetően az utána következő időszakban sem. A 2023 elejére beharangozott piacra dobás egyelőre nagyon távolinak tűnik. Szakemberek szerint előfordulhat, hogy addigra már egy sokkal erősebb és veszélyesebb variánsával kell szembenéznünk, de az is megeshet, hogy a magyar vakcinagyár érdemi termelésének idejére már rég magunk mögött tudhatjuk a koronavírus-járvány legnehezebb időszakait, és már nem lesz szükség újabb oltóanyagokra.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)