Kormányalapítványokkal küzd az MTA a kutatási pénzekért, jó nagy hátrányból
Betartotta Palkovics László miniszter a Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontok vezetőinek tett ígéretét, valóban január végén jelentek meg azok a pályázati felhívások, amelyekre a kutatóintézeteknek pályázniuk kell. Január utolsó napján tették közzé a felhívásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján. A központoknak egy hónapjuk van arra, hogy benyújtsák a pályázatokat, amelyekből a kutatási projekteken kívül a működésüket, vagyis a rezsit és a fizetéseket is fedezniük kell. Annak a kétezer embernek a bérét is – titkárnőtől a könyvelőn át az igazgatókig – akik nem egy adott kutatási projekten, vagy nem tudományos munkakörben dolgoznak.
Palkovics László és Lovász LászlóAz Innovációs és Technológiai Minisztérium júliusban kapta meg egy gyors törvénymódosítással az MTA állami támogatásainak felügyeletét. A tárca elrendelte a kutatóhálózat átvilágítását március végi határidővel, miközben Palkovics László bejelentette, hogy az átvilágítás eredményét meg sem várva már áprilistól projektalapú működésre állnak át az MTA intézetei. Az MTA nem kap alapfinanszírozást, hanem minden költségére pályáznia kell. Egy olyan pályázati rendszerben, amely nyitott az egyetemek és egyéb, a kormányzat által alapított intézmények részére. Sőt, ahogy a felhívásból kiderül, alapítványok is jelentkezhetnek rá. Ilyenből pedig elég sok született a kormány környékén az utóbbi években. Az MTA-n kívül a többi intézmény kap alapfinanszírozást, ezért a kiírásokon jobb feltételekkel indulhatnak, hiszen kevesebb pénzre lesz szükségük.
A témakiírások az alábbiak:
- Egészség (például orvostudományi, kémiai, biológiai kutatások, agykutatás, rákkutatás)
- Kultúra és család (például nyelvi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, bölcsészeti kutatások)
- Biztonságos társadalom és környezet (például agrártudomány, migráció, klíma és energetika, űrkutatás)
- Ipar és digitalizáció (például mesterséges intelligencia, matematika, fizika)
A program teljes keretösszege 27 milliárd forint. Vagyis majdnem pontosan annyi, amennyit az ITM einstandolt az MTA-tól. A tárca ugyanis 28 milliárdot vett el Lovász Lászlóéktól. Az MTA idén még nem kapta meg működési költségeit, az év első három hónapjára a béreket megkapták, illetve 8 milliárd forintot a kiválósági programokra. Rezsire viszont még semmit, csak ígéretet, hogy a még el nem nyert pályázatokból visszamenőlegesen finanszírozhatják ezeket a költségeket. Addig pedig finanszírozza elő az MTA, noha ez teljesen jogszabályellenes lenne.
Ezt a 27 milliárdot osztja fel az NKFIH most az MTA, az egyetemek, és a kormány számára kedves intézmények és alapítványok között, egy évre. Méghozzá az alábbi arányban:
- Biztonságos társadalom: 34,59%
- Ipar és digitalizáció: 34,17%
- Egészség: 19,78%
- Kultúra és család: 11,46%
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kutatási területek prioritása alapján osztják szét a pályázati pénzeket. Ami nem feltétlenül követi, hogy melyik kutatóközpontnak magasabb a fenntartási költsége vagy a kutatói létszáma. És erősíti azt a félelmet, hogy a létszám csökkenni fog, ami valószínűleg leginkább a bölcsészeket és a társadalomkutatókat sújtja majd.
A januári tájékoztatón az hangzott el, hogy 2–3 évre előre kell majd a kutatási témákat tervezni. Kivételesen most egy évre várják a jelentkezéseket, mivel a kutatási alap is idén jön létre, információink szerint egyelőre nem tudnak többéves szerződéseket befogadni. A pályázatokat március végéig elbírálják.
