Kórházi fertőzések: özönlenek a történetek a családi tragédiákról a TASZ szerint
Az alapvető higiéniai szabályokkal is gond lehet a pécsi kórházban, mert az onnan visszaszállított betegek közül nagyon sokan gennyes, tályogos sebekkel térnek vissza a szekszárdi kórházba – állítja az utóbbi kórház a Bors online cikke szerint. A pécsi kórház szerint nem nőtt, hanem csökkent a kórházi fertőzések száma.
A szekszárdi kórházban ezért a Pécsről visszaszállított betegeket karantén és vizsgálatok várják., mert a szekszárdi intézmény szerint e betegek szinte kivétel nélkül mindegyiknek húsevő- vagyis MRSA-baktérium-fertőzése van.
A tolnai megyeszékhely kórháza szerint Pécsen az ápolók nem mosnak kezet két beteg ellátása között. Az év eleje óta jelentősen megnőtt a különböző, antibiotikumokra rezisztens gennykeltőbaktérium-fertőzések száma azoknál a betegeknél, akiket Pécsre küldünk különböző beavatkozásokra – állítják a szekszárdiak a Bors szerint.
A pécsi klinika higiénikusa a Bors megkeresésére annyit közölt, hogy nem kíván nyilatkozni.
A staphylococcus okozta bőrfertőzések, így az MRSA is általában kis méretű bőrjelenséggel kezdődik, majd továbbterjedhet a bőr mélyebb rétegeibe, fájdalmas, gennyes tályogok alakulhatnak ki.
A húsevő baktérium tulajdonképpen kötőszövetet eszik, lágyrészt és zsírszövetet roncsol, rohaszt, akár órák alatt is nagy kárt tesz. órák alatt pusztítja el.
A bama.hu megkeresésére a szekszárdi kórház főorvosa azt mondta, az elmúlt negyedévben Pécsről hozzájuk visszaszállított, hozzávetőleg 200 betegből a korábbinál több esetben (havi 2-5 beteg) találtak olyan megbetegedéseket, amelyekért multirezisztens kórokozók a felelősek, s ők ezt jelezték a Tolna megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának.
A főorvos hozzátette: a baktériumok minden európai és magyar kórházban előfordulnak, s hogy nem feltétlenül a pécsi ellátás a felelős a megjelenésükért.
A Pecsistop.hu szerint a pécsi kórház közölte, nem nőtt, hanem csökkent a fertőzések száma. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának tájékoztatása szerint ugyanis:
„az elmúlt fél évben sem a Tolna Megyei Balassa János Kórháztól, sem a hatósági jogkörű Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervtől nem érkezett olyan jelzés, végzés vagy határozat, amelyben alapján intézkedni kellett volna az MRSA esetszám visszaszorítása érdekében.
Az elmúlt két év statisztikai adatait figyelembe véve kijelenthető, hogy a PTE Klinikai Központjában észlelt MRSA fertőzések esetszámában nem növekedés, hanem kis mértékű csökkenés volt
A fertőző betegségek jelentésének rendjéről a 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet előírásait kell figyelembe venni, így a megemelkedett esetszámot a betegellátó intézménynek 24 órán belül minden esetben jeleznie kell az egészségügyi államigazgatási szerv irányába.”
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nemrég kikérte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ), hogy 2014-ben és 2015-ben hány kórházi fertőzés történt Magyarországon.
Ezt arra hivatkozva tették, hogy az ÁNTSZ korábban azt állította, ezek az adatok mindenki számára hozzáférhetőek, és érthető módon vannak megfogalmazva a nyilvánosan elérhető összefoglalókban- írja a Pécsistop.hu.
Az ÁNTSZ pedig a 15 napos válaszadási határidőt 15 nappal kitolta, így április 4-ig nem lehet tudni, hogy mennyi kórházi fertőzés történt az országban 2014-ben és 2015-ben.
A TASZ arról számolt be mai közleményében, hogy az elmúlt napokban özönlöttek hozzájuk a történetek a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos családi tragédiákról.
A TASZ szerint ilyen esetekben a panaszos fordulhat az ÁNTSZ-hez is, de a gyakorlatuk azt mutatja, hogy egy ilyen vizsgálat szinte sosem hoz valódi eredményt, nem tárnak fel hiányosságokat és nem állapítanak meg személyes felelősséget.
A jogvédő szervezetet megkeresők között többen vannak, akik vállalnák a peres eljárást is, a többség csak egyet szeretne: bocsánatkérést- fogalmaz a közlemény. Ők azt szerették volna, ha valaki őszintén elébük áll, és az mondja: hibát követtünk el és elnézést kérünk.
Azonban egyetlen ilyen esetről sem tud a TASZ betegjogi programjának a vezetője. Viszont szerinte az orvosok gyakran bujkálnak a betegek elől, s gyakran hiányosak a zárójelentések.
