Kórházak dőlhetnek be – Nincs két szektorra elegendő orvos

Az egészségügyi szolgálat jogintézményét bevezető törvénymódosítás egyes részletei időzített bombaként működhetnek, ellehetetleníthetik a betegek ellátását a hazai egészségügy érdekvédelmi szervezetei szerint. A kamarák és szakszervezetek átfogó tárgyalásokat sürgetnek, hiszen egyelőre tisztázatlan az alapellátók helyzete, miközben a jogszabály maradéktalan betartása szakrendelőket és vidéki kórházakat dönthet be, működésképtelenné tehet több magánegészségügyi intézményt.

2020. október 17., 10:00

Szerző:

„A kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.” Ezt olvashatjuk a Magyar Orvosok Szakszervezetének elkeseredett közleményében, amely igen jelentős érdeksérelemnek tartja a kétéves kirendelés lehetőségét és azt, hogy a törvénymódosítás megtiltja, vagy legalábbis szigorú engedélyeztetési folyamathoz köti, hogy az egészségügyiek másodállást vállaljanak. Az érdekvédők szerint a jogszabály ellátási hiányosságokat okozhat. Kiválthatja vidéki kórházak bezárását, szakrendelők ellehetetlenülését, minthogy a szervezet értékelése szerint a COVID-járvány súlya alatt roskadozó egészségügyi ellátórendszer működőképességét ma már csak a másodállásban és önként vállalt túlmunka biztosítja.

Szabad Zoltán elnök álláspontja szerint a vállalkozói szerződések tiltása legalábbis aggályos, hiszen a sürgősségi, traumatológiai, aneszteziológiai és intenzív terápiás területen gyakorlatilag szinte kizárólag vállalkozó orvosok végzik az ellátást. A szakszervezet Áder János köztársasági elnököt arra kéri: ne írja alá a rekordsebességgel elfogadott törvénymódosítást, minthogy az más hiányosságai mellett csorbítja a szakszervezeti jogokat is, szükségtelenül korlátozza a munkavállalók érdekképviselethez való jogát azzal, hogy tiltja kollektív szerződés megkötését a hatálya alá tartozó intézményekben.

A szakdolgozói kamara elnöke nyílt levélben adott hangot csalódottságának. Kifejtette, hogy a szakdolgozók jelentős része ma csak másod- és harmadállások együttes fenntartásával tudja biztosítani anyagi biztonságát. Balogh Zoltán nehezményezi, hogy a törvény, amely az egészségügyben dolgozók túlnyomó többségének nem irányoz elő az orvosokéhoz hasonlóan jelentős béremelést, a hátrányos jogkövetkezményeket rájuk is kiterjeszti. Az elnök attól tart, hogy a szakdolgozók hiánya ellehetetlenítheti egyes intézmények működését. Ezt a folyamatot erősítheti, amire a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke számít: egyre több ápoló hagyja majd el a szakmát.

A szigorítás feltételei ma nem adottak, nincs ebben az országban két szektorra elegendő orvos. Ezt tartalmazza a vezető magánegészségügyi intézményeket tömörítő Primus Egyesület nyilatkozata. A szervezet elnöke, Leitner György előrevetíti, hogy az orvosi béremelések következtében a privát ellátók költségei növekednek, és ezért emelik majd az áraikat. Emlékeztetett: miközben a járóbeteg-ellátás ötven százalékát már a magánintézmények végzik Magyarországon, velük senki sem egyeztetett.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a sajtótájékoztatóján további tárgyalásokat ígért. Korszakhatárnak nevezte az orvosi béremelést, és úgy fogalmazott: külön öröm, hogy a hálapénz kivezetése a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján valósulhat meg. Elmondta, hogy az orvosoknak kórházuk beleegyezésével lesz módjuk arra, hogy magánpraxist folytassanak, de azt el kell kerülni, hogy három helyen rendeljenek, miközben a főállásukban nyolcórás a munkaidő. A miniszter az átvezénylést válsághelyzetben, például vasúti katasztrófa idején, vagy járványügyi készültség esetén indokoltnak és elkerülhetetlennek nevezte, amiből persze nem derült ki, hogy a törvény miért teszi lehetővé a kétszer egyéves átvezénylést. Gulyás Gergely elmondta: a további részletszabályokat az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki, szerinte nincs olyan vitás kérdés, amit ezután ne lehetne rendezni.

Az E.ON által közzétett karbantartási terv szerint június 30. és július 6. között összesen 176 településen várható áramszünet, ráadásul hat helyen gázszolgáltatási kieséssel is számolni kell – a Balaton környékét különösen érinti a változás.