Kórházak dőlhetnek be – Nincs két szektorra elegendő orvos
„A kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.” Ezt olvashatjuk a Magyar Orvosok Szakszervezetének elkeseredett közleményében, amely igen jelentős érdeksérelemnek tartja a kétéves kirendelés lehetőségét és azt, hogy a törvénymódosítás megtiltja, vagy legalábbis szigorú engedélyeztetési folyamathoz köti, hogy az egészségügyiek másodállást vállaljanak. Az érdekvédők szerint a jogszabály ellátási hiányosságokat okozhat. Kiválthatja vidéki kórházak bezárását, szakrendelők ellehetetlenülését, minthogy a szervezet értékelése szerint a COVID-járvány súlya alatt roskadozó egészségügyi ellátórendszer működőképességét ma már csak a másodállásban és önként vállalt túlmunka biztosítja.
Szabad Zoltán elnök álláspontja szerint a vállalkozói szerződések tiltása legalábbis aggályos, hiszen a sürgősségi, traumatológiai, aneszteziológiai és intenzív terápiás területen gyakorlatilag szinte kizárólag vállalkozó orvosok végzik az ellátást. A szakszervezet Áder János köztársasági elnököt arra kéri: ne írja alá a rekordsebességgel elfogadott törvénymódosítást, minthogy az más hiányosságai mellett csorbítja a szakszervezeti jogokat is, szükségtelenül korlátozza a munkavállalók érdekképviselethez való jogát azzal, hogy tiltja kollektív szerződés megkötését a hatálya alá tartozó intézményekben.
A szakdolgozói kamara elnöke nyílt levélben adott hangot csalódottságának. Kifejtette, hogy a szakdolgozók jelentős része ma csak másod- és harmadállások együttes fenntartásával tudja biztosítani anyagi biztonságát. Balogh Zoltán nehezményezi, hogy a törvény, amely az egészségügyben dolgozók túlnyomó többségének nem irányoz elő az orvosokéhoz hasonlóan jelentős béremelést, a hátrányos jogkövetkezményeket rájuk is kiterjeszti. Az elnök attól tart, hogy a szakdolgozók hiánya ellehetetlenítheti egyes intézmények működését. Ezt a folyamatot erősítheti, amire a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke számít: egyre több ápoló hagyja majd el a szakmát.
A szigorítás feltételei ma nem adottak, nincs ebben az országban két szektorra elegendő orvos. Ezt tartalmazza a vezető magánegészségügyi intézményeket tömörítő Primus Egyesület nyilatkozata. A szervezet elnöke, Leitner György előrevetíti, hogy az orvosi béremelések következtében a privát ellátók költségei növekednek, és ezért emelik majd az áraikat. Emlékeztetett: miközben a járóbeteg-ellátás ötven százalékát már a magánintézmények végzik Magyarországon, velük senki sem egyeztetett.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a sajtótájékoztatóján további tárgyalásokat ígért. Korszakhatárnak nevezte az orvosi béremelést, és úgy fogalmazott: külön öröm, hogy a hálapénz kivezetése a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján valósulhat meg. Elmondta, hogy az orvosoknak kórházuk beleegyezésével lesz módjuk arra, hogy magánpraxist folytassanak, de azt el kell kerülni, hogy három helyen rendeljenek, miközben a főállásukban nyolcórás a munkaidő. A miniszter az átvezénylést válsághelyzetben, például vasúti katasztrófa idején, vagy járványügyi készültség esetén indokoltnak és elkerülhetetlennek nevezte, amiből persze nem derült ki, hogy a törvény miért teszi lehetővé a kétszer egyéves átvezénylést. Gulyás Gergely elmondta: a további részletszabályokat az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki, szerinte nincs olyan vitás kérdés, amit ezután ne lehetne rendezni.
